Erdőgazdálkodás - őstermelőként

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény a mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatosan számos módosítást tartalmaz, amelyek egy része már év közben, 2016-ban hatályba lép. Ezek a változások nem a jövedelem meghatározásával kapcsolatosak, hanem az őstermelőkkel kapcsolatos meghatározásokat egészítik ki, illetve az őstermelők nyilvántartását és ellenőrzését szabályozzák.

Az őstermelőkkel kapcsolatos meghatározások változása

Változás 2016. július 1-jétől, hogy mezőgazdasági őstermelői igazolvány csak abban az esetben váltható ki, ha a magánszemélynek belföldön van a saját gazdasága.

Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközei - ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is -, a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett.

Az személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Szja tv.) 6. számú melléklete határozza meg, hogy mi minősül őstermelői tevékenységnek.

2016. július 1-jétől a saját tulajdonú erdőterületen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdei haszonvétel keretében végzett tevékenység is végezhető őstermelői tevékenységként.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 68. §-a nevesíti az erdei haszonvétel fogalmát (ilyen például a fakitermelés, a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése, a nád, sás, gyékény termelése, a fű kaszálása, a méhészeti tevékenység, stb.).

Változás a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályban

A mezőgazdasági őstermelő - a tevékenységet kezdő is - a minimálbér alapulvételével fizeti meg a 4% természetbeni, 3% pénzbeli egészségbiztosítási valamint a 10% nyugdíjjárulékot.

Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évi bevétele nem érte el az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot a bevétel 20 százalékának alapulvételével fizeti meg.

A 2016. június 16-a előtti szabályok is lehetőséget biztosítottak arra, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a rá vonatkozó járulékalaptól eltérő, magasabb összegű járulékalap után fizesse meg a járulékokat. A nyilatkozat megtételére adóévenként egyszer, az első negyedévi járulékbevallásban volt lehetősége.

A 2016. június 16-tól hatályba lépett módosítás szerint a mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról bármely negyedévre tett járulékbevallásában nyilatkozhat az állami adóhatóságnak.

Őstermelői igazolvány

2016. július 1-jétől az Szja tv. nevesíti az őstermelői igazolványok kiadásával, ellenőrzésével, valamint a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos főbb szabályokat.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmát az Szja tv. 81/A. § (2) bekezdése sorolja fel.

2016. szeptember 1-jétől a széles körű fogyasztói tájékoztatás, az élelmiszer-biztonság, valamint a termék nyomon követhetősége érdekében az őstermelői nyilvántartásból Szja tv. 81/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatok lesznek bárki számára megismerhetők és nyilvánosak.

(Ilyen adat például a mezőgazdasági őstermelő neve, igazolványának száma, a termesztett növények, illetve tartott állatfajok megnevezése, stb.)

Az Agrárkamara köteles lesz a nyilvános adatokat naprakészen bárki számára ingyenesen az interneten, valamint mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében folyamatosan megismerhetővé tenni, az őstermelői nyilvántartást vezető szerv által ebből a célból szolgáltatott adatai alapján. Az így közzétett adatok tájékoztató jellegűek, azok nem közhitelesek.

Forrás: NAV