OEE-OSZK konferencia az Erdészettörténeti Közlemények digitalizálásáról

Ahogy arról a FATÁJ-ban már beszámoltunk (2014-10-15), elkészült az Erdészettörténeti Közlemények online digitalizált változata. Az Erdészeti Lapok pedig már 2009. ősze óta elérhető online digitalizáltan az első lapszámtól napjainkig.

Az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület és az Országos Erdészeti Egyesület 2014. november 6-án a Budavári Palotában "Az erdészeti periodikák digitalizálása, és ami mögötte van" címmel, közös konferencián mutatta be az OEE immár második folyóirat digitalizációs projektjét, az Erdészettörténeti Közlemények elkészült digitális archívumát.

Az elmúlt 50 évben megjelent sorozat példátlan a magyar könyvkiadásban, hiszen kevés ilyen megszakítatlan szakmai sorozat jelent meg. Prof. dr. Oroszi Sándor OEE szakosztályelnök, a Közlemények szerkesztőjének elévülhetetlen érdeme a párját ritkító kiadványsorozat, amit az is mutat, hogy az önálló kötetek kétharmadát ő írta, tette közé.

A konferencia bevezetőjeként Lomniczi Gergely az OEE főtitkára elsőként Zambó Péter az OEE elnökének köszöntését tolmácsolta a résztvevők felé, aki sajnálatos betegsége miatt nem lehetett jelen a rendezvényen. A főtitkár elmondta, hogy az első digitalizálás során létrehozott Erdészeti Lapok web-archívuma 2009. óta korszerűen és sikeresen őrizi az egyesületi folyóirat hagyományait és küldetését. A minden hónapban megjelenő nyomtatott verzió mellett a kor kihívására is válaszolni kell, így az Egyesület értékeit digitálisan archiválva is meg kell őrizni. Az Erdészeti Lapok 120.000 oldalának digitalizálási sikere ösztönözte az Egyesület vezetését arra, hogy ezután az Erdészettörténeti Közlemények 18.000 oldalas web-archívumát is létrehozza a korábbi együttműködők - az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület - segítségével. Köszöntőjében kitért a támogatókra is, akik nélkül nem valósult volna meg ez a nagy munka.

A házigazda szerepét képviselő dr. Tüske László, az  OSZK főigazgatója megnyitó beszédében Shakespeare Macbeth drámájából idézett. A színműben szereplő jóslat szerint Macbeth uralma addig tart, amíg a birnami erdő a várához nem megy. Az erdő elindult a vár felé, hiszen a sorokban itt ülnek az erdészek. A főigazgató a Nemzet Könyvtárának működése oldalról is jelentős eredményként értékelte az öt évvel ezelőtt létrehozott Erdészeti Lapok folyóirat archívumot, amelynek látogatói adatai, kihasználtsága minden korábbi elképzelést fölülmúlva, ma az OSZK folyóirat web-archívumának legkeresettebb tematikus egységét jelenti. Külön öröm, hogy az erdészek nem hagytak fel korszerű törekvéseikkel és élére álltak az értékeik közkinccsé tételének. Jó példa erre a most bemutatásra kerül újabb digitális archívum is. Az ünnepi köszöntő végén a főigazgató bejelentette, hogy az ország legnagyobb könyvtára új épületbe fog költözni a közeljövőben.

Az előadások sorát Moldován István az OSZK E-könyvtári szolgáltatások osztályvezetője tartotta, "Az Országos Széchényi Könyvtár digitális folyóirat archiválási feladatai és tevékenysége" címmel. Elsőként rövid áttekintést adott a digitális térbe való áttérés két évtizedes történetéről, a digitális tartalmak változásáról. A kezdeti időszakban a napi sajtó váltott át a digitális megjelenésre, melynek első hazai internetes tartalmát a Népszava hozta létre, a kilencvenes években. Az első digitalizált szakperiodikák zömmel archív folyóirat kiadások voltak. Például az Egyesület Államokban a Földtani Közlönyt az 1922. évfolyamáig teljes körűen, de nem kereshetően digitalizálták.

Hibrid folyóiratoknak nevezte azokat a régen alapított, folyamatosan máig megjelenő szakújságokat, amelyeket egyrészt már digitalizáltak, de nyomtatott változatban is megjelennek. Ilyen az Erdészeti Lapok is. Viszont van olyan újság is, amelynek nyomtatott a változata már megszűnt. Figyelmeztetett arra a veszélyre is, hogy az internetes jelenlét gyakran halála a nyomtatott változatnak, majd ezt követően a digitális verziók szerkesztése és kiadása is véget ér.

Évtizedes kezdeményezés már az OSZK EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) folyóirat archívum rendszere, melyben 2500 nyomtatott és digitális újságot tartanak nyílván. Külön számon tartják a határokon túli magyar folyóiratokat, újságokat. A könyvtár a nyomtatott és digitális anyag gyűjtését a köteles példányok rendszere segítségével végzi, vagy együttműködési megállapodásokban rögzíti a kiadókkal a folyóirat archívumok frissítéséhez szükséges technikai háttér biztosítását. Ilyen írott megállapodás létezik az OEE és az OSZK között is. Befejezésül a fejlesztésekről szólt megemlítve a legújabb EPA mobilalkalmazást, mely segítségével már okos telefonról is elérhetőek az OSZK digitális archívumai.

Nagy László az Erdészeti Lapok főszerkesztője a második előadásban "Az Erdészeti Lapok jelentősége a magyar szakfolyóiratok történetében" címmel elsősorban a szemléletre, a gondolkodásmódra kívánta ráirányítani a hallgatóság figyelmét. Bevezetőjében a Lapok egykori főmunkatársát Jerome Renét idézte: "a Lapoknak az a tulajdonsága, hogy megjelenik." Azonban ma már ez nem is olyan természetes. Külföldi példával mutatta be, hogy a nemzetközi hírű, hetven éven át hetente megjelent hírneves amerikai gazdasági, politikai hetilap, a Newsweek, hogyan állt át a csak digitális megjelenésre, fizikai példány létrehozása nélkül.

Mint említette a folyamatosan megjelenő hazai "lapmatuzsálemek", szakfolyóiratok rang- és korsorában a Lapok az előkelő második helyen áll, megelőzve számos más patinás folyóiratot. Egyedül csak az Orvosi Hetilap jelent meg egy évtizeddel korábban.

Az előadó a Lapok történetében, az ország történelmi viharai között megmaradt folyamatos megjelenésre tette a hangsúlyt. A két alapító Divald Adolf és Wagner Károly küldetési célja így fennmaradt: létezik magyar nyelvű erdészeti szakmai lap, létezik magyar erdészeti szakirodalom, a Lapok összefogja a magyar erdészeti szakembereket, a magyar erdészetet és ezt magyar nyelven teszi.

A Lapok az eltelt 150 év alatt nemzeti kulturális kinccsé is vált. A megjelent példányok a szakcikkeken túl jelentős életrajzi, történelmi, helytörténeti, földrajzi, néprajzi, szociológiai adatokat is tartalmaznak, értékes forrásmunkák. Akár a megjelent reklámok átalakulása is érdekes kortörténet, böngészhető korrajz.

Az Erdészeti Lapok digitalizálása és kapcsolódása az EPA-hoz úttörő vállalkozás volt 2007-2008-ban. Abban az értelemben is, hogy az OEE mindenkori vezetésének ma is egyik legfontosabb törekvése, szakmai és egyesületi célja, hogy az Erdészeti Lapok minden hónapban nyomtatva is eljusson a 3500 fős tagsághoz. A digitális archívum mind az Egyesület tagsága, mind a külsős látogatók,érdeklődök irányában az OEE, és ezzel a hazai erdészek egyik vitathatatlan sikerprojektje, mely a szakma hírnevét öregbíti. 2009-es elindulása óta regisztrált 156.000 látogató mindennél ékesebb bizonyítéka ennek.

Nagy László összefoglalójában elmondta, hogy az Erdészeti Lapok a120 ezer oldalas digitális archívumával a legnagyobb tematikus egység a magyar weben. Két web felület, kéttípusú adatbázis állomány jött létre, mely világviszonylatban is jelentős magyar nyelvű projekt. Az Erdészeti Lapok a másfél évszázados múltjával, a jelenben és a jövőben is, az erdész szakmát, az Egyesületi tagságot szolgálja, mint az Egyesület életének közlönye, és mint az egyetlen folyamatosan megjelenő hazai nyomtatott erdészet szakmai folyóirat - fejezte be a főszerkesztő az előadását.

Prof. dr. Oroszi Sándor az OEE erdészettörténeti Szakosztály elnöke, az Erdészettörténeti Közlemények szerkesztője "Az Erdészettörténeti Közlemények a magyar erdészettörténeti kutatások szakperiodikája" című előadásában elsőként arról emlékezett meg, hogy a szakosztály tavaly volt 50 éves. Idézte az alapító dr. Ágfalvi Imrét, aki azzal számolt, hogy minden évben megjelentetik majd az előadásokat. Már ekkor Erdészettörténeti Közlemények kiadványt említett, de érdekes módon a címe mégis Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei lett.

Kezdetben az írásokat, de még a lektorálást is engedélyeztetni kellett. 1980-tól megújult a sorozat, új számozással, visszatértek a kiinduláshoz és ettől kezdve Erdészettörténeti Közlemények lett a sorozat címe. Egyszerűsödött a megjelenés, nem kellett már engedély, viszont sokszor nehéz volt a támogatást megszerezni. A kiadványokat átlapozva szembetűnő hogy igen sok fajta és sokszínű témát olvashatunk. A szakcikkeken kívül találunk éremtörténetet, útikönyvet, helység monográfiát és szépirodalmat is. Kiemelt néhány jelentősebb könyvet, mint pl. "Erdészüdv, vadászüdv" és "A leghosszabb fél évszázad. 1899-1941." címűt.

Elmondta, hogy továbbra sincs intézményi háttere az erdészettörténeti kutatásnak. A Közlemények lehetőséget ad publikáláshoz, fórumot a vitához és a szakmai érdeklődéshez. Már nyomdában van a 90. kötet, s az első sorozat 13 kötetével együtt így összesen 103 kötet jelent meg. A sorozat egyes nyomtatott számai már hozzáférhetetlenek, hiánycikk lett, de a digitalizálással mindenki számára hozzáférhetővé vált.

Befejezésül köszönetet mondott a támogatóknak, hiszen nélkülük nem jelenhetett volna meg a sorozat. Az előadás végén humorosan megjegyezte, hogy a könyvekhez a szerkesztő a saját tudását, idejét, a támogatók pedig más pénzét adják.

Ipacs Eszter a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület tagja, az OSZK E-könyvtárosa "Az Erdészettörténeti Közlemények digitalizálása és az archívum működése a világhálón" című befejező előadásában először az Erdészeti Lapok és az OSZK több éves digitális együttműködéséről beszélt. Ennek tapasztalataiból kiindulva kezdődhetett meg az Erdészettörténeti Közlemények 18.223 oldalának digitalizálása.

Elmondta, hogy amíg egy könyv keresése 40-50 percet igényel, addig a digitalizált anyag néhány másodperces kattintással elérhető. A terjedést segíti a világháló, a MATARKA digitális tartalomjegyzék adatbázisa, az EPA és a legkorszerűbb EHM kereső rendszer, amelyek segítségével külön lehet keresni az Erdészeti Lapokban és az Erdészettörténeti Közleményekben is. Ezután mobiltelefon alkalmazáson keresztül hívta be az Erdészeti Lapok és a Közlemények adatbázisát.

Mint elmondta az OSZK informatikai infrastruktúrát biztosít azoknak, akik fel akarják tenni a digitális archívumba a folyóirataikat és azok nyilvános elérését is folyamatosan fenntartják. Röviden bemutatta az archívum létrehozatalának munkafázisait, a technikai módszereket, a keresési módokat, tartalomjegyzékeket. A kézi szkennelés fárasztó munkáját Szever Pál, míg a feldolgozást Uri Kovács József és Nagy Erzsébet végezte.

Az előadások után a hozzászólásokban Csányi Tibor a Magyarhoni Földtani Társaság titkára a pályázati lehetőségekről és az archívumokról kérdezett, mivel az Erdészeti Lapoknál alig egy-két évvel fiatalabb Földtani Közlöny teljes körű digitalizálásban gondolkodnak. Ebben példaképnek tekinti az erdészeket, akik több éves előnyre tettek szert a korszerű gondolkodásmódban és annak megvalósításában.  

Lomniczi Gergely és Nagy László válaszában elmondta, hogy az Erdészettörténeti Közlemények nagyrészt a Wagner Károly Alapítvány segítségével, míg az Erdészeti Lapok archívuma az adófizetők 1 %-ból, az ún. "de minimis" támogatásból jött létre. A 2008-as VM pályázatból az Erdészeti Lapok digitalizációs projektje 7 millió forintból gazdálkodott, míg a Közlemények archívuma - a lényegesen kisebb terjedelem miatt - 1,5 millió forintba került.

Schmotzer András hozzászólásában az első lépéseket elevenítette fel, a Közlemények tartalomjegyzékének összeállítása kapcsán, mely elsősorban Dr. Sárvári Jánosnak az OEE könyvtár őrének köszönhető, aki később maga is számos feladatban segítette a digitalizációs projektek megvalósítását.

Moldován István zárszavában elmondta, hogy mind a MEK Egyesületnek, mind a Nemzet Könyvtárának élmény volt az erdészekkel együtt dolgozni. Ritkán adódik olyan projekt, ahol a múlt és a jövő ilyen szorosan összekapcsolódik.

Forrás: oee.hu
Szerző: Nagy László - Szakács László
Fotó: Mőcsényi Miklós