Tervkritika | egy nagypaneles készház

Nem is emlékszem, hogy került-e már tervkritikára nagy(vagy éppen kis-) paneles készház?

Tisztelt Koós Miklós úr! Nagyon megörültem, amikor ráleltem erre az oldalra, csak azt sajnálom, hogy nem hamarabb történt, hisz nálunk pont aktuális a terv engedélyeztetése. Kérném szíves véleményét lelendő házunkkal kapcsolatosan. Nagyon elégedettek vagyunk a tervezőnkkel, két éven keresztül maximálisan próbált együtt gondolkodni velünk, de kíváncsi lennék, hogy más lát-e benne olyan hibát vagy hiányosságot, ami nekünk még nem tűnt fel. A ház nagypaneles készház technológiával épül meg nagyon jó hőszigeteléssel és nyílászárókkal. A terv engedélyezés előtti végleges állapotot mutat, emeleti részen lépcső nélküli szerkezetkész állapottal, ami a későbbi igények alakulásával csak lehetőség a beépítésre. A telek 20 méter széles és 49 méter hosszú 5 méter előkerttel és 3 méter oldal kerttel. Legfájóbb pontunk, hogy szerettünk volna tágasabb gyerekszobákat, sajnos csak ezt tudtuk kompromisszumként kihozni belőle. Nem szerettünk volna emeletes házat építtetni, de mivel a ház méretét már nem lehetett növelni, minden helyiségnél közelharcot vívtunk a négyzetméterekkel. Ezt talán csak a későbbi emelet beépítés tudja majd hosszú távon orvosolni. Első ránézésre biztosan vannak benne furcsaságok, de nagyon sok kritériumnak kellett megfelelnie. Elsődlegesen a ház nyugatira tájolása volt a cél. Tervezésnél fontos szempont volt a lakásból megközelíthető utcafronti garázs, utcafronti konyha, oldalkerti bejárat, nagy előszoba, egybenyitott terek, sok kertkapcsolat, fiúknak készülő gyerekfürdő, könnyen generációssá tehető elrendezés. Lényeges volt az ablakok bútorzatba való illesztése, valamint átriummal szélesíteni a keskeny oldalkertet. Szerettünk volna egy szerkezetileg egyszerű, funkcionálisan jól használható, könnyen alakítható, modern de ugyanakkor időtálló házat tervezni, reméljük sikerült. Kíváncsian várjuk a véleményét. Üdvözlettel: V.

Megvallom első rápillantásra megrettentett az alaprajz, szabályosan keresnem kellett a bejárati ajtót. A rettenet leginkább annak szólt, hogy ez nem egy téglaház, hanem egy előregyártott, nagypaneles faház. Még ha téglaház is lenne, akkor is első meglepetésemben azt mondanám, hogy érdemes volna kiszámolni a felület/térfogat arányt, mert olyan mértékben szabdalt, hogy ahhoz igen alapos indok kell. Mindenesetre a faházas gyártmányelőkészítő mérnök kösse fel az alsónemüjét.

De haladjunk csak sorban.

Telepítés, tájolás. a telek méretéhez képest óriási ház épül, amiben nyilván benne van a bővítés lehetősége, hiszen a mostani garázs melletti használhatatlan terasz később beépíthető lesz (pl. egy kétállásos garázzsá). A kifejezetten előnytelen tájolású telken az oldalsó bejárat és a nyugat felé való tájolása rendben is van. Sajnálatos, hogy a legjobb tájolás irányában garázs épül. A szomszédok láthatóan össze-vissza építkeztek (vélhetően csak az egyik), mert oldalhatáros területen meghatározzák, melyik oldalhatárra KELL ÉPÍTKEZNI. Jelen esetben sikerült jól közrezárni a szomszédoknak, így a benapozás sajnos K-i irányból is igencsak korlátozott lesz, főleg a tervezett átrium miatt, de erről majd később.

A tömegalakítás. Számos esetben egy unalmasnak tűnő szabályos téglalap alakú házat szokás felöltöztetni egy kis pergolával, szeméremfallal stb. Itt az alaprajz már eleve meglehetősen zeg-zúgos, ehhez jön még egy külön tömegben a garázs és a különféle pergolarendszerek.

De még ez sem elég, az épület tetőzete úgy lett kialakítva, hogy későbbiekben alkalmas legyen a beépítésre és mivel nem teljes területen, ezért a fedélszék talán még a fszt-nél is bonyolultabb.

Itt jegyezném meg, hogy mielőtt véglegesítenék az alaprajzokat és a tömeget, célszerű PONTOS árajánlatot kérni a majdani gyártótól, talán az visszavezet majd a realitások talajára.

A fentieket pedig megkoronázza az épületből kimetszett átriumnak nevezett, a valóságban inkább légudvarnak nevezett negatív tömeg, amely aztán végkép betesz az ideális A/V (felület/térfogat) aránynak, de erről majd később.

Értem én a részleteiben nem ismert speciális igényeket, illetve a majdani alakíthatóságot, de pont egy agyonbonyolított szerkezetű házat a legnehezebb később átalakítani, különösen egy faháznál, aminek a szerkezeti felépítése alapvetően különbözik egy téglaháztól, leginkább abban, hogy a legkevésbé sem homogén falazatokból áll. A majdani átalakításnak leginkább a vizes helyiségek szoktak az útjában állni, mert azok áthelyezése meglehetősen nagy vérveszteséggel járhat. Ha ezeket levesszük, kérdés, hogy mi marad, ami átalakítható, funkcionális átrendezhető?

Nemcsak a fentieket, hanem a hétköznapi használatot is akadályozhatja, hogy pont a vizes helyiségek a lehető legtagoltabbak. Érezhető, hogy a minden cm2 hely kihasználás elsődleges prioritású volt, de amilyen akkurátusan kifacsarták a vizes helyiségek lehetséges berendezhetőségét, annyira nagyvonalúan bántak az épület tömegével. Márpedig az a része sokkal több pénzbe fog kerülni, mintha egy fürdőt mondjuk 2 m2-rel nagyobbra építenének. Ez alapvető kérdés és rányomja a bélyeget az egész alaprajzra. Ha ezt nem veszik észre és nem tudatosul, a végleges árajánlat kézhezvételekor fognak meglepődni.

De tegyük fel, hogy tudják mennyi lesz a vége és azt még vállalják is, de félő hogy egy félév használat után azon fognak töprengeni, miért is kellett ennyire zeg-zúgos és csak a minimális használhatóságot biztosító fürdőket építeni? Akkor már késő lesz.

A fenti furcsa szerkesztési elveknek sajnos a szobák is áldozatul estek, elég ha csak a jobb alsó gyerekszobára pillantunk. Bajba lennék, ha lakberendezőként be kellene rendeznem.

Van azonban egy további megfontolandó szempont is, mégpedig a hálók elrendezése, tájolása. A gyerekszobák annyiban élveznek prioritást, hagy lehetőség szerint azoknak kellene a legjobb és leghosszabb megvilágítás, ez pedig a D-DNy. A szülők - akik nem feltétlenül nappali tartózkodásra használják a szülői hálót, mint ahogy a gyerekek a saját szobájukat - az ő esetükben leginkább alvásra való a háló, az ő esetükben megengedhetőnek tartom a rossz tájolást is, ami lehet É-ÉK-ÉNy is. Ezek persze ajánlások, az egyéni elképzelés, használat tervezett életmód ettől eléggé eltérhet. Miért is érdekes ez, talán mert szerencsésebb volna a szülői hálót és a gyerekszobákat felcserélni. Az átrium zártságát, az elvonulás lehetőségét sokkal inkább a szülők szokták igényelni, de persze ez is, mint sok minden más, egyéni ízlés/döntés kérdése.

Nem esett még szó a bejárat környékéről. Egy 275 cm széles garázsban az autóból akkor tudnak ki és bepakolni, ha farral állnak be, mert a 275 szélesség gyakorlott sofőrt feltételez, különben nem tudják a keskeny helyen megkerülni csomagokkal az autót. Farral való beállás esetén viszont nem jó helyen van a belső ajtó. Szerencsésebb volna legalább egy 3,5 m széles garázs, akkor mindegy lenne, hogyan állnak be és nem kellene védőcsíkokkal sem körbevenni a falakat.

A bejárati ajtóval nincs szemben a belső ajtó, nyilvánvalóan nem szeretnének úgymond a konyhába érkezni, de ez így nagyon furcsa lesz, másrészt nem lehet normálisan berendezni az előszobát.

Egy későbbi tetőtér beépítés szempontjából alapvetően fontos a majdani lépcső elhelyezése, ami jelen esetben vélhetően a bejárat melletti szoba feláldozásával valósulhat meg. Én nemcsak a majdani lépcsőt, hanem már a szobát is inkább az előszobából nyitnám.

Az átrium kialakítása nyilván az oldalkert keskenysége miatt merülhetett fel, de ne felejtsük el, hogy 6 méterre ott a szomszéd ház, 3 méterre pedig a kerítés. A majdani látvány megérne egy komolyabb modellezést, mert így ez a szabadonállóan bemutatott ház fals képet ad.

Egy előző cikkben írtam azt a szabadkézi perspektívákról, hogy mivel azokból viszonylag kevés készül, szeretjük a ház legelőnyösebb oldalát megmutatni rajta. Pontosítok: ez természetesen érvényes a 3D-s látványtervekre is. Itt viszont van egy óriási előnye az építtetőknek, hiszen megkérhetik az építészt, hogy készítsen olyan nézetet, ahol csak ez az átrium látszik+a kerítés+a szomszéd. Sőt megmodellezett épület lévén annak sincs akadálya, hogy a nézőpontot a nappaliból vagy valamelyik hálóból vegyék fel. Mi több én bizonyára kérném a tervezőt, hogy készítsen részletes benapozási vizsgálatot (a szomszédos ház közelítő megmodellezése után). A benapozási vizsgálat valószínűleg visszaigazolná, hogy pl. télen talán csak cca. 11 óra felé kap ez a rész napot, akkor is rövid ideig.

Az átrium vagy egy kis páció kialakítása és funkciója, használhatósága egy kicsit más. Intimebb és intenzívebb a kapcsolata a környező helyiségekkel. Nagyobb üvegfelülettel kapcsolódnak ehhez a pici belső kerthez és nem pusztán világítóudvar szerep jut neki.

Összefoglalás | A sok tervezgetés után akkor jön el az igazság pillanata, amikor kézhez kapják a végső árajánlatot. Sokaknál az kijózanító hatással bír. Az ennyire zeg-zúgosan kialakított épület helyből sokkal drágább, ezért a részletek helyett célszerűnek látszik egy újabb, teljes körű átgondolás. Amig nem kezdődik meg az építkezés, addig még szabad a pálya. Az épületet É1-É2-es tervező tervezte.

Forrás: koos.hu