|
|||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2013-03-05
A Nagykanizsa környéki vadkárról
Nem ritka, hogy egyes esetekben a bíróságon dőlnek el a vitás kérdések. A tavalyi év csapadékszegénysége miatt számos területen a vadon élő állatok nagy pusztítást vittek véghez, hiszen a földeken csillapították szomjúságukat, így letarolva az erdősávok mentét és elfogyasztva többek között az édes zöldkukoricát. A vadkár a vad táplálkozása, a mozgása, valamint a búvóhely készítése és használata során okozott kár, melyet a mezőgazdaságilag művelt vagy az erdőterületeken okozhat, amelyről Dénes Sándor vadgazda mérnököt, a Nagykanizsai Hubertus Vadásztársaság munkatársát kérdeztük. - A mostani kár a Nagykanizsától Orosztonyig terjedő tizenkétezer hektáros vadászterületen az előző évekhez hasonló mértékűnek mondható, csupán a takarmány ára változott, mely az öszszegben meghatározott értéket befolyásolja. A területünkön a vaddisznó állománya stagnál, mely köszönhető az aktív vadásztársasági tagoknak, nem úgy, mint a szomszédos vadásztársaságnál, ahol a területi viszonyok miatt nehéz a vadászatuk. Itt a kár mértéke elérheti a több tíz millió forintot is, míg nálunk ez az összeg tíz millió forint alatt maradt - mondta a környékünk helyzetéről a hivatásos vadász. - A területünk a Principális-csatorna közelsége miatt is szerencsés helyzetben van, mivel az lehúzta az erdőből a vadat, ahol a vízen kívül kukoricatáblákat is találtak - tette hozzá. A mezőgazdasági vadkár a magvak elvetésétől a termés beéréséig jelentkezhet vagy fokozódhat. Az erdőkben leggyakrabban előforduló károk a rágás, a hántás, a szaporító anyag fogyasztása és a taposási kár. Az őz jelentős rágást okoz, míg a gímszarvas elsősorban a tölgy újulatait szereti. A fás szárúak magtermését sok állatfaj dézsmálja a rágcsálóktól egészen a csülkös nagyvadfajokig, de talán a legnagyobb mennyiséget a vaddisznó fogyasztja el, hátráltatva ezzel az erdők megújulását. A vaddisznók leginkább a kukoricát kedvelik, hiszen a gabonában nem találnak maguknak búvóhelyet. Főleg a kukorica elvetése után közvetlen, mivel kitúrja a frissen elvetett szemeket, illetve ha elér egy bizonyos magasságot, Ha a növények oldaláról szemléljük a dolgot, akkor elmondható, a fiatal korban többször rágott csemeték jelentős torzulást és növekedésbeli elmaradást szenvedhetnek, amely ronthatja, minőségében károsíthatja a fa és az erdő értékét. Az őzek és a gímszarvas által lehántolt kéreg miatt pedig a fa egészségét veszélyeztető gombás vagy baktériumos fertőzés alakulhat ki. - A vadkár ellen elsődlegesen a vadászattal illetve etetéssel lehet védekezni. Ennek része, hogy úgynevezett hat-nyolc hektáros vadföldeket vetünk be, ezzel az erdőben tudjuk tartani a vadat. A Nagykanizsai Hubertus Vadásztársaság területén több mint hatvan hektár ilyen terület található. Villanypásztorral, vagy vadkerítéssel körbe lehet ugyan keríteni a táblákat, de a több száz hektár nagyságúaknál ez hatalmas pénzügyi befektetést igényelne. Ezen túl olyan részek is vannak, ahol a folyamatos ellenőrzés sem oldható meg a kukorica magassága, az erdőszél és a termőföld közti nyílt sáv illetve a magasles hiánya miatt. Fontos az itatóhelyek, dagonyák fenntartása, ezzel próbáljuk őket a lakott és a mezőgazdasági területektől távol tartani. A hántolást, a fák törzsének védelmét kémiai anyagok használatával kíséreljük meg - részletezte a megelőzés és a védekezés módjait Dénes Sándor. A peres ügyekkel kapcsolatban hozzátette, a gazdálkodókkal szinte kilencvenkilenc százalékban meg tudnak egyezni. Ez a legjobb mind a két fél számára, mivel tudják, az erdő egy ökoszisztéma, ahol a vadnak, a növényeknek, a rovaroknak, a hüllőknek és a madaraknak egyaránt helye van. Azonban nemcsak a vadásztársaságok, hanem a földhasználók is kötelesek közreműködni a vadkárok megelőzésében.
Forrás: Varga Mónika - Kanizsa Újság |
| |||||||
|