Gazdanap az energianövények jegyében

Fotók: Balázs Gusztáv

A határszemlét megelőzően szakmai tanácskozáson tekintették át az energianövények termesztésének és felhasználásának lehetőségeit közel háromszáz résztvevő, termelők és önkormányzati vezetők részvételével.

Az eseményen és az azt megelőző sajtótájékoztatón V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára és Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára kiemelték az egyetem, s azon belül az MKK kormányzati programok  megvalósításához nyújtott jelentős szakmai, tudományos és gyakorlati hozzájárulását.  

A Vidékfejlesztési Programban alapkövetelmény lesz a környezetvédelem. A 2007-2014-es időszakban a megújuló energiaforrások elterjesztésének ösztönzése a legtöbb ÚMVP konstrukcióban önálló célterületként jelenik meg, ez a pályázati pontozás során eddig is előnyt jelentett - mondta V. Németh Zsolt a tanácskozás megnyitóján.

Az államtitkár a jelenlegi és következő költségvetési időszak megújuló energia termelésének elősegítésére irányuló intézkedések közül kiemelte az állattartó telepek korszerűsítését, amelynek keretében jelentős számú megújuló energia, illetve vízvédelmi beruházás valósult meg. A pályázás során többletpontot adtak a bioállattartásra, biotakarmány termesztésre, illetve bio állati termékek előállítására.

A kertészet-korszerűsítést a tárca biomassza kazánok, nap- és geotermikus energiahasznosító berendezések beszerzésének, valamint termálkutak létesítésének megkönnyítésével támogatta. További források voltak elérhetők biomassza termeléséhez és felhasználáshoz kapcsolódó gépek, eszközök vásárlására, mint biomassza kazán, pelletáló, brikettáló, illetve speciális biomassza betakarító gépek. A tárca így hozzásegítette a gazdálkodókat a korszerű, energiatakarékos eszközökhöz.

Ezen felül lehetővé vált évelő lágyszárú energiaültetvények, sarjaztatásos energiaültetvények telepítése, valamint kiskapacitású nyersszesz, nyersolaj üzemek létesítése is.

Az államtitkár elmondta, bár eddig is hangsúlyos volt a környezeti szempont az EU politikájában, a jövőben a közvetlen kifizetéseknél és a vidékfejlesztési intézkedéseknél 30-30 százalékos "zöldítést" kell elérnünk. Magyarország emellett a következő időszak forrásaiból 5 százalékot fordít majd energiahatékony, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságok megteremtésére.

V. Németh Zsolt előrebocsátotta, hogy a minisztérium a biomassza- és komposztkazánokra, ezenkívül a kis, helyi autonóm energiatermelő rendszerek megvalósításához biztosít majd támogatást. Mindezek mellett reménykedik abban, hogy a következő időszak több forrásból származó finanszírozása lehetővé teszi a komplex beruházásokat. Így Magyarország is hozzá tud járulni a közös európai célokhoz.

Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, az MKK dékánja Az energianövények termesztése és felhasználási lehetőségei 2020-ig, Kovács Gergő Péter, az MKK Növénytermesztési Intézet egyetemi tanársegéde A cukorcirok, mint perspektivikus biomassza növényünk, dr. Percze Attila, az MKK Növénytermesztési Intézet egyetemi docense Az energianád hazai termesztésének jelenlegi helyzete,  Tóvári Péter, a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet munkatársa A biomassza felhasználásnak műszaki lehetőségei, Molnár István, az Agrár Béta Kft. ügyvezető igazgatója Energiafarm rendszer Dombóváron címmel tartottak előadást.

A biomassza energetikai hasznosítására Magyarországon kiválóak az adottságaink, hiszen több mint 500 ezer hektár szántóterületen nem lehet gazdaságosan élelmiszert vagy takarmányt termeszteni, hangsúlyozta dr. Gyuricza Csaba. Ez a terület energiafüggőségünk csökkentése, a vidéki foglalkoztatottság növelése, a klímavédelem szempontjainak az érvényesítése érdekében számottevő lehetőséget kínál az energianövények termesztésére az élelmiszer ellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül.

A közfoglalkoztatási program mezőgazdasági pilléréhez kapcsolódóan energianövények telepítését támogatja a kormányzat. Ezek termelésével jelentős arányban helyben előállítható a települési intézmények működtetéséhez szükséges biomassza. A programhoz 2011 óta közel ezer önkormányzat csatlakozott. Mint Hoffmann Imre elmondta, 2011-ben 116 kazánt és 24 aprítógépet, egy évvel később 998 kazánt és 119 aprítógépet adtak a településeknek.

Az energianövények kézimunkaerő igénye különösen az ültetvény létesítés évében jelentős, a későbbiekben a begyűjtés és feldolgozás (brikett vagy pellet előállítása) köt le jelentős munkaerőt. A növények termesztésére elsősorban a települések körzetében található kedvezőtlen adottságú, élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére alkalmatlan területeket jelöltek ki.

Forrás: SZIE