---

Famaffia: mit nem lehet elmondani?

Melles Előd a nyilvánosságban. Ki teregeti a szennyest? | Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Melles Előd magánerdészetére és arra, hogy 2010-ben megkapta a Maros megyei természetvédelmi területek ügykezelését, múlt héten figyelt fel ismét az Evenimentul Zilei napilap. A cikk azt állítja, az eddig ügykezelt erdőkkel együtt Melles cége totális hatalmat gyakorol Románia legkiterjedtebb egybefüggő erdős területe fölött, és hamarosan megkapja a Békás-szoros és a Gyilkos-tó környéki természetvédelmi területet is.

A lap szerzője megvádolja azzal, hogy még állami erdészként 2003-ban szakmai gondatlanságból kivágatott 42 ezer köbméter fát, most pedig nem biztosít elég embert a rábízott természetvédelmi területek őrzésére, és nem fekteti be a természetvédelembe azokat az összegeket, amelyeket pályázatában megígért. Mi több, nem készítette el a területek menedzsmenttervét, amelynek tavaszra már készen kellett volna lennie.

A lap megjegyzi, a feszültség azért nőtt meg a térségben, mert mintegy 50 ezer hektár erdő visszaszolgáltatásra vár, ahonnan évi 320 ezer köbméter fát lehet legálisan kitermelni, amelynek értéke megközelíti a 14 millió eurót. Az EVZ cikke szerint Melles cége indokolatlanul magad díjakat szed be a természetvédelmi területen élőktől, ha azok építkezési engedélyt szeretnének kiváltani.

Az ügyekről Melles Előddel beszélgettünk:

Miért foglalkozik veled évek óta a román sajtó?

Szenzációt keresnek valószínűleg. Van elképzelésem arról, hogy miért, annak is köze lehet, köze van a dologhoz, hogy a Maros megyébe átnyúló természetvédelmi területek adminisztrálását megkaptuk. Nem tudják fölfogni, hogy nem koncessziót kaptunk, és nem a kitermelést érinti a tevékenységünk, hanem a természetvédelemet látjuk el. Ennek semmi köze nincs az erdő kitermeléséhez.

Nem érzed úgy, hogy a te személyeddel van baj, ezért cikkeznek?

De igen. Lehet, hogy akaratom ellenére belenyúltam a darázsfészekbe.

Milyen értelemben?

Van itt más is, amit nem lehet elmondani. Valakik fizetik ezt a kampányt.

Kik és miért?

Szerintem a Maros megyei állami erdészeti igazgatóság. Őket zavarja, hogy mi adminisztráljuk a Maros megyei természetvédelmi területeket. Valószínűleg nem tetszik nekik, hogy felügyeljük a térséget.

Azért sem ért váratlanul ez a támadás, mert most, a szóban forgó természetvédelmi övezet monitorizálásakor derült ki, hogy a Maros megyei állami erdészeti igazgatóság több mint 570 ezer köbméter faanyagot termelt ki a természetvédelmi területekről. Ezt most bele kell írjuk a jelentésünkbe, ami 2013-ban jelenik meg.

Hasonló vádak voltak a ti Hargita megyei körzetetekkel kapcsolatban is.

De hát nézd meg a vádakat. 2003-ban volt ez a politikai csatározás, amikor elkövettem azt a hülyeséget, hogy képviselőként akartam indulni. Azóta minden kiderült, semmilyen fajta törvénytelenség nem bizonyosodott be. Kiderült, hogy alaptalanok voltak a híresztelések.

Nem igaz, hogy vétkesnek talált a környezetvédelmi őrség gondatlanságban. Ilyen jogcímen a Környezetvédelmi Őrség nem is vizsgálódhat. Feljelentést tehet, de az ügyészség folytat vizsgálatot, mert a gondatlanság már bűnügyi kategória.

42 ezer köbméter fát 2003-ban, a szárhegyi magánterületeken, Alsóerdőn a széltörés után termeltek ki. Ezt a széltörést tettük értékbe a tulajdonosoknak. Nadrágszíj parcellák voltak itt, a tulajdonosi társulásnak állítottuk ki az értékaktát. Ennyi volt a bűnünk. Ezt a folyamatot tényleg vizsgálták, és a végén kiderült, hogy senkit sem csaptunk be. Akkor azzal vádoltak, hogy ez az érték nem ment be az államkasszába, de hogy ment volna be az államkasszába, ha magántulajdonról volt szó?

A laikus csak azt láthatja, hogy a gyergyói körzetben a Pongrác-tető felé vagy a Magasbükk felé eltűntek az erdők. Hova lettek?

Ezt nem láthatja a laikus. 1995-1996-os széltöréskor én még boldog egyetemista voltam. 1995-ben, 1996-ban, 1998-ban és 2003-ban voltak széltörések, és valóban nagy mennyiségű fát érintett ez a katasztrófa. Öt millió köbméter fa törött le. De hadd ne én legyek ezért, az akkori széltörések miatt a felelős.

Tényleg volt ilyen, de aki a Gyilkostó-felé halad, az látja, hogy az erdők vissza vannak ültetve. A gyergyói erdészet területén 2500 hektár erdőt telepítettek vissza. Nem kell mindenhol a bűnöst keresni. Széltörés volt, hát ez ilyen. Hallottam olyat is, hogy az alsóerdei széltörésért én voltam a felelős. Hát ha én voltam, akkor vállalom.

Nem lehetne megelőzni ezeket a katasztrófákat? Évtizedek óta mondják, hogy betegek a Gyergyó környéki erdők.

Ez nem igaz. Nagyon szép erdeink vannak. Régebb tényleg voltak problémák, ezek elől ne bújjunk el. Addig, amíg az állam nem kötelezte a tulajdonosokat, hogy az erdeiket adják őrzésbe, addig voltak bajok. De most a Hargita, Kovászna és Maros megyei kezelt, őrzött erdőkben nincsenek már problémák.

Azt mondták, hogy a közbirtokosságok le fogják tarolni az erdőket, de ez nem igaz. Itt hosszú távú erdőgazdálkodás folyik, és nem kell szégyenkeznünk. Főleg a bukarestiek előtt nem, mert Székelyföldön van még erdő. A gazdák ott tartanak, hogy nem tudják lehívni az állami támogatásokat, mert természetesen újulnak fel az erdők, a kaszálók.

Itt kongatják a vészharangokat, és azzal akarnak lejáratni, hogy Székelyföldön hogy megy az erdőirtás. Én láttam, mi folyik Vranceában, Máramarosban - nekünk nincs miért szégyenkezni. Volt valamikor egy gazdasági konjunktúra, amikor a tulajdonosok úgy döntöttek, a visszaadott egy hektáros területek esetében Remetén, Szárhegyen, hogy az erdőket levágják. De hadd ne legyek én a felelős a rossz törvényekért, és azért, ami az én egyetemista éveim idején történt. Most bármi történik Székelyföldön, én vagyok a felelős.

Ahhoz mi kellett, hogy a Maros megyei körzetet is megkapjátok?

Az általunk adminisztrált területek egy része, egy 60 hektáros terület egybeesett egy madárvédelmi övezettel. Ez össze volt kötve egy Maros megyei élőhelyvédelmi területtel. Az egésznek a struktúrája egy natúrpark, ennek az alapterülete 9156 hektár. Innen adódott, hogy mi kaptuk.

Az erdőtulajdonos kell, hogy felelősséget vállaljon a természetvédelemért is. Az állami erdészet nem partner a természetvédelmi területeken elvégzendő feladatokban, ezért bíztak meg minket.

De nem válaszoltál arra, hogy miért pont titeket.

Volt egy árverés, le kellett adni egy dokumentációt. Mi ezt benyújtottuk a minisztériumhoz, ezzel nyertünk. Most mindenki azt mondja, hogy azért nyertünk, mert Borbély László volt akkor a miniszter. Szerintem meg azért, mert jobbak voltunk, jobbak voltak a mi feltételeink. Ilyen egyszerű. Azt nem tudják elfogadni, hogy a magáncég versenybe tud szállni az állami céggel.

Ha jól értem, akkor az állami szféra a magánvállalkozásokat, konkrétan benneteket vádol visszaélésekkel, és félti az eddigi kompetenciáját. Te pedig magánvállalkozóként azt mondod, hogy az állami szféra kelti a feszültséget, és lehetetleníti el az általatok végzendő feladatokat.

Nekik az nem esik jól, hogy látjuk, mi történik a területeken. A Bánffy és a Bethlen családok kérik a területeiket - nem kapták vissza. Az előbb említett kitermelt famennyiség ebben a térségben, Maros megyében, 570 ezer köbméter (egy természetvédelmi területről!) nagyon sok.

Téged a Csala-gyilkosságba is belekevertek, azóta fény derült arra, hogy ki követte el a bűntényt. De akkor, amikor veled kapcsolatba hozták ezt az esetet, azt nyilatkoztad, hogy vannak a térségben feszültségek, amelyek ilyen tragédiákba torkollnak.

Alfaluban voltak feszültségek, és ezek mintha alább hagytak volna. A Csala-ügybe ugyancsak az Evenimentul Zilei kevert bele, szerencsére azóta kiderült, hogy mi történt.

Azt szeretném, ha megmagyaráznád a külső szemlélőnek, annak aki nem él ott, hogy miféle feszültségek vannak az erdők körül, az erdőtulajdonosok között.

Most nincs feszültség.

Mindenki nyugodt és elégedett?

Most már tapasztalható a szakszerű és hosszútávú erdőgazdálkodás hatása. Hogy a közbirtokosságokon belül vannak feszültségek - hát ilyenek mindig lesznek, amíg emberekből állnak a társulások. Ahhoz, hogy változás legyen, mentalitásváltásra van szükség.

Most azon dolgozunk, hogy bizonyítsuk: elkezdődött egy folyamat. Ehhez minősíteni kell a székelyföldi erdőgazdálkodást. Abban a pillanatban, amikor auditáltattuk ezeket az erdőket, akkor majd igazán el lehet hallgattatni azokat, akik aggódnak.

Mikor lesz eredménye ennek az átvilágításnak?

Ha te hazajössz Gyergyóba, akkor látnod kell, hogy nincsenek problémák.

Én azzal szembesülök, hogy ott ahol harminc éve hatalmas erdők voltak, nincs fa.

Hol például?

A Magasbükkön, a Pongrác-tető felé végig.

Erről én is annyit tudok, mint te. Ott volt egy széltörés, részt vettem a visszaerdősítési munkálatokban, de többet nem tudok erről mondani.

2,5 millió eurós támogatást kaptatok. Mire szolgál ez?

Igen, ez a menedzsmentterv elkészítésére szolgál.

És az átvilágítás mikor ér véget?

Most kezdődik, és jövőre lesz eredmény. Évente fogjuk auditálni az erdőket, nem lehet majd tudni, hogy mikor jönnek az ellenőrök, akik minősítik az erdőgazdálkodást. Valószínű, hogy az se lesz megoldás, mert ezeknek semmi sem szent. Képesek azt mondani, hogy a székelyföldi erdők autonómiáját akarjuk megcsinálni.

Azt vetik a szemünkre, hogy nem őrizzük a területet? Hát könyörgöm, ez a Maros megyei állami erdészet hatáskörébe tartozik. Senki sem magyarázza el sajnos, hogy a kitermelésnek és a természetvédelmi felügyeletnek semmi köze nincs egymáshoz. A természetvédelem azt jelenti, hogy követik, hogy mi történik az állatvilággal, betartatod a szabályokat, erről van szó, és nem arról, hogy kitermeled a fát.

Melles Előd a vele készített interjú után írásban is cáfolni kívánta az EVZ-ben megjelent vádakat. Az írásban a fent mondottakon kívül még annyit közöl, hogy végleges lezáró határozat született minden, ellene indított "régi ügyben", cége minden, szerződésbe foglalt kötelezettségének eleget tett, és több közös programot szervez a helyi lakossággal, önkormányzatokkal, iskolákkal, állami támogatásban nem részesült.

Melles azt állítja, a természetvédelmi területen az egyedüli, aki nem partnerként viselkedik, az a Maros megyei állami erdészeti igazgatóság, miközben nem cégének, hanem ennek a hivatalnak a feladata a természetvédelmi területek őrzése. A cég természetvédelmi őreit fenyegeti, háromnyelvű tábláin a magyar feliratokat lefestik, ügyészeket küldenek a magánerdészethez vizsgálódni.

Legsúlyosabb vádja szerint a Maros megyei állami erdészet az utóbbi időben 570 ezer köbméter fát termelt ki olyan erdőkből, amely a cég ügykezelésében állnak, természetvédelmi területnek számítanak, és nagyobb részét olyan területekről, amelyeket magyar arisztokrata családok visszaigényeltek. Melles a kitermelt fa értékét 30 millió euróra becsüli, a kitermelés tényét pedig bele fogja foglani az Európai Bizottságnak küldendő jeletésébe, amelyben az ügykezelt természetvédelmi területek állapotát mérik fel.

Forrás: manna.ro; uh.ro