Több százezer dolgozó fizetése csökkenhet júliustól

Ugyanakkor a törvény nem zárja ki, hogy a munkáltatók továbbra is fenntartsák a jelenleg működő pótlékrendszert, erről azonban - szakszervezeti tapasztalatok szerint - egyelőre csak néhány külföldi tulajdonú vállalkozással sikerült megállapodniuk a munkavállalóknak.

Július 1-jén lép hatályba az új Munka törvénykönyve, amelyben az egyik legnagyobb változás a különféle jogcímen járó pótlékokra vonatkozó rendelkezések átalakítása. Az egyik legfontosabb szigorítás, hogy megszűnik a délutáni (14 órától 22 óráig tartó) műszakban kötelezően biztosítandó műszakpótlék. A jelenlegi szabályok szerint a személyi alapbér 15 százalékának megfelelő pótlékot kell az érintett munkavállalóknak fizetni. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly júliusban még azt javasolta, hogy a 30 százalékos éjszakai műszakpótlék is szűnjön meg. Végül öszvérmegoldás született: júliustól a 18 és 6 óra közötti munkavégzésért egységesen 30 százalékos pótlék jár. Vagyis azoknak a helyzete lényegében nem változik, akiknek a délutáni műszakjuk 14 órától 22 óráig tart, mivel fele annyi időtartamra ugyan, de dupla annyi pótlékot kapnak, mint most.

Az intézkedés viszont hátrányosan érinti az úgynevezett "ölelkező" műszakban - jellemzően a kereskedelemben - foglalkoztatott munkavállalókat, akik például 9-19 óráig dolgoznak - mondta el a Pénzcentrum.hu kérdésére Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Ebben az esetben - bírósági döntések nyomán - a 14 óra utáni időszakra műszakpótlékot kellett fizetniük a munkáltatóknak. "Ölelkező" műszakban történő munkavégzést többműszakos munkarendnek minősítette a felügyelőség, és műszakpótlék megfizetésére kötelezte a munkáltatót. A törvénymódosítás után viszont az említett dolgozóknak egyáltalán nem jár pótlék annak ellenére, hogy egy órával meghaladja a munkaidejük a műszakpótlékra meghatározott 18 órát.

A július elsejétől életbe lépő újfajta műszakpótlék ugyanis csak azoknak a munkavállalóknak jár majd, akiket több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatnak, ráadásul rendszeresen változik a beosztás szerinti napi munkaidejük kezdetének időpontja. Az új törvény változtat a műszak meghatározásának filozófiáján, és nem a munkavállaló, hanem a munkáltató szempontjából határozza meg a szempontjait. A jelenlegi szabályozás szerint akkor beszélhetünk többműszakos munkaidő-beosztásról, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Júliustól viszont már a munkáltató tevékenysége minősül több műszakosnak, ha annak tartama hetente eléri a 80 órát.

Vagyis ha például egy üzlet a korábban említett 9-19 óráig terjedő időtartamban, vagyis napi 10 órán keresztül a hét minden napján nyitva tart, akkor a tevékenység nem minősül több műszakosnak, mivel heti viszonylatban csak 70 órás a munkáltató tevékenysége. Ráadásul a pótlék csak akkor jár, ha valaki változó műszakokban dolgozik. Vagyis nem kell műszakpótlékot fizetni annak, akit - például egy hipermarketben - állandó jelleggel az esti órákban vagy éjszaka foglalkoztatnak. Nekik ugyanis most még - függetlenül attól, hogy váltott műszakban vagy állandóan éjjel dolgoznak - jár a 30 százalékos éjszakai pótlék. Emellett pedig további 15 százalékos pótlékot kell fizetni az éjszakai munkavégzésért. Júliustól azonban már csak a 15 százalékos bérpótlékot kell megfizetni azoknak, akik mindig éjjel dolgoznak. Azok is rosszul járhatnak, akik továbbra is kapnak műszakpótlékot. Nekik ugyanis júliustól már nem kell megfizetni ezen felül az éjszakai munkavégézésért járó bérpótlékot.

Hátrányosan érintik a jogszabályváltozások a megszakítás nélküli munkarendben dolgozókat is. Nekik ugyanis jelenleg a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után pedig plusz 10 százalék műszakpótlékot kell fizetni. A jelenleg hatályos szabályok szerint megszakítás nélküli munkarendet lehet megállapítani, ha a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható. Emellett akkor is lehet ezt a munkarendet alkalmazni, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

A szigorítások a kereskedelemben dolgozó, megközelítően 350 ezer foglalkoztatottat, valamint a megszakítás nélkülimunkarendben dolgozókat (például erőművek, kórházak alkalmazottait) érinthetik a legérzékenyebben - véli Pataky Péter. A délutáni műszakpótlék eltörlése ugyanakkor hátrányosan érintheti például a postákon vagy a gyógyszertárakban dolgozókat is. A szakszervezeti vezető ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az új törvényi rendelkezések nem kötelező érvényűek, attól többféle módon is eltérhetnek a munkáltatók. Pozitív példaként említette, hogy több, külföldi tulajdonban lévő vállalkozásnál sikerült kollektív szerződésben rögzíteni, hogy július elsejétől is a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint fizetik meg a munkáltatók a pótlékokat. Lehetőség van arra is, hogy a munkaszerződésben bérpótlék helyett a munkavégzés díjazását és a pótlékot is magába foglaló havi átalányt állapítsanak meg.

FATÁJ kiegészítés:

- 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (hatályos állapot)

- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (2012. július 1-én lép hatályba. A törvényt az Országgyulés a 2011. december 13-i ülésnapján fogadta el.)

Forrás: Pénzcentrum