|
|||||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2011-11-09
Az erdőterv és fakitermelés állami és magán bontásban
A FATÁJ 2011-11-07 cikkben a 2000-2010. időszak mindösszesen, fafajonkénti erdőtervi lehetőség és bruttó fakitermelés folyamatait mutattuk be. Most ezt állami és magán szektorra kettébontva vizsgáljuk. (A közösségi gazdálkodók adatai itt az állami része. A közösségiek a mindösszesenben 0,3-0,4%-kal vannak jelen.) Az adatok forrása most is az MGSZH Erdészeti Igazgatóságának adattára. Az államiak erdőtervi lehetősége változatlan, vagy egészen enyhén csökken, míg a magán erdőgazdálkodók erdőtervi lehetősége határozott növekedést mutat: közel 1,5 millió m3-rel nagyobb az évi lehetőség, sőt ha ismernénk a 2010. évi adatot, lehet hogy e növekmény meg is haladta a 1,5 millió m3-t. A fakitermelésben az államiaknál az évtized első kétharmadában jól érzékelhető a visszaesés, amit ugyan növekedés követett, de 2010-re sem lett több, mint 2000-ben volt. A tendencia tehát enyhén csökkenő. A magánosoknál a fakitermelés ugyanakkor enyhén növekvő, amely adatsorból kicsit kilóg a 2010. évi erősebb termelésbővülés. A magánosok fakitermelése azonban messze nem követte a lehetőségek bővülését. Az akkumuláció terén az látható, hogy az államiak nagyjáből egyenletesen és jobban kihasználják a lehetőségeket, mint a magán erdőgazdálkodók. Az utóbbi körben az időszak elejei 1,35 millió m3-ről a végére 2,86 millió m3-re nőtt! A magán erdőgazdálkodók tehát valamilyen okból nem tudják vagy nem akarják kihasználni fakitermelési lehetőségeiket. Legalább is az MGSZ-EI adataiból ez olvasható ki.
Nézzük a folyamatokat fafajonként. Bal oldalom az állami + közösségi, a jobb oldalon pedig a magán szektor adatai. (A nem erdőgazdálkodók részére: Vigyázat az alábbiak bruttó fakitermelési és lehetőség adatok, amivel szemben tényleges árualapként a mintegy 15-20%kal alacsonyabb értéket mutató nettó m3 adatok lennének figyelembe vehetőek! Ez utóbbira azonban nincs országos statisztika az erdőgazdálkodók jelentései alapján.)
A magánszektor fakitermelési teljesítménye a területi hányadnak megfelelően általában alacsonyabb, mint az államiaké. Tölgy, cser, bükk, gyertyán, egyéb keménylombos és fenyő fafajoknál különösen szembeötlő a kisebb kitermelés a magánerdőkből. Az akác az egyetlen fafaj, melyből a magánerdők fakitermelése határozottan láthatóan több, mint az államiaké. Ugyanakkor az erdőtervi lehetőségeket e fafajnál a magánosok messzemenően nem használják ki az MGSZH-EI adatai alapján. A másik, erősen "magánerdős" fafajnak ismert nemesnyár esetében is több a magános, mint az állami fakitermelés, de e többlet mértéke elmarad az akáchoz képest. A lehetőségeket pedig a nemesnyárnál az államiak szinte teljesen kihasználják, mígy a magánerdőkben figyelemre méltó mennyisígű az évenkénti akkumuláció. A részleteket illetően úgy vélemy a grafikonok magukért beszélnek. Grafikonok y tengelyén a mennyiség 1.000 m3-ben szerepel.
Tölgy Cser Bükk Gyertyán Akác Egyéb keménylombos Nemesnyár Hazainyár Fűz Egyéb lágylombos Fenyő Évi akkumuláció a bruttó fakitermeléshez képest %-ban Évi akkumuláció a bruttó fakitermeléshez képest %-ban, fafajonként. A képre kattintva az valamivel nagyobb méretben jelenik meg. Összesítve a bruttó fakitermeléshez viszonyítva az akkumulációs hányad az állami erdőgazdálkodóknál 20% körüli vagy alatti, míg a magán erdőgazdálkodóknál a vizsgált időszak elejei 60%-ról e mutató az időszak végére 120% fölé nőtt. A hivatkozott előző cikket ezzel fejeztem be: "Úgy tűnik tehát, hogy a piaci kereslethez képest bőséggel van fa a magyar erdőkben, de több esetben is különböző okokból "nem jön ki belőle"." Nos, ez a jelenség úgy tűnik, elsősorban a magán erdőgazdálkodókat jellemzi. Érdekes lenne tudni ennek okait, hiszen láthatóan nem csak a 2008. utáni válság-évek jellemzője ez a jelentősen eltérő mérték és tendencia.
Végül összesítő grafikon az állami és magán erdőgazdálkodók 2000-2009. időszak 10 évének fakitermeléséről és az erdőtervekben kapott lehetőség ki nem használásáról, tehát az akkumulációról. Az államiak a 10 évi 54.514 ezer m3 erdőtervi lehetőségük 85,5%-át kitermelték, ugyanakkor a magántulajdonosok a 44.761 ezer m3 lehetőségüket 52,4%-ban használták ki. A magánerdők ezen 10 évi 21.299 ezer m3-es akkumulációjának több mint felét teszi ki a két nagy tétel, az akác 8.290 ezer m3-e és a nemesnyár 3.129 ezer m3-e. (A mennyiség természetesen itt is bruttó m3, amihez képest az áruforgalomba kerülő, erdőből kihozott, illetve kihozható fa nettó m3-e 15-20%-kal kevesebb.)
A faipar, az erő- és fűtőművek, valamint a lakosság fafogyasztása számára tehát jelentős többlet kitermelhető famennyiség áll rendelkezésre a hazai erdőkben, ezen belül is különösen a magántulajdonú erdőkben. Mivel az erdőtelepítések a '90-es évek óta szinte kizárólag magántulajdonú földeken jönnek létre, az elkövetkező évtizedekben a kitermelési lehetőség e körben még tovább fog nőni. Nagy kérdés, hogy a magánerdők fakitermelése mikor és milyen motivációk hatására mutat majd érdemi, illetve jelentősebb növekedést. Az MGSZH-EI adatai alapján Kapcsolódó cikk: Fakitermelési lehetőség és tény 2000-2010. (szektorbontás nélkül a mindösszesen folyamatok.)
|
| |||||||||
|