Nem lesz elég fa Magyarországon

A Gemenc Zrt. vezérigazgatója azt mondta: ezzel az a probléma, hogy míg például a nem őshonos nemes nyár 20 év alatt nő meg, addig az őshonos szürke nyár 40, vagyis hamarosan lesz egy olyan időszak, amikor nem lesz elég feldolgozható fa Magyarországon.

"Az érvényes természetvédelmi és erdőtörvény alapján ha valahol egy nem őshonos fafajt levágunk, akkor a törvény betűi alapján kötelező őshonos fafajt ültetnünk" - közölte a Gemenc Zrt. vezérigazgatója.

Csonka Tibor szerint a gond az, hogy azoknak az őshonos fafajoknak, amelyek rendelkezésre állnak, kevésbé megfelelő a műszaki-gazdasági felhasználhatóságuk később.

"Mivel itt erdőről beszélünk, 40-60-80 vagy 120 évben kell gondolkodnunk" -tette hozzá.

Kifejtette: "Mivel a nyárfák vízigényes fafajok a folyók mellett nagyon jól élnek. A törvény szerint ha valamilyen szintű védettséggel rendelkezik egy terület, akkor ott a nemes nyár nem ültethető vissza, hanem helyette csak a szintén vízkedvelő szürke nyár ültethető. A gond az, hogy a szürke nyár a mai viszonyok között 40, de a természetvédelmi elgondolások szerint 70-80 éves, míg a nemes nyarak 20-25 éves vágásfordulóval hasznosíthatók."

"A másik probléma pedig a műszaki felhasználhatóság, vagyis hogy mit tudunk belőle csinálni. A nemes nyár feldolgozására egész iparágak épültek, míg a szürke nyár döntően a lapgyártás alapanyaga. Ehhez nagy beruházásigényű üzemeket kellene létrehozni. Van ilyen üzem Magyarországon, de ha 5-10 év múlva lecserélődik az összes jelenleg meglévő nemes nyár, és helyettük csak szürke nyarak lesznek, akkor nem lesz, aki feldolgozza" - figyelmeztetett Csonka Tibor.

Hozzátette: "Van még egy probléma, ami az időintervallumból adódik. A legrosszabb esetben is 20 év múlva már csak szürke nyár lesz, amelyek még túl fiatalok lesznek ahhoz, hogy hasznosítani lehessen. Tehát lesz egy olyan időszak, amikor nem tudunk olyan mennyiségű fához jutni, mint most."

A Gemenc Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a törvény minden védettségi szintre vonatkozik, tehát elég a legalacsonyabb védettségi szint is. Vagyis ha a helyi önkormányzat védetté nyilvánít egy területet, akkor arra a törvény vonatkozik.

Csonka Tibor szerint a megoldás a lépcsőzetesség lenne.

"Komoly nézetkülönbség van a természetvédelem szakemberei és az erdőgazdálkodás szakemberei között. Az lenne a megoldás, ha levegőhöz jutnának az erdőgazdálkodók, és egy távlati időszakot határoznánk meg arra, hogy ezt - az egyébként nagyon nemes és nagyon szép, csak éppen lehet, hogy Magyarország esetében gazdaságilag nem finanszírozható - a célt elérjük - javasolta a Gemenc Zrt. vezérigazgatója.

Meghallgatom a hanganyagot

Forrás: InfoRádió