Fazekas Sándor VM miniszter látogatást tett a DINPI-nél

A nemzeti parkokat népszerűsítő sorozat hetedik állomásaként Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter július 19-én a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot látogatta meg. A kora délutánig tartó túra során az Ipoly-völgy és a Magas-Börzsöny természeti értékeit, a pályázati fejlesztéseket, az igazgatóság rét- és legelőgazdálkodását, a térség ökoturisztikai látványosságait tekintette meg a miniszter és a média eseményen résztvevő képviselői.

A program végén, a DINPI Királyréti Erdei Iskolájában tartott sajtótájékoztatón a miniszter két bejelentést tett:

1. A csarna-völgyi természetvédelmi terület.

"Viták voltak arról, hogy milyen erdőgazdálkodás történjen. Legyen-e beavatkozás, és így tovább. Én úgy döntöttem, hogy ennek a csodálatos természeti értéknek a megvédése érdekében ott erdőművelés, fakivágás ne történjen. A Csarna-völgy az legyen olyan háborítatlan erdőterület a jövőben is, mint amilyen jelenleg. Hiszen ez a Börzsönynek az egyik legszebb, legzavartalanabbul megmaradt része, legháborítatlanabb része. Meg kell őrizni ezeket a természeti értékeinket a jelen generáció és a jövő érdekében és az ottani élővilág megóvása érdekében is."

2. "A Kormány - azt hiszem, ez nem ismeretlen tény - 600 millió Ft-ot különített el a költségvetésben zsebszerződés gyanús területek vásárlására. Ez a 600 millió Ft arra szolgál, hogy a nemzeti parkok ott, ahol valamilyen család ügylet, valamilyen hátsó szándék, zsebszerződés gyanú felmerül a területén, a magyar állam tulajdonába kerülve megvásárolhatják ezeket a területeket. Ebből az összegből részesül a Duna-Ipoly Nemzeti Park is: 40 millió Ft-os forrás lehetővé teszi 40-50 hektár megvásárlását. Ez a program folytatódik, a tapasztalatokat kiértékeljük. Szeretnénk minél több ilyen területet állami tulajdonba venni, amelyet a természetvédelmi célokra illetve a gazdák részére haszonbérbe adva tudunk majd hasznosítani."

A Csarna-vögy erdőtervezése során az erdészeti szakhatóság erdőtervezője által erdészeti szakmai szempontok, a természetvédelmi követelmények és a terület speciális adottságai együttes figyelembevételével javasolt beavatkozásokkal a nemzeti park és a természetvédelmi hatóság nem értett egyet. Majd a Vidékfejlesztési Minisztérium erdészeti és természetvédelmi szakembereiből álló Körzeti Erdőterv Bizottság az elmúlt hónapokban minden részletre kiterjedően megvizsgálta a Csarna-völgy ügyét. Mivel a bizottságban szavazategyenlőség volt, ezért végül a vidékfejlesztési miniszter hozta meg a fentiek szerinti végső döntést.

A Csarna-völgyi erdők védelmét a miniszteri döntésnek megfelelően a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az állami tulajdonban lévő Ipolyerdő Zrt. a jövőben különböző pályázati lehetőségek felhasználásával élőhely megőrzési, fejlesztési programokkal, valamint megfigyelő rendszerek működtetésével együttesen fogják megóvni.

Talán többen emlékeznek rá, hogy e témába "beszállat" a WWF-Magyarország Alapítvány is az SZJA 1% gyűjtő időszakban az "utolsó magyarországi hiúzok egyike, adód 1%-val most aktívan hozzájárulhatsz megmentéséhez" kampányával. Petíciót is kiírtak Csarna-völgy ügyben, amihez aláírást gyűjtöttek. Már 2010-ben is összekapcsolódott a WWF-nél az 1%-os kampányuk és a hiúzok ügye.

Az Ozonenetwork tvcsatornán pedig majdnem egy órás vitaműsor volt a természetvédelmi és az erdészeti vélemény ütköztetésére, melyben Gálhidy László a WWF és Lomniczi Gergely az OEE részéről fejtette ki véleményét. Az OEE-FAGOSZ-MEGOSZ közös közleményben tette közzé, hogy Nincs veszélyben a Csarna-völgy! Tehát hogy az erdőtervező által javasoltak végrehajtása esetén nincs veszélyben, sőt.

A témának az interneten igen terjedelmes irodalma található.

"Az 1980-as évek közepétől ismert a hiúz előfordulása az Északi-Középhegységben A börzsönyi megjelenés hitelesítésének dátuma 1987. január. Ezután szinte minden jó havas télen előkerültek faj nyomai a hegységből." pkmk.hu Tehát a tervutasításos erdőgazdálkodás belföldi tűzifa kontingenssel is terhelt időszakában érkezett vissza a hiúz, nagyjából a hazai erdőgazdálkodás 1950. óta legmagasabb fakitermelésének időszakában. Az akkori bruttó 8,5 millió m3-hez képest manapság mintegy 1,5 millió m3-rel kevesebb a fakitermelés, valamint egészen más szemléletű az Erdőtörvény és annak végrehajtási szabályai, továbbá a természetvédelmi előírások is sokkal kiterjedtebbek és szigorúbbak. Így feltehetően a hiúz számára is sokkal kellemesebb a környezet ma, mint volt visszaérkeztekor a '80-as évek közepén.

A DINPI kedves és szép kirándulást szervezett a miniszteri látogatásra.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Selmeczi Kovács Ádám tájegységvezető ismertette Ipolyvecén a programot. Az állattartó telepről indultunk. Itt szürkemarhát tartanak, a ahhoz a jó réti szénát hasznosítják.

Terepjárókkal az Ipoly völgyében megálltunk egy nemrég a kötélkomp helyett épült hídnál.

Itt Sipos Katalin szakmai igazgatóhelyettes ismertette, hogy az Ipoly szabályozása miatt az árvizek és magasvizek vizét kevésbé tudja visszatartani a folyómente, mint a régebbi időkben. Túl gyors a lefolyás, kevés víz marad meg a területen. Pályázat keretében 2011-ben tudtak olyan zsiliprendszert létrehozni, amivel ellene dolgoznak a víz gyors elvonulásának. Ezzel tavaly óta az árasztás területét és időtartamát is növelni tudják. Ennek szinte azonnal eredménye lett, mert megjelentek, vagy nagyobb számban vannak jelen különböző vízimadarak a korábbi időkhöz képest.

Királykút mellett a forrás vizét az út földműve kicsit megduzzasztja, így abból az idők során kis égerláp jött lére, melyben megél a gyepübéka és szívesen tartózkodik itt a feketególya. A forrás finom friss vizét kóstolhattuk, és a környéken sokak által elterjedten termesztett málnából is kapott mindenki egy-egy kis tállal. Igazán jól esett.

Innét mentünk az autókkal a DINPI Királyréti Erdei Iskolájához, ahol a már említett sajtótájékoztató volt. Útközben még megálltunk egy mérete szerint rönk, minősége alapján energiafa rakodónál. Úgy tűnik nem sikerült az erdőgazdálkodónak idejében a vevőhöz küldeni az anyagot, vagy éppen nem volt rá vevő, mert a tételbe beleköltözött a havasi cincér a DINPI címerállata.

A sajtótájékoztatót állófogadás zárta.

Forrás: a hallottak, a hivatkozottak, hangfelvétel, VM sajtóanyag.
Összeállította és fényképezte: Mőcsényi Miklós