Indul a Darányi Ignác Terv - A vidék élni akar, Magyarország megújul!

(A terv erdővel foglalkozó részeinek
kiemelése e cikk végén található.)

Azok a teljesítmények, amelyeket a vidék, annak gazdasága,- benne mindenekelőtt mezőgazdasága -, és társadalma nyújtani képes, ma sorsdöntőek az egész ország, az egész magyarság számára- hangsúlyozta a miniszterelnök. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kiemelte, hogy a terv végrehajtásával a Kormány és a tárca gyökeres fordulatot akar a vidék életében.

Orbán Viktor (Fotó: Botár Gergely)

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) széles társadalmi vita után véglegesítette a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát (NVS). A most induló, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés minden területére kiterjedő Darányi Ignác Terv, a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának keretprogramja.

Fazekas Sándor (fotó: Botár Gergely)

Fazekas Sándor kiemelte, hogy rendkívüli érdeklődés kísérte a Nemzeti Vidékstratégia társadalmi vitáját. A tárcavezető szerint ez nem véletlen, "hiszen az elmúlt évtizedek kormányai kísérletet sem tettek ilyen átfogó koncepció kidolgozására." Hozzátette, hogy a Stratégia az eddig követett agár- és vidékpolitikákhoz képest megközelítésében is újszerű. Újszerű, mert integrált vidékfejlesztési politikát tűz ki célul, mert egyértelműen a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsőbbséget, és mert a monokultúrás tömegtermelés helyett a minőségi mezőgazdaságot, környezet- és tájgazdálkodást részesíti előnyben. A Vidékfejlesztési Minisztérium a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. Ennek érdekében négy átfogó területről: az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésről, az élelmiszergazdaságról valamint a környezet védelméről határoz meg tennivalókat. A tárca célja, hogy Magyarországon úgy állítsanak elő értékes, egészséges, biztonságos és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védjék az ország természeti erőforrásait, a talajokat, ivóvízbázisokat, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával. Kiemelt feladat a vidéki munkahelyteremtés növelése és a foglalkoztatottság bővítése is.

Mindennek megvalósítását szolgálja a Darányi Ignác Terv, amelynek célja, hogy 5 intézkedési területen, alappillérekre támaszkodva hozzon döntő változást a vidéki Magyarország életében.

Fazekas Sándor (fotó: Botár Gergely)

Az első pillér a jogszabályok módosításával, egyszerűsítésével kívánja elhárítani az akadályokat a termelők, gazdálkodók elől. A második a bürokrácia csökkentését tűzte ki célul, ügyfélbarát hivatalok kialakításával, az adminisztrációs terhek enyhítésével. A harmadik pillér a szemléletformálásra, a képzési programokra összpontosít. A negyedik az európai uniós és hazai társfinanszírozású vidékfejlesztési pályázatok meghirdetésével támogatja a vidéki Magyarországot. Az ötödik a nemzeti programok kidolgozását, elindítását, folytatását takarja; ide tartozik például a Tanyaprogram és a Demográfiai földprogram.

Fazekas Sándor a nemzeti vidékstratégia célkitűzéseinek és alapelveinek ismertetése után kiemelte, hogy Darányi Ignác agrárpolitikus, korábbi földművelésügyi miniszter kimagasló életműve bizonyítja; lehetséges a megújulás, ezért neve méltó módon fémjelezheti a tárca törekvéseit. Bízom abban-fogalmazott -, hogy Darányihoz hasonlóan megoldjuk a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság előtt álló feladatokat. A vidékben van erő. A tét nagy: a vidék jövője a Kárpát-medencei magyarság jövője - fejezte be előadását Fazekas Sándor.

Ángyán József (fotó: Botár Gergely)

A nemzetek modernkori biztonsága, szuverenitása a természeti erőforrások feletti rendelkezésen múlik. Ezek helyezik nemzetbiztonsági dimenzióba a vidékstratégiai kérdéseket - hangsúlyozta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Kitért arra, hogy a NVS keretében 42 nemzeti program valósul majd meg, ezek között lesznek térségi és országos programok egyaránt. Példaként említette a demográfiai földprogramot, amelynek keretében a vidéki életet, gazdálkodást vállaló fiatal párok juthatnak művelhető földterületekhez. Be kell újra lakni és meg kell fiatalítani a vidéket, ez kulcsfontosságú!- jelentette ki az államtitkár. Ángyán József szólt a helyi közétkeztetési programok, valamint a helyi termékek értékesítését is lehetővé tevő helyi piacok szerveződésének fontosságáról.

A génmegőrzés kiemelt szerepéről elmondta, hogy azok a nemzetek lesznek hosszú távon sikeresek, amelyek megőrzik természeti rendszereik és gazdálkodásuk biológiai alapjait. Ne legyenek illúzióink! Biológiai háború is folyik jelenleg a világon, tehát rendkívül fontos a génbankjaink, biológiai alapjaink megvédése, gyarapítása - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár előadásában azt emelte ki, hogy az Induló Darányi Ignác Terv azokat az intézkedéseket és eszközöket is tartalmazza, amelyekkel megvalósítható a Nemzeti Vidékstratégia. Ennek szerves része a jogszabályi környezet megújítása, egyszerűsítése, a szemléletformálás, az ügyfélbarát támogatási- és intézményrendszer kialakítása. Magyarországon a jogszabályokat eddig az "ártalmasság vélelme" alapján hozták-hívta fel a figyelmet az államtitkár. A Vidékfejlesztési Minisztérium szakított ezzel a hagyománnyal és a jövőben is a bizalomra épít a rendeletek, törvények megalkotásánál. Erre példa, a már életbe lépett kistermelői rendelet vagy a jövedéki törvény módosítása, amely lehetővé tette az otthoni pálinkafőzést.

Ahhoz, hogy gazdálkodók a jelenleginél elégedettebbek legyenek, áttörést kell elérni az eljárásrendek egyszerűsítésében és a szaktanácsadás megújításában - hangsúlyozta V. Németh Zsolt.

A Darányi Ignác Terv végrehajtáshoz szükséges forrást a nemzeti költségvetés és az Európai Unió támogatásai biztosítják, 2013 végéig mintegy 300 milliárd forintból.

V. Németh Zsolt (fotó: Botár Gergely)

A tervezet névadója, Darányi Ignác a XIX.- XX. század fordulójának kivételes, nagyformátumú agrárpolitikusa volt. Csaknem 12 évig tartó miniszterségének köszönhetően a magyar mezőgazdaságot a századforduló európai élmezőnyében tartották nyilván. Felismerte az agrárfejlesztés döntő fontosságát, létrehozta az kutatói intézményhálózatot, kiemelkedő eredményeket ért el a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának megteremtésében. Darányi Ignácnak elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy az ágazat kilábalt a 19. század végi agrárválságból. A korszak ortodox gazdaságpolitikai irányzatával szakítva hangsúlyos állami beavatkozást hirdetett a mezőgazdaságban. Programja széleskörű támogatottságot élvezett, ennek köszönhetően megnőtt a Földművelésügyi Minisztérium kormányon belüli súlya, emelkedett a mezőgazdaság fejlesztésére fordítható költségvetés összege.

Meg volt győződve arról, hogy az ipar és a kereskedelem csak a mezőgazdaság felvirágzásától várhat nagyobb lendületet. Fokozatosan építkezett, így Darányi erőfeszítéseit siker koronázta. Darányi Ignác sikeres munkássága ma is példa lehet mindazok számára, akik az országért, a magyar vidékért tenni akarnak. A konferencián ünnepélyesen felavatták a Darányi Ignác emléktáblát és a minisztérium Színháztermét is a kiemelkedő agrárpolitikusról nevezték el. Az emléktáblát Oláh Katalin szobrászművész készítette.

A Darányi Ignác Terv hivatása, hogy beteljesülhessenek mindazok reményei, akik a magyar vidéken élnek, dolgoznak és boldogulni akarnak.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

A Darányi Ignác Terv teljes szövege elérhető itt:

A Darányi Ignác Terv kiadványa (36 oldal) a Nemzeti Vidékstratégia (NVS 2012-2020) végrehajtásának keretprogramja

Háttéranyagok:

Fehér György: Darányi Ignác, a korszerű agrárpolitika első hazai képviselője (a szerző a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója)

Képek, adatok Darányi Ignácról és munkássáról (Fehér György összeállítása)

FATÁJ kiegészítés

A Darányi Ignác terv szövegében az erdő ügye az alábbi helyeken fordul elő. (Faiparral vagy fafeldolgozással kapcsolatos szó nincs e tervben.)

8. oldal:

Legfontosabb területei a vidéki foglalkoztatás növelése, az erőforrásokat fenntarthatóan hasznosító, kiegyensúlyozott üzemszerkezetű mező- és erdőgazdálkodás, a sokszínű termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és piacok, továbbá a város-vidék kapcsolatok helyreállítása, a magasabb hozzáadott értékre alapozott élelmiszer exportlehetőségeink kihasználása, a szövetkezés fejlesztése, a vidék helyi közösségeinek megerősítése, a vidéki életkörülmények és a népesedési mutatók javítása, valamint a biológiai sokféleség megőrzése.

9. oldal, a stratégiai célok között:

Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése: a talaj termékenységének, a vízbázisok tisztaságának megőrzése, a tájak, az élővilág sokféleségének fenntartása, az erdők és egyéb fontos ökoszisztémák, az ökológiai egyensúly védelme, a környezetbiztonság növelése, ami egyúttal az egészséges és jó minőségű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek biztosításának is feltétele.

15. oldal, a folyamatban lévő, illetve 2012. első félévre tervezett főbb jogalkotási lépések között:

. Az átalakító vagy szálaló üzemmódú erdőgazdálkodás folytatásához előírt terv készítésének részletes szabályairól szóló rendelet
megjelentetése a folyamatos erdőborítás mind szélesebb körű elterjedése érdekében.

. Az erdőből kitermelt faanyag nyomon követési lehetőségét biztosító származási igazolási rendszer részletes szabályait tartalmazó rendelet
megjelentetése az illegális fakitermelések visszaszorítása érdekében.

19. oldal:

Az iskolarendszerű és terepi környezeti oktatás, nevelés megújítása

A Zöld Óvoda illetve az Ökoiskola címet elnyert nevelési-oktatási intézmények, valamint az Erdei Iskola és Óvoda Programban részt vevő oktatási intézmények, illetve erdei iskola és óvoda szolgáltatók átgondoltan és intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati egvalósításával, a környezeti és egészségneveléssel. A meglévő Zöld Óvoda és Ökoiskola, valamint az Erdei Iskola és Óvoda Program kritériumrendszerének kibővítésével a hiányzó elemek, területek is megfelelő teret kapnak a szemléletformálásban. Az átdolgozás kiemelt szempontja a Nemzeti Vidékstratégia üzeneteivel való összhang megteremtése, az ahhoz való tartalmi kapcsolódás.

Az erdő- és vízgazdálkodás tervezési, tanácsadási és információs rendszerének megújítása

Az erdészeti szakszemélyzet rendszeres hatósági továbbképzése, erdőgazdálkodási módszerekről, tervezési eljárásokról szóló képzés beindítása fontos feladat. Az erdészeti szakszemélyzet számára biztosított, az erdőgazdálkodást és az erdészeti szakirányítást érintő hatályos jogszabályokról, valamint azok alkalmazásának aktuális kérdéseiről szóló rendszeres továbbképzés alkalmat teremt a vidékfejlesztés céljainak megfelelő szemléletformálásra is. Fontos, hogy a jövőben a gyakorlati szakemberek a hatósági ismeretek mellett rendszeresen tájékoztatást kapjanak a környezet- és természetvédelmi elvárásoknak megfelelő, fenntartható erdőgazdálkodást eredményező, folyamatos erdőborítást biztosító, vagy az arra való átállást szolgáló erdőgazdálkodási módszerekről, tervezési eljárásokról is.

24. oldal:

Az uniós és hazai társfinanszírozású programok kidolgozása és indítása témák között:

Mezőgazdasági területek első erdősítése

Az intézkedés fő célja az ország erdővel borított területének növelése, az erdészeti szektor fejlesztésével a vidéki foglalkoztatottság elősegítése,
az erdők környezetvédelmi, társadalmi, közjóléti és gazdasági szerepének növelése, hogy a területek alternatív hasznosításával lehetővé tegyük a mezőgazdaság újrastrukturálását.

- Pályázatot nyújthatnak be: természetes és jogi személyiségű földhasználók.

- Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: a teljes - 2007-2013-as - tervciklusra 257 millió euró.

- Mekkora a támogatás összege és mértéke? 853 - 2 065 euró/ha közötti összeg.

- Mikortól lehet pályázni? 2012. május 1-je és június 30-a között.

Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken

Az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, a hagyományos, tájjellegű gazdálkodás fenntartását, a mozaikos tájszerkezet kialakítását teszi lehetővé.

- Pályázatot nyújthatnak be: földhasználók.

- Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: a teljes - 2007-2013-as - tervciklusra 2,8 millió euró.

- Mekkora a támogatás összege és mértéke? 740 - 1 050 euró/ha közötti összeg.

- Mikortól lehet pályázni? 2012. május 1-je és június 30-a között.

NATURA 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás

Az intézkedés lehetővé teszi, hogy az érintett erdőgazdálkodókra háruló, az uniós elvárásokat szolgáló kötelezettségekből fakadó kieső jövedelmet és többletköltséget jelentősen csökkentse. Az intézkedés célja a vonatkozó uniós jogszabályokban felsorolt, a kijelölés alapjául szolgáló fajok, valamint élőhelyek kedvező természeti helyzetének megőrzése és fenntartása a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység által.

- Pályázatot nyújthatnak be: azok az erdőgazdálkodók, akik rendelkeznek az adott erdőrészletre vonatkozó, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtervvel.

- Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 35,8 millió euró.

- Mekkora a támogatás összege és mértéke? 40-200 euró/ha/év között.

- Mikortól lehet pályázni? Az egységes területalapú támogatási kérelem részeként május 15-ig.

A 26. oldalon az alábbiban nem említik az erdőt, de nem is zárják ki.

A NATURA 2000 területek fenntartási terveinek kidolgozása

A támogatás célja a Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítése által az e területek kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása, a Natura 2000 területekre vonatkozó környezeti, természeti ismeretek bővítése, a gazdálkodók, valamint egyéb területhasználók tevékenységének összehangolása a Natura 2000 területek védelmi célkitűzéseivel.

- Pályázatot nyújthatnak be:
azok, akik:
a) legalább egy partnerrel együttműködési megállapodást kötöttek;
b) rendelkeznek a 2007. évi XVII. törvényben meghatározott regisztrációs számmal;
c) rendelkeznek legalább egy felsőfokú természettudományi végzettségű alkalmazottal vagy megbízott szakértővel.

- Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 561 millió Ft.

- Mekkora a támogatás összege és mértéke? A támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100%-a, de legfeljebb a jogszabályban a Natura 2000 területegységre vonatkozóan meghatározott támogatási összegig terjedhet.

- Mikortól lehet pályázni? 2012. I. negyedév.

A 27. oldalon az egyéb támogatott jogcímek között szerepel:

2012 második félévében az alábbi jogcímek megnyitását tervezzük, amelyekre támogatási pályázatokat lehet beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.

. A fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatás.

. Erdő-környezetvédelmi kifizetések.

. Erdészeti potenciál helyreállítása.

. Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás.

. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása.

A 30. oldalon a kiegészítő nemzeti agrártámogatási programok között, mint amelyekre 2012 I. negyedévtől az alábbi kiegészítő nemzeti agrártámogatások igényelhetők:

. az erdők felújításának csekély összegű ("de minimis") támogatása;

. az uniós csatlakozás előtt nemzeti forrásból megkezdett erdőtelepítések támogatása.

Kiegészítés: MM