Uniós erdővédelmi találkozó a soponyai ökoturisztikai központban

Soha még olyan rangos erdőgazdálkodási esemény nem volt, nemhogy a Vadex soponyai ökoturisztikai központjában, de még a környéken sem, mint csütörtökön. A Vidékfejlesztési Minisztérium erdészeti, vadászati és halászati főosztálya szervezte az Európai Unió tagállamaiból hazánkba látogató erdőgazdálkodási hivatalok vezetői számára azt a szakmai találkozót, amely szervesen illeszkedik az unió magyar elnökségét lezáró programsorozatba - mondta el lapunknak az eseményen Majoros Gábor, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, aki szerint van mire büszkének lenniük a magyaroknak.

- A magyar gímszarvas- és dámszarvas-, sőt még a vaddisznótrófeáink is világszerte ismertek a szakmában. A világranglistán szereplő első ötven gímszarvastrófeából például tizenhét magyar. A dámszarvastrófeák esetében pedig az első ötvenből harmincat tudhatnak magukénak a magyarok, sőt, az első négy helyezést konkrétan magyar dámbikák tartják. De ugyanígy az őzek és a vaddisznók esetében is csodás, a világranglista elején szereplő trófeáink vannak. Ezeknek a másolatait mutattuk most be az uniós kollégáknak - mondta Majoros Gábor, s hozzátette: ezek azok a nemzetközi eredmények, amelyek vonzzák a külföldi vadászokat Magyarországra. A nap folyamán tartottak még magyar vadászkutya fajta- és munkabemutatót, lovas kocsival körútra vitték a kollégákat, és előadást tartottak a magyar erdőgazdálkodásról is. Ez utóbbiból egyébként kiderült, hogy Magyarország az egyik legkevésbé erdősült ország az Európai Unióban, ugyanis csupán 20 százalékát borítják erdők. Az uniós átlag ennek a duplája.

A Kárpát-medence adottságai és a mezőgazdasági területek nagysága az oka, ennek ellenére az utóbbi száz évben folyamatosan nőtt az erdősültség: 8 százalékkal több az erdő, mint pár éve - sorolta a Vadex igazgatóhelyettese a tényeket, és a célokat is elárulta: a 25-28 százalékos erdősültség lenne ideális.

A vadgazdálkodás azonban nem feltétlenül függ az erdők méretétől egy országban - hangzott el a találkozón. Magyarországnak ugyanis nagyon jelentős a vadmegtartó képessége, amely miatt még most is sokan visszajárnak vadászni hazánkba. Majoros Gábor szerint a magyarországi vadgazdálkodók és a vadásztatás színvonala is magasan az európai uniós átlag fölött van, és a törvényi szabályozottság is rendkívül korrekt. A magyar vadászati és erdőgazdálkodási törvény módosítása szintén terítékre kerülhet a közeljövőben a parlamentben, amellyel kapcsolatosan a szakemberek elárulták: az erdőgazdálkodás szervezeti felépítésében várhatóak átalakítások, de új vadászati törvény is készül. Az állam erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási szerepét tovább erősítik, és tudni vélik, hogy nincs szó további erdőprivatizációról a jövőben. Emellett azt várják, hogy a vadászati jog és a fegyvertartási jog is változni fog. Sokat várnak a törvényalkotóktól.

Magyarországon 55 ezer sportvadászt és mintegy kétezer hivatásos vadászt tartanak nyilván. Évente közel 30 ezer külföldi vadászvendég váltja ki az engedélyt, és vadászik az erdeinkben. A gazdasági válság hatására a külföldi vadászvendégek száma ugyan csökkent az elmúlt esztendőkben, de az előzetes, az őszi szezonra való bejelentkezések alapján elmondható, hogy a tendencia újból növekedésbe fordult át.

Forrás: FejérMegyeiHírlap