Láng Elemér: Hidakról, földrajzi-történeti áttekintés II.

A FATÁJ 2011-03-08 cikke: Láng Elemér: Hidakról, földrajzi-történeti áttekintés. Láng Elemér 1975-ben, Sopronban végzett okleveles faipari mérnök, aki már hosszabb ideje az USA-ban él. (Nyugat-Virginia Egyetemen Associate Professor Emeritus) A hidakról készített áttekintésének most a második tagját tesszük itt közzé, melyben a Keletrómai Birodalomtól a középkorig terjedő időszakot dolgozta fel.

Az írás elsőközlése: FAIPAR c. tudományos folyóirat LIX. évf. 2011/1. szám 29-37. oldalak.

A publikáció sorozat második része Bizánc, az iszlám világ és Európa középkori hídjairól nyújt rövid tájékoztatást. Elsősorban a fa vagy részlegesen fa szerkezetű hidak ismertetése volt a szerző célja. A kéziratban az egyes hidak sorsa, át- vagy újjáépítésnek ideje az elérhető információk adta lehetőség szerint szintén szerepel.

Bevezetés

A publikáció első része (Láng, 2011) a hidak fejlődésének rövid történetét taglalta a nyugatrómai kultúra hanyatlásával bezárólag. Követve az eddigi gyakorlatot, ez a II. rész is a földrajzi elhelyezkedés és időrend figyelembe vételével íródott. Az egyes, területileg és kulturálisan elhatárolt társadalmak hídépítési gyakorlatát összevonva, és kronológiájuk sorrendjében említjük meg. A felölendő téma meglehetősen széles. A leiratban feltehetően észlelhető az információ bőségének zavara. Ha az olvasó úgy érzi, hogy jelentős kultúrák és hidak tárgyalása háttérbe szorult, úgy nagy valószínűséggel igaza van.

A cikksorozat e második része is letölthető pdf-ben (1,9 MB).

Néhány kép a cikkből:

1. ábra - Konstantinápoly I. Justitianus korában.

5. ábra - II. Mehmed hajóhídja Konstantinápoly ostroma alatt (1453).

7. ábra - Az Aranyszarv öböl hídjának makettje Leonardo da Vinci vázlata alapján.

9. ábra - A harmadik Galata híd, ép. 1875.

12. ábra - A törökök hadihídja Eszéknél a Dráva és árterülete felett, ép. 1578.

22. ábra - Rapperswil és a középkori fahíd a Zürichi-tavon.

FATÁJ-ba szerkesztette: MM