Veszélyben a munkahelyek!

A munkáltatók jelentős része már az új munka törvénykönyvének július 1-jei hatályba lépésével egyidejűleg felmondta a kollektív szerződéseket, és kihasznált szinte valamennyi bérköltségcsökkentő lehetőséget. Mint azt a Pénzcentrum.hu többször megírta, a július 1-jén hatályba lépett új munka törvénykönyvében az egyik legnagyobb változás a különféle jogcímen járó pótlékokra vonatkozó rendelkezések átalakítása. Megszűnt a délutáni (14 órától 22 óráig tartó) műszakban kötelező pótlék. A korábbi szabályok szerint ebben az időszakban a személyi alapbér 15 százalékának megfelelő pótlékot kellett fizetni. Ehelyett júliustól a 18 és 6 óra közötti munkavégzésért egységesen 30 százalékos pótlék jár.

Az újfajta műszakpótlék azonban csak azokat illeti meg, akiket több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatnak, ráadásul rendszeresen változik a beosztás szerinti napi munkaidejük kezdetének időpontja. Vagyis nem kell műszakpótlékot fizetni annak, akit állandó jelleggel az esti órákban vagy éjszaka foglalkoztatnak. Nekik korábban - függetlenül attól, hogy váltott műszakban vagy állandóan éjjel dolgoztak - járt a 30 százalékos éjszakai pótlék. Emellett pedig további 15 százalékos pótlékot kaptak az éjszakai munkavégzésért. Júliustól azonban már csak a 15 százalékos bérpótlék jár nekik. Azoknak a fizetése is csökkenhetett, akiket megillet az újfajta műszakpótlék, nekik ugyanis júliustól már nem kell megfizetni ezen felül az éjszakai munkavégzésért járó bérpótlékot.

Hátrányosan érinthették a jogszabályváltozások a megszakítás nélküli munkarendben dolgozókat is. Nekik ugyanis korábban a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után pedig plusz 10 százalék műszakpótlékot kell fizetni.

Most kezdenek szembesülni a munkavállalók azzal, hogy sok helyen nem kapnak év végi prémiumot, bónusz kifizetést. A munkáltatók ezt sok esetben azzal indokolják, hogy az alacsonyabb jövedelműeket érintő kedvezőtlen adóváltozások ellensúlyozására a munkáltatóktól elvárt béremelés kimerítette a forrásokat - magyarázta Székely Tamás.

A tapasztalatok szerint nagy számmal élnek a munkaadók azzal a lehetőséggel is, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos, a készenléti vagy az idényjellegű tevékenységek esetében akár 6 hónapos vagy 26 hetes munkaidőkeretet is meg lehet állapítani, amelyben egyenlőtlenül is beosztható a munkaidő. A munkaidőkeret lényege, hogy a munkavállalók a munkaszerződésükben foglalt munkaidőt (általában napi 8 órát) a munkaidőkeret átlagában teljesítik. Így lehetőség van például arra, hogy a munkavállalók az egyik napon csak 4, a másik napon pedig 12 órát dolgozzanak, s akár több napig semmit ne csináljanak, majd ismét 12 órában dolgozzanak. A munkaidőkeret a munkaadó egyoldalú nyilatkozatával, külön erre vonatkozó megegyezés vagy szerződésmódosítás nélkül bevezethető. A munkaadónak nincs más dolga, mint írásban közzétenni a munkavállalók számára, hogy milyen dátummal, és milyen hosszú munkaidőkeret indul.

Munkaidőkeret közben sem túlóráról, sem állásidőről nem beszélhetünk addig, amíg az adott munkavállaló nem teljesítette az elméletileg lehetséges összes munkaórát, vagy amíg a munkaidőkeret végén nem maradnak le nem dolgozott órái. Vagyis így a munkáltatónak sem az állásidőre, sem a túlóra után nem kell külön fizetnie. Székely Tamás elmondása szerint például a gumiipar egyből bevezette a féléves munkaidőkeretet. A hathónapos munkaidőkeret lehetősége nemhogy a munkahelyteremtés, hanem inkább a munkahelyek számának csökkentését szolgálja. A rugalmasabb munakszervezés mellett ugyanis kevesebb munkavállalóra van szükség - húzza alá a szakszervezeti vezető.

Sok munkavállalónak okoz napi szinten problémát, hogy a munkaközi szünet időtartama már nem számít bele a munkaidőbe. Munkaidőnek a munkavégzésre előírt munkaidő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint az előkészítő és befejező munkák időtartama minősül. Emiatt meghosszabbodott a munkahelyen töltött idő, ami miatt sokaknak nehézséget okoz a munkából történő hazajutás, nem tudnak tisztálkodni, átöltözni, koszos munkaruhában rohannak, hogy elérjék a különféle járműveket.

Székely Tamás fontosnak tartotta megjegyezni ugyanakkor azt, hogy olyan munkáltatókkal is találkoznak a tárgyalások során, amelyek nem vezettek be a munkavállalók számára hátrányos intézkedéseket, hanem továbbra is a régi munka törvénykönyvében meglévő jogokat biztosítják a munkavállalók számára, beleértve a régi rend szerinti műszakpótlékok kifizetését. A nyugat-európai munkakultúrát képviselő vállalkozások belátják, hogy a megszorítások a munkavállalók teljesítményromlásához vezetnek, ami hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolja a cég termelékenységét is.

Alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman

A válságra tett hazai gyors, intenzív kormányzati lépések az egyeztetés, a koordináció hiányosságai miatt esetenként visszásságokat okoznak a munkajogi, alkotmányos garanciák terén - figyelmeztetett Szabó Máté, az alapvető emberi jogok biztosa hétfőn, A munka méltósága elnevezésű projekt záró rendezvényén.

Az ombudsman szerint különösen nehéz a fogyatékosok, a hajléktalanok, a fiatalok, a kisgyermekes anyák munkaerő-piaci helyzete. A munkavállalókat védő garanciákat a neoliberális felfogás jegyében hosszabb ideje szűkítik abból a megfontolásból, hogy azok rontják a versenyképességet, de ez egyelőre nem igazolódott be. Hiába vettek vissza ugyanis a munkavállalói jogokból, az nem növelte a foglalkoztatást, illetve a versenyképességet - fejtette ki az ombudsman. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvények gyors változása a jogbiztonság gyengüléséhez vezet. Ez látható abból is, hogy a bíróságoknak esetenként nehézséget okoz az új munkajogi szabályok értelmezése.

Szabó Máté várhatóan még idén az Alkotmánybírósághoz fordul az új munka törvénykönyvének egyes rendelkezései miatt.

Lápossy Attila, az ombudsmani hivatal munkatársa a rendezvényen tartott előadásában arról beszélt, hogy miközben a munkavállalókról általában elmondható, hogy kiszolgáltatottak, a közfoglalkoztatottakra ez kétszeresen igaz, hiszen munkaadóik közhatalmi jogosultságokkal is rendelkeznek. A vizsgálatok szerint a közfoglalkoztatottak fizetésüknek a minimálbérhez közelítését várják, és azt, hogy ne hetente fizessék ki a bérüket, hanem a havi rezsiszámlákhoz igazodva. Az ombudsman munkatársa különösen kifogásolta azt a jelenséget, hogy egyes helyeken az elbocsátottak helyére vesznek fel közfoglalkoztatottakat, noha elismeri, hogy a közfoglalkoztatás lehetőséget adhat az esélyegyenlőség előmozdítására.

Forrás: Pénzcentrum