Magyarország legjobb magán erdőgazdálkodóit díjazták

Fotók: Bódis Pál

Az Európai Uniós, Natura 2000-es erdőkről szóló "LIFE in Forests" című LIFE+ projekt keretében meghirdetett pályázat hiánypótló: hazánkban először tüntettek ki a Natura 2000 hálózat részét képező magántulajdonú erdőkben dolgozó magán erdőgazdálkodókat, erdőtulajdonosokat, szakirányítókat. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője hangsúlyozta: "ahogyan az egész projekt, úgy az "Élő Erdő Díj" is arra hivatott, hogy figyelemfelkeltéssel járuljon hozzá a hazai erdők biológiai sokszínűség csökkenésének megállításához. Ennek egyik eszköze a természetvédelmi szempontból is fenntartható erdőgazdálkodás, mely nemcsak a faanyagtermelés szempontjaira fektet hangsúlyt, hanem az erdők egyéb környezeti és társadalmi értékeit is megőrzi, fejleszti.

Az ország minden részéről beérkezett pályamunkák igazolják, hogy a magas színvonalú erdőgazdálkodói munka során lehetséges a természeti értékek megőrzése. A fenntartható erdőgazdálkodás célkitűzéseivel összhangban megvalósítható az erdők sokszínűségének, biodiverzitásának megőrzése, ezáltal az erdők funkcióinak megfelelő érvényesülésének biztosítása. Mindezt az öt győztes gazdálkodó tevékenysége a gyakorlatban is tükrözi.

Binger Miklós, dozmati magán erdőgazdálkodó kislevelű hárs elegyes gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőkben gazdálkodik, ahol jelentős lépéseket tett az akác visszaszorítására. Dozmaton 2015-ben alakította ki az Életfa parkerdőt, ahol erdei bútorokat, tűzrakóhelyet helyezett ki, illetve tájékoztató táblákkal ellátott sétautat alakított ki. A dozmati terület jelentős részén szálaló erdőgazdálkodást folytat, és aktívan közreműködik a helyi turizmus fejlesztésében.

A Balaton felvidéken tevékenykedő Dabosi Erdőbirtokossági Társulat bükköseiben kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy megfelelő élőhelyet biztosítson a területen élő madaraknak, denevéreknek, ragadozó- és rágcsáló emlősöknek, gerinctelen élőlényeknek. Gazdálkodási gyakorlatára jellemző a kíméletes faanyag közelítés, és az időben elnyújtott fokozatos felújítóvágások alkalmazása. Jövőbeli célkitűzései között szerepel egy 50 hektáros erdőtömb szálaló erdővé alakítása. A pályázat benyújtója Cseke Bence András.

Flamich Gábor mérnöki munkája mellett, 2011 óta először erdőtulajdonosként, majd erdőgazdálkodóként került kapcsolatba az erdőkkel. Ma már közel 500 hektáron végzi gazdálkodó munkáját Kosd, Nagybörzsöny, Vác, Verőce térségében, változatos adottságú erdőkben. A területeinek jelentős részén átalakító üzemmódban kezeli erdeit. Legfontosabbnak az erdő értékeinek védelmét tartja, ennek érdekében célja a hosszútávon fenntartható gazdálkodás lehetőségeinek megteremtése, melynek véleménye szerint a szálaló erdőgazdálkodás felel meg leginkább az ő erdeiben.

Laczkó Péter magán erdőgazdálkodó Füzérkajata és Pálháza térségében több mint 350 hektáron gazdálkodik, erdei teljes egészében a Natura 2000 hálózat részét képezi. A gondjaira bízott erdőket nagy igényességgel műveli, több mint egy évtizede célja, hogy szálaló szerkezetű erdőt alakítson ki, biztosítva az elegyes többszintű, és vegyes fafaj összetételű állományszerkezetet. Erdőterületeire szervezett szakmai programokon a gyakorlatban is bemutatta az általa végzett munkát.  

Fejes Gábor az Alföld északi szélén természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú erdőkben gazdálkodik. Hivatásának tekinti a természeti értékek megőrzését. A nyílt pusztai élőhelyekhez kapcsolódó erdei élőhelyet biztosítanak számos védett madárfajnak (egerészölyv, kékvércse, kerecsensólyom, karvaly), denevérfajoknak és növényfajnak (tarlós nőszőfű, nyári tőzike).

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója köszöntő beszédében elmondta: "az "Élő Erdő Díj" kiváló eszköz arra, hogy rávilágítsunk, Magyarországon létezik és a gyakorlatban is sikeresen működik a természeti értékek megőrzését szolgáló, gazdaságilag is fenntartható erdőgazdálkodás." Kiemelte: "örömmel tüntettük ki az e szemléletet követő, tehetséges, magasan képzett szakembereket, akik az ország számos pontján végeznek példaértékű munkát."

Forrás: WWF Magyarország