Átláthatóság - élen az állami erdészet

A Transparency International Slovensko listája szerint a Lesy SR vállalat 2015 legtranszparensebb közfeladatot ellátó vállalata. Ez az állami vállalat szerzett a legtöbb pontot (67) a maximálisan megszerezhető 100 pontból.

A legkevésbé nyitott közfeladatot ellátó vállalatnak, a KOMVaK-nak pedig 14 pontot adtak a felmérés készítői.

A TIS elemzői 81 teljes mértékben állami, városi vagy megyei tulajdonban lévő vállalatot vett górcső alá, amelyek közül 61 nyereséggel zárta a 2013-as esztendőt. Ezek a cégek évente 9,5 milliárd euróval gazdálkodnak. Az összehasonlítás kedvéért elmondható, hogy ez az összeg meghaladja az éves állami költségvetés felét.

A vizsgált vállalatok együttesen több mint hetvenezer polgárnak adnak munkát. A Szlovák Államvasutak (Železnice SR), a Szlovák Posta és a Cargo Vasúti Közlekedési Vállalat (Železničná spoločnosť Cargo) Szlovákia öt legnagyobb munkáltatójának csoportjába tartozik - az alkalmazottak száma mindegyiknél meghaladja a tízezer főt.

E vállalatok vezetőinek tevékenységéről azonban - az országos, illetve helyi önkormányzati politikustól eltérően - csak keveset sejtünk, a vállalatokra kisebb figyelem irányul úgy a lakosság, mint az újságírók és a civil aktivisták részéről. A TIS ezért is döntött úgy, hogy megvizsgálja, mennyire folytatnak átlátható tevékenységet. A szervezet már 2012-ben is készített egy hasonló felmérést.

A közfeladatokat ellátó 81 vállalatnak csak az egyötöde érte el a megszerezhető pontszám legalább 50 %-át. Az állami, városi és megyei tulajdonú cégek így csak kis mértékben engednek betekintést működésükbe és nehezen ellenőrizhetőek a nyilvánosság által - áll a TIS közleményében.

A felmérés készítői az átláthatóság szempontjából hat területen vizsgálták a vállalatok működését. A legjobb eredménnyel végzett cégek a közbeszerzés és a vagyon kategóriájában álltak helyt a legjobban. A cégeknek csaknem a fele elektronikus aukciót alkalmaz a közbeszerzések során, a tenderekben a versenyszerű eljárások voltak túlsúlyban, és csak a cégek egyötödének sikerült átlagosan legalább öt jelentkezőt "becsalogatnia" az eljárásba. Ezeket az indikátorokat a TIS munkatársai csak olyan 48 nagyobb cég esetében vették figyelembe, amelyek 2012 óta legalább három közbeszerzési eljárást folytattak le. A cégekkel kapcsolatban elmondható az a kedvező tény, hogy csaknem kétharmaduk az interneten teszi közzé a vagyonértékesítési és -bérleti ajánlatait.

A gazdasági mutatókkal kapcsolatos kategóriában meg kell említeni, hogy a cégek 2/3-a nem hozza nyilvánosságra a folyó évvel kapcsolatos teljesítménytervét, s így működésük hatékonyságát a nyilvánosság csak nagyon nehezen tudja megítélni. A kommunikáció és közzététel kategóriában nagyon gyengének bizonyult a szerződésekkel, a számlákkal, valamint megrendelésekkel kapcsolatos információk közzétételének színvonala. Az adatokat ugyanis nem lehet osztályozni és kikeresni - például dátumok vagy összegek alapján.

A legnagyobb mértékű hiányosságok a munkaerő-gazdálkodás (perszonalisztika), az etika, s főleg a dotációk és jótékonyság terén bizonyultak. A cégeknek több mint az 1/3-a még a menedzsereinek a nevét sem teszi közzé a honlapján, több mint az 50 %-uk titkolja a fizetéseik és jutalmaik összegét, s 85 %-uknál fordult elő, hogy még az életrajzaikat sem tették közzé. Az etika terén hiányzik a korrupciós ügyek bejelentőinek védelme, s ritkaságnak számít a korrupcióellenes program is. Enyhén pozitív trend figyelhető meg legalább az etikai kódexek esetében - a három évvel ezelőtti vizsgálattal szemben most kétszer annyi cég honlapján szerepel ez a dokumentum. A legrosszabb pontszámmal illetett cégek a dotációk odaítélése és jótékonykodás terén csúsztak el a legjobban. Tízből kilenc vállalat nem tüntette fel a honlapján, kit támogattak reklámmal vagy adománnyal. A vállalatok 80 %-a nem rendelkezik írásba foglalt szabályzattal a támogatások odaítélésére.

A vagyongazdálkodás szempontjából az állami vállalatok állnak a legjobban - ezek a többi területen is sikeresebbnek bizonyultak. A különbség főleg a kommunikáció és az információk közzététele terén figyelhető meg, ami a szerződések nyilvánosságra hozatalának minőségén is tükröződik. Ez annak is köszönhető, hogy az állami vállalatok többsége a Szerződések Központi Nyilvántartó Rendszerében (Centrálny register zmlúv) teszi közzé ezeket a dokumentumokat. Ez a rendszer műszaki szempontból sokkal alaposabban kidolgozott. A különbség az információs törvény betartásán is megfigyelhető, a "gyalogpolgár" az állami cégeknél sokkal hamarabb választ kap a kérdéseire/kérvényeire. Az állami vállalatok a szabályzatok területén is lépéselőnyben vannak, gyakrabban előfordul, hogy kész szabályzattal rendelkeznek a vagyonértékesítésről, a menedzserek jutalmazásáról vagy az adományok odaítéléséről.

Az állami vállalatok jobb átlageredménye bizonyos mértékig természetesnek nevezhető, mivel nagyobb cégekről van szó, amelyek nagyobb számú alkalmazottal és komolyabb bevételekkel rendelkeznek. A rangsor felső részébe így csak hét városi vállalat fért be. Közülük a Pozsonyi Közlekedési Vállalat (Dopravný podnik Bratislava - DPB) állt helyt a legjobban, amely az összesítésben a harmadik helyen végzett. A DPB általánosságban is a legnagyobb városi vállalatnak számít.

Ezzel ellentétben a Szlovák Gázművek (Slovenský plynárenský priemysel), amely a forgalom és haszon szempontjából - 2013-ban 1,9 milliárd euró - a második legnagyobb állami vállalatnak számít, nem jutott be az első negyven cég közé - szinte egyetlen kérdésre sem adott választ. Pedig a közelmúltban azzal vásárolta vissza ismét az állam 100 %-os köztulajdonba, hogy ez előnyösebb lesz így Szlovákia számára.

A komáromi KOMVaK Rt. 14 pontos értékelést kapott, amivel egyedüliként képviseli az E- kategóriát a rangsorban.

Forrás: bumm.sk