Faesztergályos találkozó volt Fehérváron július 23-24-én

A régebb óta működő Magyar Amatőr Faesztergályosok Klubja, a Hobbi Faesztergálás Oldal és az idén alakult Honi Faesztergályos Egyesület tagjai ismerik egymást, sőt átfedés is van a két csoport között. A tagok többségében hobbiból esztergálnak fát, igaz vannak köztük néhányan, akik többé-kevésbé ebből élnek. Buszsofőr, mozdonyvezető, villanyszerelő, volt fémesztergályos, gyógytornász, hivatalnok és mindenféle egyéb foglalkozású emberek, sőt még faiparos is van köztük, akiknek a hobbija a faesztergálás. Szlovákiai és szlovéniai résztvevő is volt.

A vendéglátó Köpf Jenő (Fakéz) volt, az AIKSZ Zrt. tanműhelyében. Az eseményről beszámolt a Fejér Megyei Hírlap és a Fehérvár TV is.

Fakéz így összegezte a találkozót a mafk.hu helyen. (A forrás megtekintéséhez ott be kell regisztrálni először.)

A meghirdetett szombat reggel 9 órai kezdésre a jelentkezők többsége már kipakolta kedvenc munkáit a bemutatóállványra. Többen fenték a fogukat Demeter Laci köszörülés-bemutatójára, utána meg szorgalmasan fenték a vésőjüket.

Közben Droti a tőle megszokott precizitással kezdte a szegmentálás rejtelmeibe bevezetni a még félénken érdeklődőket. Nem csak magyarázott, meg is mutatta és készséggel segített.

Közben az "affene" asztalán is láthattunk néhány forgácsba-halt próbálkozást. Kérdeztem Drotit, hogy hol vannak az Ő affenéi? Már a kérdés feltevése is felért egy becsületsértéssel. [Szerk.: affene = eltörött, szétrepült, másként félresikerült munkadarabok.]

Az újság előzetes beharangozójára több környékbeli érdeklődő is benézett a műhelybe hosszabb-rövidebb időre. Megcsodálták Droti műveit, elálmélkodtak Brútus remekeit látva. Mondtam is nekik, hogy fehér ember ilyenre nem képes. (Ha ezt Julius Caesar látta volna, bizonyára helyesbít: Ez az, fiam Brutus!!!) Mellette a "hagyományos" pörgetések már szinte kommersznek tűntek. De hát ez sarkallhatja a többieket még szebb alkotásokra!

Az elszánt érdeklődők közül kitűnt egy csinos kislány, Kinga, akit Balatonlellén fertőztünk meg ezzel a szenvedéllyel. Pécsről jött ellesni az alapfogásokat. Férfiakat megszégyenítő szívóssággal gyakorolt. Meg is lett az eredménye: vasárnap délben már önállóan pörgetett egy szép kis juharfa tálat!

Vándorsólyomék profi bemutatójukkal új színt hoztak:a honfoglaló magyarok viseletéről, harcmodoráról és fegyvereiről tartott félórás előadásuk mindenkit lenyűgözött.

A Fejér Megyei Hírlap munkatársa és a városi TV is készített riportot a találkozóról. Még az operatőr is kipróbálta, milyen érzés a forgó anyagot formázni, de megállapította, hogy nézni egyszerűbb.

Egyszerre 7 db esztergagép zaja töltötte be a műhelyt. Készültek a gyakorló-bemutató darabok. És nőtt a fogács-hűvös halomba!

Közben Kovács Gyuri (rigyu) serényen főzte a bogrács-pörköltet. Ebéd közben meg is állapítottuk, hogy milyen jó, hogy ma nem esztergált. Az üres bogrács minden szónál ékesebben dicséri munkáját. A kutyánk meg a csontmennyiséggel volt elégedett.

A lelkesedés délután sem lanyhult. A menetmetszést mutattam be menetfúróval és vágóval.

Icemann még 2 db gyalupadcsavart is csavart - utána meg a trikóját csavarta ki. Most ő mondta, hogy "még egy menet és megszakadok". Remélem, hogy Norbi tudja majd használni az orsókat.

A kézi menetfésű használatát is bemutattam, de ez inkább csak érdekességszámba ment, mert ezt aztán tényleg sokat kell gyakorolni, de az elvet láthatták és biztos vagyok abban, hogy már néhányan törik a fejüket, hogyan szerezzenek ilyen szerszámot.

Szombaton kellőképpen elfáradva 7 óra után mentünk a szállásra, még egy kis baráti beszélgetésre.

A vasárnap reggeli kávé újabb lendületet adott a kissé megfogyatkozott társaságnak.

Droti bemutatta legújabb csodaszerszámát. ( Már megint újabb kiadásba hajszol!)

A vasárnap legnagyobb eredménye: Demeter nedves nyírfán mutatta be a horoggal készített üregelést! Mondtam én, hogy rá fog kapni a nedves fára!!!
Mikapu serényen készítette a kuglibábúkat, majd egy üregelt fenyőfa kaspót pörgetett.

Farongáló karéjtálat, Huat pörgettyűt gyártott, Droti befejezte a szegmentált tálkákat, majd Droti-mixszel polírozta.

Az ebéd tárkonyos vadragu-leves, krumplinúdlival - Rigyu módra, minden fáradságunkat feledtette. (Csak a kutyánk volt bánatos, mert csont ma nem jutott neki, leves meg nem maradt.)

Ebéd után még egy kis gyakorlás, eszmecsere és csomagolás, takarítás.

Találtunk a forgácsban egy gyémánt csiszolólapot, meg Huat késtartóját.

Remélem, hogy a következő találkozón jön érte a gazdája! És persze azokat is várni fogom, akik most elfoglaltságuk miatt nem tudtak eljönni!

Szerkesztés, felvezető szöveg és a képek többsége: Mőcsényi Miklós
Az utolsó két kép: Farongáló