Szerelhető favázas passzívház székely furfanggal

Az építkezés alapvető rendszere és a tömegformálás megoldásai azonban sokszor még mindig a hagyományokban gyökereznek. Különösen igaz mindez a lakóházakra, ahol általánosságban a középületeknél jóval konzervatívabb megoldások jellemzőek. Azonban lehet, hogy a klasszikus, magastetős, derékszögű falakkal épült házforma hamarosan már csak történelmi relikvia lesz, korunk tervezői ugyanis sokszor innovatív megoldásokkal próbálják meg közös nevezőre hozni az energetika, szerkezet és funkció hármasát.

Ez a célja Portik Adorján építészmérnöknek is, aki Free Form Buildings (Szabad Formájú Épületek) névre keresztelt építési rendszerében ötvözi egymással a kétkezi munka hagyományait és a 21. század legkorszerűbb technológiai és számítógépes megoldásait. Több, ebben a rendszerben tervezett épülete áll engedélyeztetés alatt, amelyek között középület és passzívházként kialakított családi ház is megtalálható. A módszer egyfajta átmenetnek tekinthető a könnyűszerkezetes és a falazott rendszer között; alkotója szerint a megoldás számos előnnyel rendelkezik a hagyományos építési módokkal szemben. A tervező budapesti irodájában mesélt nekünk az elképzelés születéséről és alkalmazási lehetőségeiről.

Az építész a Passzívházépítők Országos Szövetségének tagja, a koncepció alapját pedig az adta, hogy energetikai szempontból a leghatékonyabb egy gömb alakú termikus burokkal készült ház lenne. Az első tervet egy építési vállalkozónak készítették (az épület engedélyezés alatt van), aki bevállalta az íves formájú családi házat. Az építész ekkor kezdte el kidolgozni a rendszert, amellyel a leghatékonyabban fel lehet építeni egy házat. "A megrendelő építési kivitelező volt, akinek az volt az igénye, hogy low-tech legyen a szerkezet; így esett a választás a kiselemes megoldásra" - avat be minket a kezdetekbe Portik Adorján. Később az építész több gyártóval is felvette a kapcsolatot, akik közül a Kronospan rendelt egy kiállítási tárgyat, egy életnagyságú makettet. A módszerről idővel egy online segédlet is megjelent.

"A mai építészetben kevés példát találunk arra, amikor az energetika szempontjai határozzák meg a térformálást: egy épület alakját jellemzően még ma is az esztétikai, illetve gazdasági elvárások szabják meg"- olvasható a segédletben "Az építészeti tér moduláris kialakítása még ma is nagyrészt a Le Corbusier teremtette hagyományokon alapszik, és csak viszonylag kevés tervezőiroda (például Herzog & de Meuron, Coop Himmelb(l)au) alkalmazza a háromdimenziós tervezési módszereket. Ez az alapelv azonban ma már nem elegendő ahhoz, hogy az így tervezett házak kielégítsék napjaink energetikai elvárásait. Ahhoz, hogy ezeknek is megfeleljünk, módosítani kell a teljes rendszert, az alapvető összetevők (építészet, szerkezet, gépészeti rendszerek) koordinálásával. Újra kell gondolni a szerkezet és az olyan összetevők viszonyát, mint a hőhidak, az építőanyagok termosztatikus tulajdonságai vagy a szigetelés, esetleg az üvegezett felületek helye és aránya. A gépészeti rendszerek újragondolásával pedig jóval hatékonyabb és érzékenyebb épületeket alkothatunk."

A "Poliéder felületű, belső üreges, térelválasztó szerkezet" néven szabadalmaztatott koncepció lényege, hogy először megtervezik az épület tömegét (külső síkját), majd azt számítógépes programmal háromszögekre osztják. A háromszögek méretre vágott elemekből állnak majd össze, amelyeket lécek és kapcsolóelemek tartanak össze, az elemek méretét a statikai programban a terhek alapján számítják ki. A terven az elemeket beszámozzák, konszignálják, majd CNC-géppel az adott méretben kivágják azokat. A kivágott darabokat aztán a helyszínen összeszerelik. A szerkezetre tetszés szerinti vázkitöltő anyagok (hőszigetelés, vagy akár beton), illetve héjalás kerülhet.

"A módszer már a tervezést is alapjaiban megváltoztatja. Először absztrakt módon elhelyezzük a funkciókat, majd erre húzzuk rá a kupola alakú tömeget, a héjat" - elemzi az építész. "Nagyon kedvező, hogy ez tetszés szerint bármely irányba nyújtható, alakítható, és az áttörések is szabadon elhelyezhetők rajta. Szerkezetét tekintve lényegében egy többhéjú kupoláról van szó. Ez az építésmód jóval gazdaságosabb a hagyományosnál, mivel itt nincsen vasbeton koszorú, pillér vagy gerendák."

A módszerrel akár 100 m-nél nagyobb fesztávú szerkezetet is el lehet készíteni; az egyik, engedélyeztetés alatt álló terv egy Ertsey Attilával közösen tervezett sportcsarnok.

A tervezett házak szerkezeti alapanyaga OSB-lap. "Az OSB-vel kapcsolatban sok előítélet van, ezeket azonban saját magamban sikerült legyőzni" - elemzi Portik Adorján. "Egyébként kulturális kérdés, mennyire tartjuk fontosnak, hogy egy épület sok száz évig tartson. Az azonban biztosan illúzió, ha azt gondoljuk egy házról, hogy unokáink is abban fognak lakni. Napjainkban az energetikai elvárásokkal úgy próbálunk lépést tartani, hogy becsomagoljuk a házakat - a megfelelő értékek eléréséhez azonban legalább 20 cm szigetelés szükséges."

A passzívházak létjogosultságát egyébként a szakemberek egy része vitatja, mondván, hogy az építésükhöz szükséges plusz ráfordítás nem áll arányban az energiamegtakarítással. "A legjobb energetikai koncepció ma a passzívház" - érvel a tervező. "Ez fejezi ki a legjobban, hogy ma mit kell tudnia egy háznak. Igaz, hogy nem tökéletes, de még nem találkoztam olyan ellenérvvel, amely komolyan elgondolkoztatott volna. Ráadásul Németországból, a műszakilag egyik legfejlettebb építészeti kultúrából származik; ha ott megállja a helyét, a laikusokat is meg kell győzze."

A szerkezet összeállítása nem igényel különleges szaktudást, így abban akár a laikus építtető is részt vehet. A csíkszeredai születésű Adorján emlékei között megtalálható a kalákában való építkezés. "A házépítés nagy dolog egy ember életében. Valaki akkor tud igazán azonosulni a házával, ha kellő fizikai energiát fektet az építésébe" - elemzi Portik Adorján. "A kalákában való építésnek nagyon nagy a közösségépítő ereje, jó lenne, ha ez egy kicsit napjainkban is visszajönne - habár az eredeti formájában ez valószínűtlen a mai megváltozott társadalmi struktúrában. Nem jó tendencia, hogy egy ki tudja hol gyártott szerkezetet valakik felépítenek a megrendelőnek, aztán soha többet nem találkoznak; ne legyen személytelen az építés folyamata. Persze nem jó a barkácsolás sem, nem szabad, hogy tákolmányok szülessenek. Az építész ne csak szükséges rossz legyen."

Már a 60-as, 70-es években születtek elképzelések hasonló építési rendszerekre, azonban még nem léteztek olyan szoftverek, amelyekkel ezeket megfelelően kezelni lehetett volna. A szabadalmi kérvényt a tervező két éve adta be, és idén februárban érkezett meg a bejegyzés. A tervező egyébként nem akarja saját magának megtartani a módszert; aki akarja, használhatja, mondta el lapunknak.

Forrás: hg.hu