Hétfőn avatták a felcsúti stadiont

Az mno.hu-nak (szerző: Őrfi József) így nyilatkozott a tervező az épület méretéről:

"Az akadémia Puskás Ferenc szellemiségét őrzi, és a következő generáció nevelését felvállalva nemzetközi léptékben gondolkozik, így az új stadiont is az UEFA-igényekhez igazítottuk. Egyedül éppen a nézőszámot tekintve kérünk felmentést, hogy ne legyen a létesítmény léptéke túlzó a kis lélekszámú településhez képest. A stadion az UEFA III. kategóriájának felel meg, ami azt jelenti, hogy tudásban nem, csak befogadóképességben marad el a IV. kategóriába sorolt, most épülő debreceni és ferencvárosi stadionoktól.

És tervezőként túlzónak tartod oda a stadiont?

Ha arra vagy kíváncsi, hogy szerintem lehetett volna-e egy 3500 fő befogadására alkalmas stadiont a környezethez jobban alkalmazkodva elhelyezni a megadott helyszínen, akkor a válaszom az, hogy valószínűleg nem. A pálya síkját nyolc méterrel a kapcsolódó terepszint alá vittük, és a tető íve vizuálisan tovább fogja csökkenteni kívülről a magasság érzetét. (.)
Egyébként felmerült, hogy a létesítmény valamivel messzebb kerüljön a falutól, de sok szempont szólt ellene. Itt, az akadémián egyben minden megtalálható, ami az utánpótlás-neveléshez szükséges."

Így pedig Makovecz szerepéről:

"Ezt a stadiont elejétől végig én terveztem, a koncepciót a Mester figyelemmel kísérte, amíg tudta. Ettől függetlenül, jól mondod, az építészeti eszköz az övé, csak új kontextusban használtam. Fiatal tervezőként egyébként sosem juthattam volna ilyen jelentőségű megbízáshoz, ha ő nem ilyen nagylelkű. Ez a gesztus egybevág az akadémia szellemiségével is, ahol minden a következő generációról szól. Nagyon hálás vagyok neki.

Más ez az épület, mintha ő rajzolta volna?

Makovecz Imre valóban rajzolta a terveit, ceruzával, papíron, ahogy a tervezés során az első lépést tenni kell. A további lépéseket azonban a fiatalokra bízta. Ennél a munkánál az első rajz is az enyém, de valószínű, hogy koncepcionálisan nagyon hasonlóan oldotta volna meg. Én nem használtam a Mester munkáira jellemző komplex szimbólumokat, arra törekedtem, hogy csak olyasmi legyen az építményben, ami szerkezetileg vagy funkcionálisan megkérdőjelezhetetlen, ami nélkül tulajdonképpen összedőlne a ház. Ő valószínűleg nem állt volna meg itt.

Miért választottad az ágasfákat?

Makovecz szerint az építészet egyik legfontosabb feladata, hogy összekösse az eget a földdel. Azon volt, hogy az ember életét szakrális keretek közé helyezze. Ezek az ő gondolatai, amiket én feltétel nélkül tisztelek, és azonosulok vele. Igazából egy gyerekkori élményemre vezethető vissza a fák szeretete, amikor karácsony után mi, kicsik összegyűjtöttük a kidobott fenyőfákat, alulról felgallyaztuk őket és felállítottuk a játszótéri homokozóban. Mi akkor ezt úgy éltük meg, hogy erdőt hoztunk létre, egy aprócska világot teremtettünk, majd a fák alá másztunk és úgy néztünk felfelé. Egyszerre éltük át azt, hogy milyen kicsik és milyen nagyok vagyunk."

Az Indexnek (szerző: Földes András) korábban így nyilatkozott:

"A stadion stílusában és szellemiségében teljesen Makovecz, de a tervezési munka száz százalékig az enyém." - mondta a fiatal építész, akinek stúdiója, a Doparum Kft. a Makovecz elvei szerint működő irodákat egyesítő Makona Egyesülés tagja.

Dobrositól megtudtam, hogy 2009-ben Makovecz Imre papírra vetett egy korai vázlatot, amit azonban "az élet és az elvárások meghaladtak". A megbízó új igényeit Makovecz Imre még megismerhette, de azokkal már nem dolgozott. "Azt mondta nekem, folytasd a tervemet, ha szeretnéd, vagy akár kezdd elölről, és a végén majd mutasd meg. Erre azonban már nem kerülhetett sor a mester távozása miatt." - mesélte el Dobrosi, hogyan került hozzá a munka.
"Természetes, hogy a stadiont az ő nevével hirdetik, az ő neve húzónév." - adott magyarázatot arra is, hogy miért Makovecz-épületként hirdetik a stadion.

Dobrosi Tamás azt is elmondta, hogy igyekezett kiküszöbölni azokat a hátrányokat, amelyek a neves építész munkáira jellemzők. "Sok fát használtunk, mert ez nem kommersz stadion lesz. Ez Makovecz Imre stílusjegye. De igyekszem megoldani a mester épületeinél felvetődő kritikákat, amelyek szerint azok nem elég funkcionálisak, használhatóságuk nem mindig tökéletes."

Forrás: TervLap