Terjed a nyomor: többen, de kevesebb fát lopnak

Szeptember közepe felé sorra dőlnek meg a melegrekordok, de az erdőkben már megkezdődött a téli tüzelő begyűjtése. Annak ellenére, hogy ilyenkor szinte senki nem kap vágási engedélyt, mert azt rendre a lombhullást követő hónapokra adják ki. Ez alól csak a végvágások jelentik a kivételt.

Nem volt engedélye annak a két férfinak sem, akiket a borsodi Sáta község külterületén fogtak meg a rendőrök augusztus 19-én. Őket szabálysértési eljárás keretében az Ózd Városi Bíróság 4-4 nap elzárásra ítélte. A sátai falopás nem egyedi eset, rendszeresen lehet ilyen ügyekkel találkozni a rendőrségi hírekben - évszaktól függetlenül. Az elmúlt 20 évben hatalmas károkat okoztak a fatolvajok az állami és a magánerdőkben egyaránt. Egyelőre úgy tűnik, hogy az új, szigorúbb szabályozás hatott: mostanában kevesebb a lopás és több a büntetés.

Macska-egér harc

"Szomorú statisztikánk van az elmúlt két évtizedre. Borsodi területeinken a korábbi években, vélhetően a nagy munkanélküliség miatt már nemcsak fatolvajlásról, hanem erdőirtásról is beszélhettünk. Ez már ökológiai problémákat is felvetett" - mondta a hvg.hu-nak dr. Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója.

A tolvajok főként az erdészet által kitermelt fát, vagyis a lerakatokat dézsmálták, amihez teherautóra, esetleg rakodódarura volt szükség. Nem riadtak vissza attól sem, hogy pár nap alatt egész erdőrészeket taroljanak le. Őket aligha tekinthetjük "megélhetési bűnözőknek". Nem lehet lebecsülni a lovas és szamaras szekerekkel elhordott mennyiséget sem. A lopott fára alapozva működött értékesítői lánc is működött, mert sokan nem elégedtek meg azzal, hogy saját családjukat ellátják tűzifával, a szükséglet feletti mennyiséget eladták.

Az Egererdő tavaly szeptemberig (nyolc hónap alatt) 110 lopási esetet regisztrált, ami 560 köbméter fa eltűnését jelentette. Ezzel szemben idén augusztusig 20 eset szerepel a nyilvántartásukban 80 köbméterrel. Zay Adorján, a miskolci székhelyű Északerdő Zrt. vezérigazgatója szintén pozitív változásokról tájékoztatott. Ez év első hét hónapjában 182 falopást regisztráltak, amelyek értéke 15,6 millió forint volt. Tavaly ugyanekkor 275 esetben serénykedtek illegális favágók az erdeikben, és 23,2 milliós kárt okoztak. Jung László azt mondta, nagy változásokat reméltek az elmúlt év augusztusában hatályba lépett törvénytől, és ezek a statisztikai adatok szerinte azt igazolják, hogy a jogszabály jól működik a gyakorlatban.

Hatott a szigor

Az új törvény alapján az eltulajdonított fa értékétől függetlenül elzárással is sújtható az elkövető, szemben a korábbi joggyakorlattal, amikor a húszezer forint alatti tétel szabálysértésnek számított, és csupán pénzbírságot vont maga után. Az erdészek egyébként közös járőrözést végeznek a helyi rendőrökkel, továbbá megállapodtak a megyei kormányhivatallal, hogy még az idén quadokat vásárolnak a rendőrség számára.

Az erdőgazdaságok nemcsak a járőrözéssel védekeznek a falopások ellen: a tüzelőbeszerzés megkönnyítésére Egerben egy "biomasszaudvart" hoztak létre, ahol a tűzifát hasított-darabolt, apríték, pellet és brikettált formában is lehet vásárolni. Egy erdei köbméter tűzifa piaci ára, ami egy tonnának felel meg, a kereskedésekben 16-18 ezer forint, tekézve (fölvágva) ugyanez a mennyiség 20 ezer forint. Konyhakészre felhasogatva normál köbméterben 12 ezer forintért kínálják. A fűrészporból és aprítékból készült fabrikett kilója 50-53 Ft, ám fűtőértéke jobb, mint a hasított fáé. Szakmai elemzések szerint kalóriában mérve 60 ezer forint értékű brikett 100 ezer forint értékű tűzifát vált ki. A pellet hasonló összetételű, szintén préselt tüzelő 49 forintos kilónkénti áron, de azt speciális kazánokban égetik el. Vannak azonban utcai árusok, bizonytalan eredetű tüzelővel. Kínálják a fát tekézve vagy konyhakészre aprítva mázsában, köbméterben és akár szemre megalkudva is, de sok vevő csak később jön rá, hogy csúnyán rászedték.

Zay Adorján szerint a falopások 90 százalékánál ismeretlen maradt az elkövető, míg a többi esetben tettenérés történik, többnyire rendőrségi közreműködéssel. 2011-ben a legnagyobb egyszeri kárérték egy 1,6 millió forint értékű rönklopás volt, de a faanyagot megtalálták és később értékesíteni tudták.

Élőfa, facsemete, tűzifa - mindent visznek

Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint 2010 első hét hónapjában fa, élőfa, facsemete, gyümölcsfa, díszfa és tűzifa eltulajdonításával országosan közel 556 millió forint kár érte a tulajdonosokat. Mindez 3134 bűncselekmény elkövetésével járt. Ebből 27 millió forint megtérült. A legkapósabb az élőfa (akác, fenyő stb.) 241 millió, illetve a tűzifa és fapellet 274 millió forin értékben volt.

Ebben az évben közel 500 millió volt a teljes lopási kár, amiből 19,5 millió térült meg. A bűncselekmények száma pedig 3 545 volt. Az élőfa lopások értéke (231,3 millió) viszont megelőzte a tűzifáét és fapelletét, ami július végéig 204 milliót ért el. Borsodban - az országos tendenciához hasonlóan - nőtt az elkövetések száma a 2010-es 404-ről 494-re. Tavaly a lopási kárérték megyei szinten tűzifa és pellet esetében 51 millió, élőfánál pedig 26 millió volt. Idén 37 millió forint értékű tűzifát vágtak ki illegális kitermelők, míg élőfából 31 milliós értékben loptak.

Erdőirtás "állami támogatással"

A falopások száma több borsodi erdőbirtokosság vezetője szerint az első Orbán-kormány idején ugrott meg, amikor tízezer forintban szabták meg a szabálysértés felső határát, vagyis aki ez alatt lopott, csak kisebb összegű pénzbüntetésre számíthatott. Ezt a család szociális helyzetére hivatkozva törölhette a helyi jegyző, vagyis a bűncselekmény sok esetben következmények nélkül maradt.

A borsodi erdőbirtokosságok közül akkoriban néhányan - az arlói, a domaházi, az ózdi és a borsodszentgyörgyi stb. - komoly összeget fektettek az őrzésvédelembe, de csak felületi kezelést értek el. Zsigray Árpád, Arló polgármestere az illetékes minisztériumoknak jelezte a problémát, ám végül abban látta a megoldást, hogy falujában a rossz műszaki állapotú, lejárt hatósági engedélyű járműveket kivonatta a forgalomból. A fegyveres őrök sem tudták visszatartani a gátlástalan fatolvajokat, akik között éppúgy megtalálhatók a szociálisan rászorult szegény emberek, mint a nagyüzemi szinten működő szervezett bűnözők.

A múlt

Az MSZP-SZDSZ kormány 2002 után a tízezer forintos büntethetőségi határt húszezerre emelte, ami újabb lendületet adott a falopásnak. Az erdészeti hatóságok ráadásul a tulajdonostól kérték számon az illegális vágás során eltulajdonított famennyiséget, majd az őrzés elmulasztásáért sorra szabták ki rájuk az erdővédelmi bírságokat.

A helyzet egyre durvult, rendszeressé váltak az összetűzések a lopásra szakosodott csoportok és az erdőőrök között, különösen Ózd térségében. A birtokosságok áthidaló megoldásként a száraz gally gyűjtését engedélyezték a szegényebb családok számára, akik így erdőtisztítást hajtottak végre, az összegyűjtött fáért pedig minimális összeget fizettek. Ezzel a lehetőséggel viszont kevesen éltek.

A Borsod megyei bíróság büntető kollégiuma 2006-ban végül olyan állásfoglalást adott ki, ami szerint a rendőrök lefoglalhatják a bűncselekmény elkövetésének eszközét, amit aztán a bíróság elkobozhat. Ezt a rendelkezést hamarosan alkalmazták az egész országban, ami után a fatolvajok egyetlen lebukásnál elveszítették fűrészgépüket és szállító járművüket. Az ózdi rendőrök abban az évben pár hónap leforgása alatt 29 lopásra átalakított gépjárművet foglaltak le illetékességi területükön. Emellett szamaras kordék és kézikocsik, valamint motoros fűrészek és balták kerültek a rendőrségre. Ezeket később a bíróságok szinte kivétel nélkül elkobozták.

Borsodban 2006-ig a csupán 900 hektáros méretéhez képest a legnagyobb károkat az Ózdi Erdőbirtokossági Társulás szenvedte el, amiben közrejátszott, hogy területük a város közvetlen hátárában, lakóházak közelében fekszik. Évi háromezer köbméter fa tűnt el az erdeikből, ami miatt veszteséges volt a gazdálkodásuk és végelszámolással megszűntek. A végelszámoló Fónagy József most az új erdőkezelő, a kaposvári Pannon Erdőgazda Kft. helyi ügyvezetőjeként erősíti meg a két állami erdészetvezető által elmondottakat. Az 544 hektáros erdőterületen az elmúlt öt évben megszűnt a nagyüzemi lopás, amihez az kellett, hogy a bíróságok elkobozzák a tolvajok szállító járműveit. Téli időszakban átlagosan havi 30 köbméter fa még így is eltűnik. Mostanában kézi fűrésszel járnak az erdőre az elkövetők, majd a feltekézett fát zsákokban cipelik haza.

Fagyhalál vagy börtön?

A szigorításokra az erdők védelmében szükség volt, csakhogy van a dolognak szociális oldala is. "Abban biztos vagyok, hogy a szegények többsége pénz nélkül is meg fogja oldani télen a fűtést. Akár fát gyűjtenek, akár illegálisan vételeznek áramot, akkor is megvédik családjukat a fagyhaláltól. Ilyen esetben már nem jelent visszatartó erőt az elzárással, a börtönnel fenyegetés sem" - mondta a hvg.hu-nak Berki Lajos, az Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

Forrás: Zalaerdő Zrt.