---

Béren kívüli juttatások növekvő terhei

Eddig 100 forint béren kívüli juttatás - például Erzsébet utalvány, SZÉP kártya - 131 forintba került a munkáltatóknak, jövőre viszont már 151 forint lesz a költsége. Ha ugyanazt a 100 forintot munkabérben szeretné odaadni a munkáltató, akkor 196 forintjába kerül - magyarázta az MTI-nek Hegedüs Sándor, az RSM-DTM adópartnere. Ennek alapján a cégeknek még mindig megérné fenntartani a cafetéria juttatást. Kérdés azonban, hogy ez mekkora adminisztrációs terhet, költséget jelent számukra. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a cafetéria rendszernek van egy kockázata is, mégpedig, hogy az elszámolások mennyire felelnek meg az adóhatóság által a későbbi vizsgálat során támasztott elvárásoknak - fejtette ki.

Cafetéria 2012

A béren kívüli juttatások adóterhe 2011-ben összesen 19,04 százalék volt, 2012-ben ehhez még hozzájött 10 százalékos eho. Jelenleg így az adóalap (vagyis az utalvány, vagy a SZÉP kártyára átutalt összeg) 119 százaléka után kell fizetni 10 százalék ehot és 16 százalék személyi jövedelemadót, ami összesen 30,94 százalékos adóterhet jelent.

A béren kívüli juttatások a következők:

- Munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő (saját) üdülőben munkavállalójának, annak közeli hozzátartozójának, szakmai gyakorlaton lévő tanulójának, saját nyugdíjasának nyújtott üdülési szolgáltatás (maximum 92 000 Ft/hó).

- A munkavállaló, szakképzői iskolai tanuló, saját nyugdíjas választása szerint:

A munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen biztosított étkezés (maximum 12 500 Ft/fő/hó), vagy fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány (maximum 5 000 Ft/fő/hó). Utóbbit a Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki (az utalvány névértéke 2 százaléka plusz áfa díjért). Az Erzsébet-utalvány váltotta fel a 2011-ben még havonta 18 000 forint értékben adómentesen adható étkezési utalványokat.

- Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya), amely szálláshely-, vendéglátási és szabadidős szolgáltatások igénybevételére jogosít. Az egyes felhasználási irányokhoz tartozó keret szálláshely-szolgáltatásra évi 225 000 Ft/fő, vendéglátásra 150 000 Ft/fő, szabadidős szolgáltatásra pedig 75 000 Ft/fő. Így összesen évi 450 ezer forint adható ezen a jogcímen kedvezményes adózás mellett.

- Iskolakezdési támogatás tanulónként maximum 27 600 forint lehet. - Helyi utazási bérlet, ha a munkáltató nevére szól a számla. (Megjegyzés: a helyközi bérlet továbbra is adómentes a munkáltató nevére szóló számla alapján).

- Iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása (maximum 230 000 Ft/fő/év), ha a képzést a munkáltató rendelte el, a munkakör betöltéséhez, illetve a munkáltató tevékenységéhez szükséges.

- Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett hozzájárulás (maximum 46 000 Ft/fő/hó).

- Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett hozzájárulás (maximum 27 600 Ft/fő/hó).

- Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás (maximum 46 000 Ft/fő/hó).

Az adóteher megemelése mellett éves keretösszeget is bevezettek, mely szerint dolgozónként éves szinten legfeljebb 500 ezer forint adható béren kívüli juttatás címén. Ha ennél többet ad a munkáltató, akkor az már egyes meghatározott juttatásnak minősül, és így 51,17 százalékos adót kell utána fizetni. A jövő évre bejelentett változtatások révén már minden cafetéria-elem után a magasabb közterhet kell megfizetni.

Vannak olyan vállalkozások, amelyek már tavaly - amikor 119-ről 131 forintra emelkedett 100 forintnyi cafetéria összköltsége - megszüntették a béren kívüli javadalmazást. Az adószakértő szerint most is ez lehet az egyik forgatókönyv.

Nagy a valószínűsége, hogy a munkáltatók közül sokan egyszerűen megszüntetik a cafetéria-jutattást - erősíti meg Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára úgy véli, hogy nincs az a cég, amely 51 százalékos közterhet fizetne a béren kívüli juttatások után. Ráadásul emellett az utalványokért 2 százaléka plusz áfa, vagyis 2,5 százalékos díjat is kell fizetni, emellett még kiszállítási költség is van.

Lesznek olyan munkáltatók, amelyek egy az egyben beépítik a bérbe a cafetéria összegét. Ebben az esetben a munkavállalók nettóban kisebb összeghez jutnak hozzá - hangsúlyozza Dávid Ferenc.

Ha abból indulunk ki, hogy 100 forint cafetéria munkabérré alakítása során a munkáltató nem kíván nagyobb költséget vállalni, mint amennyit jelenleg a béren kívüli juttatás esetén, akkor a dolgozó 100 forint helyett valamivel kevesebb, mint 80 forintot kap meg nettó bérként - számol Angyal József okleveles adószakértő. Ezzel a lépéssel ugyan összességében csökkenne a munkavállalók juttatása, ellenben a magasabb munkabér után magasabb társadalombiztosítási ellátásban is részesülhetnek - teszi hozzá. Ez különösen az alacsonyabb keresetűeknél jelenthet némi kárpótlást, mivel a pénzbeli ellátások - mint például a táppénz, illetve a gyermekgondozási díj - felső plafonhoz kötöttek.

Elképzelhető az is, hogy a munkáltatók úgy építik be a bérjövedelmekbe a cafetériát, hogy "felbruttósítják" az összegét, így a munkavállaló végső soron nettó bérként ugyanakkora összeghez jutna, mint amennyit béren kívüli juttatásként kapott korábban. Dávid Ferenc azonban arra számít, hogy a munkáltatók kisebb hányada vállalja magára ily módon a megnövekedett terheket.

A főtikár szerint teljesen megalapozatlanok a kormány számításai, miszerint 40 milliárd forint többletbevételt vár az eho megemeléséből. Ha ugyanis a megnövekedett terhek miatt a munkáltatók kiiktatják a rendszerből a cafetéria-elemeket, akkor nemhogy többletbevétel nem lesz az intézkedés nyomán, hanem még csökkenhet is az államkasszába befolyó pénz. Ráadásul kérdéses, hogy a munkabérként megkapott pluszforrásokat elköltik-e, és mire a munkavállalók, ami súlyos veszteséget okozhat az étkezési jegyeket, illetve a SZÉP kártyát elfogadó helyeknek.

Fűtésre brikettált Erzsébet-utalványok. Jövőre vajon lesz miből brikettálni?

Dávid Ferenc meggyőződése, hogy a béren kívüli juttatások kiiktatása a rendszerből rontja a munkáltatók és a szakszervezetek közötti eredményes bértárgyalások esélyét. A cafetéria-elemek eltörlése mellett kérdéses, hogy bármekkora mértékű minimálbér-emelést elfogadhatónak tartanak-e munkaadók.

Egyértelműen jövedelemcsökkenést hoz a kispénzű munkavállalóknak a cafetéria "lefejezése", ezért a vegyipari szakszervezet (VDSZ) azt követeli, hogy Matolcsy György vonja vissza a legújabb költségvetési korrekciós javaslatát. A VDSZ döbbenetesnek tartja, és tiltakozik az ellen, hogy a kormány a szakszervezetek által követelt adócsökkentés helyett újabb megszorító csomagot varr zömében a kispénzű munkavállalók nyakába.

A vegyipari szakszervezet (VDSZ) elnöksége a munkavállalókkal szembeni arcátlanságnak minősíti a cafetéria közterhének növelését. A béren kívüli juttatások ugyanis fontos elemei a bértárgyalásoknak, ezekkel a kedvezőbb adózású tételekkel lehetett legalább némi pluszjuttatást - jövedelmet - kiharcolni a munkavállalók számára. A korábban adómentes, 18 ezer forintos cafetéria-keret tavalyi, drasztikus csökkentése is már 10 százalékos veszteséget jelentett a 180 ezer forintnál kevesebbet keresőknek, s a cafeteria újabb adóemelése százezreknek okoz majd további bevételcsökkenést - állítja Székely Tamás, a VDSZ elnöke.

A vegyész szakszervezet a minimálbér-emelés mellett néhány cafeteria-elem, például a Szép-kártya adómentessé nyilvánításáért is harcolt, hogy ezzel minél nagyobb értékű rekreációs lehetőséghez juttassa azokat az ágazatban dolgozókat, akik az egészségre ártalmas munkakörben, több-, vagy folyamatos műszakban szolgálnak, és már esélyük sincs a kedvezményes nyugdíjba vonulásra. Székely is attól tart, hogy a most bejelentett adóterhek mellett egyre kevesebb munkáltató fog drága béren kívüli juttatásról gondoskodni a dolgozóinak, s ezzel tovább romlanak az amúgy is nehéz helyzetben élők kilátásai. A vegyipari szakszervezet elnöke enyhén szólva furcsának tartja, hogy a gazdagokat ezúttal sem érintik az újabb megszorítások.

Forrás: Pénzcentrum