Újabb magyar ács-siker a világbajnokságon

Hantos Zoltán (bal) és Világosi Zoltán (jobb)

Világosi Zoltán hosszú utat tett meg, míg részt vehetett a WorldSkills sorozat 42. alkalommal megrendezett versenyén Lipcsében, hiszen a háta mögött van 2012-ből egy sikeres Szakma Sztár verseny, két magyarországi válogatóverseny, egy EuroSkills bronzérem, majd ezeket követően egy nyolchónapos franciaországi továbbképzés is. A befektetett munka azonban nem volt hiábavaló: magáénak tudhatja a WorldSkills versenysorozaton elért eddigi legjobb magyar eredményt, a 9. helyezést.

A szakértők június 27-én érkeztek meg a verseny helyszínére, ahol rögtön másnap elkezdték a verseny előkészítő munkálatait. A versenyszervezők eddigre már berendezték a munkaterületeket, beállították a szponzorok által biztosított gépparkot, és méretre gyalulták a versenyfeladat elkészítéséhez szükséges faanyagot.

A verseny előkészítése során a szakértők csoportja pontosította és kiegészítette a liechtensteini független szakértő által tervezett feladatot, és meghatározta az értékelési szempontokat. Az értékelés egy része a szakmai versenyleírásban rögzítve van: ilyenek azok az arányok, melyek a méretpontosságot, a kötések hézagmentes illeszkedését, vagy a tetszetős összbenyomás, illetve ezek arányai. Ugyanakkor azt, hogy a szerkezet mely méretei illetve csomópontjai kerülnek ellenőrzésre, mindig csak a tényleges feladata ismeretében lehet meghatározni. Az előkészítés során a szakértők modulokra bontják a feladatot, a modulokon belül pedig az egyes kritériumok meghatározásával alakul ki az a pontrendszer, ami végül az értékelést meghatározza. Meg kell osztani az egyes értékelési szempontokat a szakértők között, így 3 és 5 fős csoportok alakulnak ki, akik az egyes szempontok ellenőrzéséért felelősek.

A versenyfeladat egy hétszögletű pavilon egy hetedét kitevő cikk, az első modul a padló kerete, a második modul a 3 oszlop és a háromszög alakú tetősík, a harmadik modul a tetősíkra szerkesztett álló tetőablak volt. A 4 napos verseny 22 munkaórája alatt kiszerkesztendő, leszabandó és beépítendő alkatrészek száma 24, a feladat tartalmazott síkbeli egyenes és ferde elemeket, a ferde elemek közt megtalálható volt leélezett, és síkbaforgatott alkatrész is. Elmondható, hogy egy nagyon összetett geometriai feladat állta útját annak, aki a világ élére akart törni.

A versenyzők július 1-én vehették birtokba a versenyterületet. Az úgynevezett előkészítő napon mindenki átellenőrizhette a kapott faanyagot, és szabadon cserélhetett belőle, ha valamelyik alapanyag nem felelt meg az elvárásainak. Ugyanez a nap állt rendelkezésre a hozott, illetve a szponzor által biztosított gépek beállítására valamint kipróbálására. Az, hogy egy egész napot tölthetnek a versenyterületen, sokat javít a versenyzők magabiztosságán, hiszen a verseny kezdetére már otthonosabban érzik magukat a területen.

A verseny előestéjén látványos műsorokkal tarkított nyitóünnepségen vehettünk részt, ahol az egyes országok versenyzői az olimpiákhoz hasonló bevonulással jelezték: megkezdődik a viadal.

Július 3-án reggel 9-kor minden versenyző megkapta a verseny feladatkiírását, és egy órás tanulmányozás után elkezdődött az alkotás. Az első nap még nem történt látványos munka, hiszen az egyes alkatrészek legyártásához szükséges rajzok (nevezhetjük műhelyrajznak, vagy zsinórpadnak is) úgy készülnek, hogy a versenyzők elmélyülten térdelnek a mintegy 5 négyzetméteres rajztáblán, és hatalmas vonalzókkal igyekeznek a lehető legpontosabban kiszerkeszteni az egyes elemek áthatásait.

Amint elkészülnek a rajzok, előkerülnek a jelölővinklik és a sáskalábak, ugyanis a kész méreteket fel kell vinni az alkatrészekre, hogy a jelek mentén elkezdődhessen a kimunkálás. A szabás után be kell mutatni a zsűrinek az alkatrészeket, akik 1-10 skálán pontozzák a megmunkálási minőséget. Ezután következhet az összeállítás. Az összeállított szerkezeten az egyes méreteket (alkatrészek hossza, helye, stb.) illetve a kötések illeszkedését ellenőrzi a zsűri. A pontossági követelmény döbbenetes: + 1 mm a méretben, és 0.5 mm a hézagban még az adott kritérium maximális pontját adja, azonban a méretben minden mm-ért, a hézagban pedig minden további 0.5 mm-ért 10-10 %-kal csökkel a kapható pont. A számokból kiolvasható, hogy 1 cm-es mérethiba és 4 mm-es hézag esetén tulajdonképpen kár volt az időt pazarolni az adott elem vagy kötés elkészítésére, ugyanis az idő a legnagyobb ellenfél.

A legegyszerűbb bizonyíték erre, hogy mindössze három ország versenyzője tudta befejezni a feladatot: Korea, Svájc és Németország. A hiányos szerkezeten azonban sem a méret-, sem a hézag pontokat nem lehet értelmezni, így a többieknek akkora lemaradása alakult ki, hogy végül ez a három ország (ilyen sorrendben) került a dobogóra is.

Világosi Zoltán az első és a második feladatrészt nem csak szépen, de ráadásul pontosan is készítette el, így nagyon jó pontszámokat ért el. A harmadik feladatrész (az álló tetőablak) azonban nagy falatnak bizonyult, így ott csak nagyon kevés pontot sikerült összeszednie. Tudni kell azonban, hogy a tetőablak célja pont az volt, hogy elváljon a világbajnok a mezőnytől, hiszen a létező legbonyolultabb alkatrészeket tartalmazta. Az első két feladatrész elkészítéséhez viszonylag sok időre volt szükség, így a tetőablakra már mindenkinek kevés ideje jutott. A kapkodásban elvérzett a francia, a japán és a dán versenyző is, akik csak nagy hibákkal építették be az utolsó 4 elemet. A magyar versenyző az angollal, a finnel, és az osztrákkal együtt azt a stratégiát választotta, hogy a tetőablak külső elemeit beépíti, de a belső szarufákat kihagyja, így végül sikerült beférni a rendkívül szűkös versenyidőbe.

A verseny 6-án, délután 2-kor zárult, de a java még csak ezután következett: mire a kész feladatok értékelése és a pontszámok összesítése megtörtént, éjfélre járt az idő, de az eredményekre való várakozás izgalma elfeledtette a fáradtságot.

A verseny utáni napon újabb megbeszélés következett, hiszen a következő, Sao Paolo-ban rendezendő versenyhez szükség van a lipcsei tapasztalatokra. Ezeket a szakma technikai leírásának frissítésében lehet és kell megfogalmazni. A munka délutánig eltartott, amikor is készülődni kellett a fergeteges díjátadó ünnepségre, melyet egy igazán felszabadult hangulatú záróparti követett.

A versenyen való részvételünk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a SkillsHungary és az Építőipari Vállalkozók Szakszövetsége nélkül nem valósulhatott volna meg; a felkészülésünket és versenyen való tisztes helytállásunkat Piltman Miklós, a Tető Építők Egyesülete, a JAF Holz Ungarn, a Rotho Blaas, és a Sema Magyarország tette lehetővé. Segítségüket ezúton is köszönjük.

Hantos Zoltán - az ács szakma delegált szakértője

Forrás: Tetőépítők

Kapcsolódó FATÁJ cikk:

Worldskills beszámoló - épületasztalos, bútorasztalos (2013-07-19)