Az NymE-n is megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról

Az évfordulót idegenbe szakadt hazánk fiaival, volt tanítványaikkal együtt tartották meg: azokkal, akik egykor a nagy események főszereplői és részesei voltak. Közel száz külföldi és hazai egykori egyetemi hallgató jött és emlékezett az Egyetemen.

A rendezvények között a veterán hősök fogadása, filmvetítések, könyvbemutatók, díszünnepség, ünnepi megemlékezés és fáklyás felvonulás szerepeltek, a programok 2016. október 21-én kezdődtek és 23-án este a városi ünnepséggel fejeződtek be.

Péntek, október 21.

Pénteken a program az egyetemi campuson, az A épület falán található emléktábla, majd a B épületben található Batta Bertalan-emléktábla koszorúzásával kezdődött.

A GYIK Rendezvényházban könyvbemutatóval és filmvetítéssel várták az érdeklődőket, itt Farkas Péter, az ERFARET kiadói tevékenységének vezetője bemutatta Dr. Sarkady Sándor a "Sopron és az egyetemi karok vértelen forradalma (1956)" című könyvét, valamint a Prof. Dr. Bartha Dénes és Dr. Oroszi Sándor szerkesztésében megjelent "A határ két oldalán" című, hallgatói és oktatói visszaemlékezéseket összegyűjtő kötet. A nap zárásaként "Az elvándorolt Alma Mater" című filmet nézhették meg az emlékezők. A két részes dokumentumfilm a Soproni Egyetemről 1956. októberében kivándorolt évfolyam történetét dolgozza fel, első részben a kivándorlás okait és körülményeit ismerjük meg. A második, 'Életutak' című rész azt mutatja be, hogyan szereztek diplomát Kanadában az erdőmérnökök, s hogyan tudták hasznosítani tudásukat a gyökeresen eltérő körülmények között.  A film gondolata Novobáczky Sándor és Winkler András, a soproni egyetem volt rektorának találkozása és beszélgetése után született.

Szombat, október 22.

Az ünneplő közönség 10 órakor bányamérnök hallgatók részvételével megkoszorúzta a Közgazdaságtudományi Kar falán található emléktáblát, 11 órakor pedig az Alkalmazott Művészeti Intézet Deák téri formatermében "Hulló fogak, villanó fények" címmel nyílt kiállítás Bujdosó Alpár, a forradalmi ifjúság egykori vezetőjének képverseiből, vizuális szövegeiből és performanszaiból. A kiállítást Sz. Molnár Szilvia irodalomtörténész nyitotta meg.

A díszünnepségnek 16 órakor a GYIK Rendezvényház - volt SOTEX Kultúrház - adott otthont. A helyszín történelmi jelentőségű, hiszen 1956. október 22-én ebből az épületből indult a soproni forradalom, itt ülésezett a soproni egyetemisták diákparlamentje, valamint itt alakult meg a MEFESZ, amely megtörve a kommunista ifjúsági szövetség egyeduralmát, kulcsszerepet töltött be a forradalom követeléseinek kidolgozásában, a forradalom és szabadságharc hangulati előkészítésében és elindulásában, és itt született meg a 16 pontjuk is.

A Nemzeti Dalt, akárcsak 60 évvel ezelőtt nemsokkal három óra után, idén is Kránicz Zoltán szavalta el. Ünnepi emlékbeszédet mondott Prof. Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem Rektora és Dr. Fodor Tamás, Sopron Megyei Jogú Város polgármestere. A szónokok felidézték a múltat, emlékeztettek a soproni eseményekre, a forradalmat megelőző körülményekre, és az azt követő megtorlásokra. "A forradalom győzelme és boldogságosan felemelő tizennégy napja itt Sopronban vér nélkül zajlott. Köszönet ezért azoknak a hallgatóknak és tanáraiknak, akik hazaszeretetükre építkező elszántságuk mellett mélységes, életkorukat meghazudtoló bölcsességről, felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot" - mondta ünnepi beszédében Dr. Faragó Sándor. Az ünneplők ezután meghallgatták a Miskolci Egyetem rektorának, Prof. Dr Torma András videóüzenetét, melyben az ünnepség résztvevőit köszöntötte.

Emlékező gondolatokat mondott Bujdosó Alpár a MEFESZ elnöke, Nagy László a MEFESZ Intézőbizottságának tagja, Németh Kálmán a MEFESZ Intézőbizottságának tagja és Németh Bálint II. éves okl. erdőmérnök hallgató. 
Ezt követően ünnepi műsort hallgathattak meg a vendégek Révész József gordonkaművész és Kuzsner Péter zongoraművész előadásában. Ács Tamás színművész Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról művét adta elő, majd a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar előadásában Beethoven: Egmont nyitánya hangzott el, amely a magyar hallgatókban összeforrt az 1956-os forradalommal, sokan úgy tartják, hogy ez 56 himnusza. Az előadás hatalmas sikert aratott.

A GYIK Rendezvényház falánál található emléktáblánál Dr. Sarkady Sándor, a NYME Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatója mondta el emlékező beszédét, majd elhelyezték az emlékezés koszorúját. A program Náhlik Nárcisz: "Forradalom vér nélkül - Sopron 1956" című filmjének vetítésével folytatódott, majd Peéry Rezső gondolataival zárult: "Ti voltatok itt minden, az Alma Mater büszkesége, a város reménysége. Veletek együtt tudtunk átlépni a régiből az új világba. Ti voltatok itt a nemzeti felkelés ereje, és sikere, Sopron támasza, vigasza, létértelme. Jó szerencsét a további harchoz, munkához, építéshez. Jó szerencsét a győzelemhez!"

Vasárnap, október 23.

Vasárnap az egyetemi botanikus kertben álló '56-os emlékműnél 16 órakor folytatódott az ünnepi megemlékezés, ahol ünnepi emlékbeszédet mondott Prof. Dr. Faragó Sándor rektor, és Dr. Illyés Benjamin okleveles erdőmérnök, az 1958-as évfolyam valétaelnöke. A rektor kiemelte: 1956 hatvan év után is táplálja a lobogást, a szabadság és függetlenség, mint alapvető emberi értékek utáni vágyat. Az ünnepi köszöntők után Orbán Júlia és Bende Attila szavalatában hallhattuk Márai Sándor Mennyből az angyal című művét, a műsort koszorúzás és néma főhajtás zárta. Ahogy ötven évvel ezelőtt, úgy most is az egyetemisták felvonulásával kezdődött minden: fáklyás felvonulással csatlakoztak a városi ünnepséghez a megjelentek. A korhű harci csapatszállítókat, egyenruhás, fáklyás felvonuló hallgatók kísérték, az elsők ezében az "Együtt a lengyelekkel" feliratú táblával.

A hősök előtti tisztelgés 18 órakor kezdődött a Soproni Petőfi Színház művészeinek közreműködésével. Köszöntőt mondott Fodor Tamás polgármester, ünnepi beszédet Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára tartott. Fodor Tamás Sopron polgármestere ünnepi beszédében kiemelte, Sopron azon városok kevese volt 1956-ban, ahol a forradalom során, bár előkerültek fegyverek, azok használatára nem volt szükség, köszönhetően Katona Sándor rendőrparancsnokának. Kitüntette az élő hősöket, és posztumusz elismerést adott át a vezetők hozzátartozóinak.

Írta: Iszak Noémi
Fotók: Bucsy Gyöngyvér