Van, aki lopja, van, aki telepíti az erdőt

Cserháti Gábor, a KPMG igazgatója szerint érdemes lesz odafigyelni a pályázati kiírásokra, az agrár-erdészeti rendszerek bevezetése ugyanis a fenntarthatóság mellett gazdasági szempontból is megtérülhet.

A világon működő farmgazdaságok mintegy felén, közel 1 milliárd hektáron, a felszín fákkal való borítottsága eléri a 10 százalékot, ezen belül pedig 160 millió hektár esetében az erdőterület aránya meghaladja az 50 százalékot, és emelkedik. "Nem új felismerés, de az utóbbi egy évtizedben vált - nem utolsó sorban az ilyen célú támogatások miatt - gazdasági értelemben is kifizetődővé, hogy erdőkkel szabdalják, vagy vegyék körül a termőterületeket, illetve a haszonnövények közé ligetesen fákat ültessenek, mivel ezáltal jelentősen javítható a mezőgazdasági tevékenység hatékonysága és fenntarthatósága. A tudatos erdősítés több nitrogént köt meg a talajban, csökkenti a műtrágyázási és öntözési igényt, valamint megszünteti, sőt akár visszafordíthatóvá is teszi a talajeróziót" - mondja Cserháti Gábor, a KPMG igazgatója, aki nemrég tért vissza a téma legnagyobb, csaknem 1000 delegáltat felvonultató nemzetközi kongresszusáról.

Erdőket Magyarországra is

Az agrár-erdészeti rendszerek fontosságát mutatja, hogy támogatásuk, mint cél megjelenik az Európai Unió agár- és vidékfejlesztési programjaiban is. A program az úgynevezett erdős jogcímek csoportjában részletesen taglalja az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházásokat, köztük az agrár-erdészeti rendszerek létesítését.

"Magyarországon a most lezárult 2007-2013 programidőszakban is lehetett támogatást igényelni ilyen típusú fejlesztésekre. 2013-ig hazánkban erre a jogcímre eddig összesen mintegy 240 millió forintot fizettek ki, és összesen 1162 hektárra igényeltek egyszeri, területalapú, vissza nem térítendő támogatást a gazdák. A támogatást meghirdető jogcímrendelet alapján Magyarországon az agrár-erdészeti rendszerekre nyújtott támogatás fás legelők létesítését és hasznosítását, a hagyományos, tájjellegű gazdálkodás fenntartását, illetve a mozaikos tájszerkezet kialakítását célozza.

A Vidékfejlesztési Minisztérium, mint a 2014-2020 programidőszak vidékfejlesztési programjának gazdája a következő programperiódusban is szerepelteti ezt a célt az erdészeti szakágazati fejlesztési szükségletek között. Azt, hogy pontosan mekkora keretet lehet majd ilyen fejlesztésekre fordítani, körülbelül fél év múlva, a vidékfejlesztési programunk uniós jóváhagyása után lehet majd megtudni"- tette hozzá Cserháti Gábor.

Az agrár-erdészeti rendszereknek különösen nagy szerep juthat a kihalt, használatban nem lévő, erősen erodált területek termelésbe történő visszaállításában. Csak Indiában például 85,000 hektárnyi terület került vissza a termelésbe az agrár-erdészeti rendszerek megjelenése óta, de még Észak-Koreában is több ezer hektár hegyvidéki tájat sikerült visszaintegrálni a termelésbe. "Kár lenne azonban ezt az egy pozitívumot kiemelni, mivel az agrár-erdészeti rendszerek jótékony hatást gyakorolnak a termőföldek minőségére is, hiszen számos fafajta nitorgént köt meg a talajban, ráadásul az erdők és ligetek sokat javítanak a szárazabb és melegebb területek hő- és páraháztartásán" - mondja Cserháti Gábor.

Az agrár-erdészeti rendszerek a gazdasági haszon mellett nagymértékben növelik a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát is, amire nagy szükség van, hiszen minden törekvés ellenére évente több millió hektár erdőterület tűnik el a Földről. A World Agroforestry Centre legfrissebb adatai alapján a Föld mintegy 30 százalékát borítják erdők, közel 4 milliárd hektáron. Az erdők 36 százaléka elsődleges őserdő, vagyis számottevő emberi beavatkozástól mentes terület. A haszonnövények termesztésére gyakorolt jótékony hatás mellett az agrár-erdészeti rendszerekben keletkező fa tehermentesítheti az erdőket, melyeknek ma 30 százalékát vonják be a gazdálkodásba és ez 1 milliárd ember megélhetéséhez járul hozzá.

Forrás: Agrárhírek