Új erdőtörvény - nyáron érkezhet

A közelmúltban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közölte, hogy az erdőgazdaságok gazdálkodását átláthatatlannak találta, és számos kritikát, valamint két esetben bűncselekmény gyanúját is megfogalmazta a működésükkel kapcsolatban. Mire gondolt, mikor ezt meghallotta?

- Mindenekelőtt hadd szögezzem le: minden becsületes erdőgazdaságért és erdészért kiállunk. Akár az ÁSZ, akár a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentését vesszük alapul, mindkettőben többségében vannak az olyan megállapítások, amelyekkel vitatkozni tudnék. Akadnak persze olyanok is, amelyeken el kell gondolkodnunk. Ez utóbbiak esetében elképzelhető, hogy a vonatkozó jogszabályok vagy az azok alapján létező rendszerek nem megfelelőek. Van egy állítás, amely szerint az erdészetek nem működnek megfelelően, és erre valamit reagálnunk kell majd. Ezek az állítások ráadásul olyan szervektől érkeztek, mint az ÁSZ és a KEHI, tehát nem lehet azt mondani, hogy pusztán vádaskodnának. Több kérdést tisztáznunk kell az elkövetkező időszakban.

2015 gyakorlatilag az előző év végi jelentős jégkárral kezdődött. Akkor úgy tűnt, hogy komoly veszteséget szenvedtek el a magyar erdők. Sikerült helyrehozni a károkat?

- Sok feladat vár még ránk. Az ilyesmit nem is lehet teljesen rendbe hozni egy esztendő alatt. Mindenesetre az erdőgazdaságokban dolgozókat nem érte váratlanul a tavalyi jégkár, hiszen néhány évente bizony adódik ilyen vis maior helyzet a magyar erdőkben. A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Ipolyerdő Zrt. szenvedett akkor a legtöbbet, és komoly károk voltak a Vértesben és Eger környékén is. Máshol viszont nem volt számottevő jégkár. A csapás óta megtisztítottuk az erdőket, az utakat, rendbetettük az épületeket és a közjóléti létesítményeket. Ezután fogtunk hozzá azoknak a területeknek a rendbetételéhez, ahol a törzs vagy a fakorona eltörött. A tavalyi jégkár több milliárd forintos kárt okozott. Igaz, ezt valamelyest enyhítette, hogy a rendbetétel során rengeteg fát kitermeltek, amit értékesíteni lehetett. Mindenesetre a természeti csapás számos üzleti tervet felülírt, hiszen tűzifát csinált sok olyan fából is, amelyet kiváló minőségű rönkfaként szándékoztak értékesíteni. Hirtelen megnőtt az erdőgazdaságok terveiben a kitermelendő tűzifa mennyisége, és ezzel a kitermelési költség is. Évtizedek múlva viszont a tervezett rönkfa egy része hiányzik majd. Amiatt a korábbi terveket újra kell gondolni, de tragédia nem történt.

Ezzel együtt milyen évet tudhatnak maguk mögött az erdőgazdaságok?

- A magyar erdők - az állami és a magánerdők egyaránt - összességében véve jó évet zártak, annak ellenére, hogy a hatósági és jogi szabályozás nagyban nehezíti a tevékenységüket. Éppen ezért új erdőtörvényt készítünk elő a tárcánál, amelyet a jövő év elején már társadalmi vitára bocsátanánk, tavasszal a parlament elé vinnénk, és az a célunk, hogy legkésőbb nyárig el is fogadják a képviselők. A törvényben számos kérdést újraszabályoznánk, alapvetően életszerűbbé tennénk az erdőgazdálkodás feltételeit.

Tudna példát említeni?

- Például felmerül a kérdés, hogy a vegetációs időszakban érdemes-e teljes egészében tiltani a kitermelést. Alapvetően persze egyet lehet érteni ezzel, de ha mondjuk júliusban jön egy széltörés, akkor nem hiszem, hogy hónapokat kellene várni a kitermelésével, mert addigra az értéke a töredékére csökken. Kérdés az is, hogy a vágásérett kor meghatározása elmozdulhat-e felfelé. Vajon több mókus szaladgál egy 110 éves tölgyön, mint egy 130 évesen? Nyilvánvalóan nem, ráadásul az öregebb fa széndioxid- megkötése sem olyan jó már, mint a fiatalabb példányoké. Az erdők közjóléti és környezetvédelmi funkciójának további erősítése ellenére sem kívánjuk hátrébb sorolni a gazdasági szempontokat. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy vajon annyira gazdag ország vagyunk-e, hogy minden évben rengeteg fát kinn hagyjunk kitermelés helyett. Ezen a ponton persze el lehet választani a parkerdőket és az üzemi erdőket. Azt hiszem, újra kell gondolni a kerítésépítési láz kezelését is, mert a jelek szerint ezzel nem lehet megoldani a vadkár problémáját.

Az elmúlt években felélénkültek az erdészetek közjóléti beruházásai. Ezeket tekintve milyen volt az idei év?

- Ezt tekintve az egyik legsikeresebb év volt a 2015-ös. A legegyszerűbb erdei lakoktól az igényes, kiváló színvonalú szállásig sok mindent építettek vagy felújítottak idén. Megújultak turistaútvonalak, létesült csillagvizsgáló, bicikliút, ökoturisztikai centrum, és számos létesítmény korszerűbbé vált. Ez azért is fontos, mert egy évtizeddel ezelőttig az állami erdők külön világot képeztek, a nagyközönség számára nem voltak igazán elérhetők, és pláne nem volt kiépített infrastruktúra az erdei turizmus szolgálatára - az effajta igények kielégítése csak 2010 után kapott lendületet. Az erdőgazdaságok több milliárd forintot fordítanak ezekre a szolgáltatásokra, a beruházásokra és a kiépült létesítmények fenntartására. Már ott tartunk, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. például évente 20 millió látogatóalkalmat regisztrál. Több kisvasút működik az állami erdőkben, például Lillafüreden, a Gemencben, az Ipolyerdő és a Zalaerdő területén, illetve Kaszón és Szilvásváradon. Ezek ma már évente milliós látogatószámmal működnek. Galyatetőn világszínvonalú látogatóközpont épült, amely akár Svájcban is megállná a helyét. A létesítmény energiagazdálkodása, a csúszásgátlók, a speciális reggelik lehetősége és számos egyéb dolog miatt elmondható, hogy ez egy igazán sok extra szolgáltatást nyújtó szállás lett.

Az erdőgazdaságokkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a közelmúltban megszületett az új vadászati törvény. Erre a jogszabályra miért volt szükség?

- A korábbi, 1996-os jogszabály mára elavult, javítani kellett rajta. Ezen felül az új vadászati törvény megújítja a gazdák és a vadászok viszonyának szabályozását, a köztük lévő ellentéteket egyszer és mindenkorra tisztázni igyekszik a jogszabály. A törvény elfogadását egy évnyi munka előzte meg, és az elfogadottságára jellemző, hogy feles törvény létére is mintegy 80 százalékos támogatottságot kapott az Országgyűlésben. A vadászati törvény legfontosabb célja a nagyvadállomány csökkentése, a trófeák minőségének javításával egyidejűleg. Ezzel egy időben az apróvadállomány növelése is cél.

...

A cikk folytásában a földárverésekről van szó, a teljes cikk a forrásban megjelölt helyen érhető el.

Forrás: MagyarMezőgazdaság