Császárfa-energia

Nagy, illatos virágfürtjeivel is gyönyörködtet, a mi éghajlatunkon azonban meglehetősen fagyérzékeny. A több császárfafaj keresztezésével létrehozott hibrid, a Smaragdfa fagytűrő, és a szüleinél is erőteljesebb a növekedési erélye. Az újdonság hazai forgalmazójával, Steier Józseffel, a Sunwo Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.

A Paulownia nemzetség fajai Japánban honosak. Kínán keresztül került az Egyesült Államokba még az 1800as években, ahol mintegy 30 éves nemesítési munkát követően a Paulownia elongata, a P. fortunei és a P. tomentosa fajok keresztezéséből született meg a SmaragdfaR névre keresztelt, a szülők előnyös tulajdonságait ötvöző hibrid. Amíg az USA-ban a Paulownia fajok invazívnak számítanak, az új hibrid ilyen szempontból veszélytelen, hiszen maggal nem terjed. Jelenleg laboratóriumi módszerekkel szaporítják, hazánkban kizárólagos forgalmazója a Sunwo Zrt.

A fajhibrid rendkívül fagytűrő, a -24 C-fokot biztonsággal elviseli, így hazánkban is gond nélkül ültethető. Sótűrő képessége a kókuszpálmáéval vetekszik, ezért alkalmas lehet elsivatagosodó, szikes, terméketlen területek fásítására.

Hatalmas, akár 70 cm-es átmérőt is meghaladó levelei nagy mennyiségű széndioxidot nyelnek el (többszörösét, mint az ismert fafajok, hiszen C4-es fotoszintézissel dolgoznak), e mellett szállóport és más káros anyagokat kötnek meg, élénken párologtatnak, ezzel hűtik a környezetüket. Hektáronként (500625 tő/ ha) évenként 100 tonna széndioxidot köt meg, és 75 tonna oxigént termel. A klímaváltozás elleni küzdelem egyik élharcosa is lehet, illetve a klímakvótabevételek sem elhanyagolhatók.

Az idén kísérletként 30 hektárt telepítenek belőle hazánkban a Homokhátságon, Zsana közelében, Tompán, illetve az ország több pontján, Szerencstől, Ózdon át Gödöllőig. Kedvező tapasztalatok esetén a tervek szerint akár 1 millió hektár telepítésére is sor kerülhet, hiszen körülbelül ekkora művelésre alkalmatlan, elsivatagosodó, vagy szikes területet tartunk nyilván. A program kifejezetten a termesztésre alkalmatlan területekre összpontosít.

Ültetvényben hektáronként 500 tövet, 5 méterszer 4 méteres térállásba javasolják telepíteni. Az első évben 3,54 méteres, 6-7 cm átmérőjű suhángot fejleszt, amit a következő év tavaszán a talajszint fölött visszavágnak. A második évben dönteni kell, ha az előtörő három hajtás mindegyikét meghagyják, akkor 3 év elteltével biomassza-készítésre takarítható be a faanyaga, vagy egyetlen hajtás meghagyásával nyolc év múlva rönkfaként termelhető le a területről. A sarjakból még kétszer megismételhető ez a művelet, tehát az ültetvény összesen 24 évig életképes. Egyetlen növény mintegy 3 m3 faanyagot termel.

Az ültetvény az első három évben öntözést, illetve vadkár elleni védelmet igényel. A levelei kimagaslóan magas fehérjetartalmúak, ezért takarmányozásra alkalmasak. A telepítést követő negyedik héttől már szedhetők az alsó, takart levelek. Hétéves faként évenként 60 kg levéltömeget ad. A harmadik évtől virágzik, virágai kiváló méhlegelők.

Faanyaga értékes, fűtőértéke a barnaszénével vetekszik, alacsony nedvességtartalmának és csomómentességének köszönhetően megmunkálásra is alkalmas. Biomasszaként való elégetése helyett inkább a metanol- és a butanol-gyártás alapanyagát - a Nobel-díjas Oláh György professzor elképzelésének megvalósítását - látja benne Steier József. A hazai kísérleti ültetvények is e céllal létesülnek.

A PCMM (Privát Klímaszabályozó Mozgalom) keretében a fa bekerülhet a házikertekbe és az iskolaudvarokra, ezzel erősítve az egyéni klímavédelmi elkötelezettséget, szépítve a környezetünket, illetve javítva a levegőminőséget.

Forrás: Kertészet és Szőlészet