Új erdészeti törvénykönyv a láthatáron - Romániában

Lucia Ana Varga határozottan éreztette, pontosan tudja, mi a feladat annak érdekében, hogy országunk minél kevésbé legyen szennyezett.

A kolozsvári sajtótájékoztatón a jelenlevőknek terjedelmesen beszámolt, hogyan áll az országos helyzet e téren. Nem véletlenül vetődött fel a Tarnicai és Bélesi tavak állapotának kérdése is. Mindkettő mesterségesen épült ki, megváltozatva az addigi természetes állapotokat. Villák sora épült, mint hátvégi házak, nyaraló helyek. A tavak megteltek motorcsónakokkal, melyek nem egyszer vízisíelőket is húznak maguk után, akik szennyezik a vizet. Azt a vizet, mely a víztisztás után Kolozs, Beszterce- Naszód és Szilágy megye vízellátását jelenti. A mikrobiológusok szerint a szennyezést nem lehet tökéletesen eltávolítani.

A miniszter asszony megígérte, szakemberekből álló bizottságot alakít, amely megfelelő megoldást keres a felvetett problémára. A Tarnicai és Bélesi tavak védett területek, amelyeken tilos a motorcsónakok használata, mert szennyezik a vizet. 1994-ben, a Kolozs Megyei Tanács határozata alapján, védett területté nyilvánították a Tarnicai tavat. Határozatot hoztak, miként lehet használni a védett tavakat. Habár a Vízgazdálkodási vállalat tiltótáblákat helyezett, mégis a tavakon motorcsónakok száguldoznak.

A jelenlegi kormánynak kiemelt érdeklődése van a zöld arany iránt, ami távolról sem elhanyagolandó. Kerülni kell a rablógazdálkodást. Az erdők mindenkori állaga a tulajdonostól függ, és fontos az a zöld arany ápolása, tudatos, felelős kezelése. A rönkök kitermelése ésszerű legyen. Ne uralkodjon el a rablógazdálkodás! Az is érthető, a fára szükség van, mint energiahordozóra, bútoranyagra, de meg kell találni azt a megoldást, ami mindenki számára optimális legyen. Felelőtlenség rönkfaként eladni a fát, kiszállítani idegen országba, ahol feldolgozzák. Itthon kellene feldolgozva munkahelyet teremteni, vagy alternatív energiát nyerni.

Az erdőgazdálkodás legfontosabb érdeke, hogy minél kevesebb legyen az erdőlopás. Ami mindig is volt, mert ki él ezzel? Mindazok, akiknek nem volt erdejük, vagy nem is akartak pénzükért fát vásárolni. Mint mondta, a legtöbb szabálytalanságot Arges megyében találtak, ahol 900 hektár erdő eltűnt a törvénytelen fakivágások következtében.

A faanyagra szükség van, éppen ezért keresett áru. Ma már az elektronikus, vagy benzinnel hajtott körfűrészek következtében a fakitermelés fellendült. Vele együtt a falopás is. Lehet látni, amint hatalmas rönköket szállítanak, jóformán megállás nélkül. A meglevő faiskolák szerintem nem tudják kielégíteni azt a nagyarányú igényt, ami ez irányban elkelne.

Amint Lucia Ana Varga mondta, év végére a Parlament véglegesíti az új Erdészeti Törvénykönyvet, amely értelmében a falopás megszüntethető. Lehetővé válna, hogy a rendőrség a lopott faanyagot elkobozza.

Ugyanakkor nem lenne érdektelen az ott élő emberekkel folytatott építő jellegű eszmecsere. Mert a fa, mint fűtőanyag télen kelendő és szükséges áru. Beszerzéséhez pénz kell. Mekkora a nyugdíja egy vidéken élő egyénnek? Ezt kellene a hatóságoknak emberségesen kezelniük! Világos, érthető szöveggel, türelemmel és tárgyalással meg lehetne oldani a lappangó feszültségeket. A hivatalosságok felelőssége nagy. A zöld arany értékes kincs. Kár elherdálni, vagy szemeseknek kiszolgáltatni.

Csomafáy Ferenc - Forrás: ErdélyOnline