|
|||||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2011-09-23
XV. Erdészeti és Faipari Sportnapok - eredmények
Az előzetes nevezésekből is kiderült, mennyire népszerűek a választott sportágak - ilyen népes versenyző gárda már régen gyűlt össze. A jó idő, a gyönyörű Dunapart, a résztvevők kitartása, s nem utolsó sorban szervezők odaadó munkája meghozta a várt sikereket. Már augusztus 26-án az érkezés, elhelyezkedés után látványos városnézés vette kezdetét. Környezettudatosan, emberi erővel hajtott sárkányhajókból tekintette meg a mintegy hatvan résztvevő Vác panorámáját, a Dómmal, számos templommal, a Városházával, s a Dunakanyar páratlan természeti környezetével. A sárkányhajós "bemelegítés" sokak számára ízelítőt adott a másnapi versenyeken várható jó hangulatból is. Partra szállva, a zegzugos utcákon át hirtelen feltárult a belváros ízlésesen rekonstruált főtere: a Március 15. tér. Itt közelebbről is megismerhettük az ódon épületeket, és történeteiket - például a Fehérek templomáról vagy a "Memento mori" kiállítás anyagának létrejöttéről. Külön érdekességet jelentett az egyedülálló Sajdik Ferenc gyűjtemény kiállítása, és megkapó volt a vendéglátók bor szeretetéről tett tanúbizonysága is, ami a Curia borházban fogadott minket.
Másnap, 27-én reggel a Sportcsarnokba összesereglett több száz amatőr (esetenként professzionális tudású) sportoló már nagyon várta a nemes versengést. A sportnapot ünnepélyesen megnyitó Dr. Halmágyi János EFDSZ elnök is utalt erre. Haraszti Gyula vezérigazgató helyettes emlékezetünkbe idézte a 2009-es OEE vándorgyűlést is, amikor legutóbb tisztelte meg látogatásával az Ipoly vidékének erdészeit ilyen nagyszámú szakmai vendégsereg. A lengyel, horvát és román delegációkat képviselő szakszervezeti vezetők köszöntő szavai után a versenyzőknek sietniük kellett a sportági helyszínekre, hiszen szinte azonnal megkezdődött a megmérettetés.
A 11 versenyszám leglátványosabb küzdelmei a forró műfüvön és aszfalton zajlottak, mivel mind a kispályás foci, mind pedig a streetball pályákon öldöklő küzdelemmel vetették be a csapatok minden tudásukat a rekkenő hőségben. A kosarasok között ezen a napon a Zalaerdő csapata vitte el a pálmát. A kispályás labdarúgás kieséses szakaszában többször (ahogy a döntőben is) csak a büntető rúgásokkal tudták eldönteni a mérkőzést, ami valljuk be, szinte szerencsejátékhoz hasonlít. De ettől még felhőtlen volt az öröm a győztes Mecsekerdő játékosai között, a VADEX legyőzését követően. Nem maradt el sportszerű, de harcos erőbedobás az asztaliteniszben, a teniszben és a bowlingban sem, itt az egyéni küzdelmek sajátosságai tükröződtek jól láthatóan a versenyzők arcán. Az úszókat sokan irigyelhették a partról, de higgyék el: ők is megizzadtak a medencében. Talán azért is, mert az ún. szabad úszásnem egyben komoly ügyességet is megkövetelt a résztvevőktől. Csak a sakkozók és tarokkozók termei felől nem lehetett hangoskodást, buzdítást hallani, ők a szó szoros értelmében fapofával, pókerarccal meneteltek a győzelem felé. A sakk szerelmeseinek hamar feltűnt egy igen fiatal versenyző "nagy menetelése", hiszen Úrhegyi Márton (12 éves) az Ipoly Erdő színeiben, profikat megszégyenítő, látványos győzelmekkel szerezte meg az aranyérmet. A Galgamácsai lőtéren a lövészek biztos kézzel fogták fegyvereiket. Bár többségük nem sportoló volt, de a mindennapjaikból jól ismert eszközöket kiválóan használták verseny körülmények között is. Ebéd után tovább folytak a csatározások, s ahogy egyre többen fejezték be versenyeiket, úgy népesült be a Dunapart az utolsó sportághoz, a sárkányhajó csapatversenyhez. Ilyen még korábban nem szerepelt a versenykiírásokban, ezért a szervezők is kíváncsian várták a fogadtatást. Mindent megtettek a biztonságos versenyzésért, aminek a fontosságáról hamar meggyőződhettünk. A mecseki erdészek - később a helyben alapított Tengeralattjáró Díjat elnyert - csapatának már a bemelegítő körben sikerült felborítania a hajót. Természetesen a nehezen kiismerhető folyami hullámok között minden résztvevőnek nagy odafigyelésre, kitartásra és összhangra volt szüksége a hőn áhított győzelmek megszerzéséhez. A selejtező és a döntő is kiélezett harcot hozott. Végül a pilisiek győzedelmeskedtek nagyszerű versenyzéssel, igazán férfias küzdelemben.
Az esti baráti találkozón kiosztott díjak, a finom étkek, és a szép programok reményeink szerint mindenkinek emlékezetesek maradtak, leginkább talán a zalai kollégáknak, akik hazavihették a "legeredményesebb erdőgazdaságnak" járó elismerést - ami ezután évről évre a legjobbakhoz vándorol a sportnapokon. Ismét megtapasztaltuk, hogy sport nemzeti hovatartozásra, rangra és címre való tekintet nélkül fog bennünket össze, igazi közösségteremtő és közösségmegtartó erő. Érezhettük: a sport valódi örömforrás. Ezen a napon a közös örömünk forrása volt a sport!
A versenyzőknek, a Szakszervezet helyi alapszervezetének, a szervező Ipoly Erdő Zrt. munkatársainak, Vác városának, a házigazda intézmények vezetőinek külön is köszönjük ezeket a felemelő pillanatokat! Reméljük, a Sportnapok hagyománya még hosszú ideig fennmarad!
Sportági eredménytáblázat ITT.
További képeket lehet a sportnapokról találni ITT. Forrás: Lengyel László - Ipolyerdő Zrt.
|
| |||||||||
|