|
|||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
|
2016-03-08
Nagy a lakásfelújítási kedv a magyaroknál
Egy friss felmérésben a padlástérrel és tetőtérrel rendelkező magyar háztartások felújításokkal és beépítésekkel kapcsolatos terveit vizsgálták. Az eredmények szerint a magyarokat a család gyarapodása vagy az otthon élhetőbbé tétele befolyásolja a leginkább a lakótér bővítésével vagy felújításával kapcsolatos döntéseikben.
A munkálatokba jellemzően saját tőkéből vágnának bele, banki hitelt pedig csak valamivel több, mint negyedük venne fel. A szakemberek iránti bizalom viszont erős, de a szükséges anyagok kiválasztásakor az árkedvezmény mellett a személyes tapasztalat is az elsődleges szempontok közé tartozik - derül ki a VELUX Magyarország Kft. megbízásából készült átfogó kutatásból.
A család gyarapodása vagy az otthon elhasználódása a fő motiváció
Míg a tetőtér-beépítés tervezésénél a legfőbb motiváció a család gyarapodása, illetve a gyerekek életkora, addig a felújításon gondolkodóknál a lakókörnyezet elhasználódása a fő befolyásoló tényező. A tetőtér-beépítést tervezők közül a megkérdezettek 45 százaléka indokolta az átalakítást azzal, hogy a gyerekek felcseperedése és a privát helyigényük növekedése miatt bővítenék a teret.
A gyerekek korán kívül a számuk is meghatározó: 32 százalékuk bővítene azért, mert számuk növekedésével egyszerűen kinőtték az alsó szintet, és szükségessé vált a tetőtér helyiségeinek igénybe vétele is.
A generációk együttélése nemcsak a fiatalabb, hanem az idősebb korosztállyal való térmegosztásban is megjelent, igaz jóval kisebb arányban: a szülőktől való függetlenedés miatt a megkérdezettek mindössze 5 százaléka építené be a tetőteret, további 5 százalék számára a bővítés igénye az idős szülők odaköltözésével válik aktuálissá. A felújítás mögötti indokként a már említett elhasználódott, elöregedett környezet jelent meg (56 százalék), amit a nagymértékű energiapazarlás követ. A felújítási hajlandóságot az is előre mozdítja, ha a tetőtér nem világos, túlságosan felmelegszik, vagy ha hangszigetelésre szorul.
Otthonteremtés elsősorban saját forrásból
Bár a beruházók nagy százaléka nem rendelkezik elegendő tőkével az átalakításhoz, 63 százalékuk mégis inkább önerőből fedezné a tetőtér-beépítés költségeit, banki hitelt pedig csak 29 százalékuk venne igénybe. Állami támogatási formákat a megkérdezettek közel ötöde venne igénybe. Számukra különösen jó hír a kutatás lezárulta óta bejelentett Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), ami akár a tetőtér beépítésére is fordítható.
A Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) akár tetőtér beépítésre is felhasználható, ha az igénylő teljesíti a támogatási feltételeket. Lényeges, hogy tetőtér-beépítés esetén csak akkor van mód az új lakásra vonatkozó hozzájárulás igénybe vételére, ha a családi házban vagy a társasházban úgy építik be a tetőteret, hogy különálló bejárattal (lépcsőházzal vagy külső megközelítéssel) rendelkező lakás jöjjön létre. Egyéb esetben, így például akkor, ha a tetőtér beépítésével nem új otthon, hanem nagyobb lakótér kialakítása a cél, a CSOK használt lakásra vonatkozó rendelkezései szerint lehet igénybe venni a támogatást.
A felújítást tervezők körében még magasabb azok száma, akik saját forrásból fedeznék a felújítás költségeit (79 százalék), banki hitelt csak 15 százalék venne igénybe, 19 százalék ugyanakkor pályázati forrásokat használna fel.
Erős a szakemberek iránti bizalom
A megkérdezettek az építéssel kapcsolatos döntésekben leginkább szakértők véleményére hallgatnak. Mind a tetőtér-beépítők, mind a felújítók esetében hasonló tendencia figyelhető meg: a tervezőn kívül a szakemberekben, mesteremberekben is 5-ből 4 ember bízik meg. A jövőben beépítést tervezők a kivitelezéssel kapcsolatban további fontos, megbízható személyként tekintenek a generál kivitelezőre (65 százalék). A felmérésben résztvevők fele ugyanakkor erősen támaszkodik a barátok és rokonok véleményére.
A tervezési folyamatokban a felújítók számára is nagyon fontos szempont, hogy az üzletekben élőben megnézhessék a termékeket (79 százalék), illetve a döntésüket jelentősen befolyásolják az aktuális termékakciók is (77 százalék). További fontos szempont a házhozszállítás lehetősége, illetve a korábbi tapasztalatok az építőanyaggal vagy magával az üzlettel kapcsolatban.
A magyarok nem húzzák az időt
A felmérésből kiderül az is, hogy ha már megvan az elhatározás a beépítésről, vagy a felújításról, a döntés hamar megszületik. A kihasználatlan helyiség beépítésével kapcsolatos döntés átlagosan 11 hónap alatt, a felújításról szóló elhatározás 7 hónap alatt érik meg. A beépítési munkálatokra csaknem 8 hónappal számolnak a beépítők, ezzel szemben a felújításnál mindössze 3 hónapra becsülik a felújítás befejezését. Forrás: Pénzcentrum
|
| |||||||
|