Ehető kincseivel is csalogatnak bennünket az erdők

Magyarország területén az állami erdőket 22 közjóléti célokat szolgáló állami erdőgazdaság kezeli, amelyeknek nem védett természeti területein gyógynövények, ehető növények és vadgyümölcsök, avagy gombafélék is szabadon gyűjthetőek. A természetbe kiránduló látogatók, természetjárók mindenekelőtt három aranyszabályt kell betartsanak: 

- Egyrészt érintetlenül kell hagyniuk a védett növényeket és bizonyos növények esetében a növények védett részeit (a medvehagymák esetében csak a levélzet szedhető le, a teljes tövek, hagymák gyűjtése nem engedélyezett).

- Másrészt figyelniük kell arra is, hogy az összegyűjtött, ételnek szánt alapanyagok mennyisége semmiképpen sem haladhatja meg a napi egy főre eső 2 kg-ot.

- Harmadrészt arra kell még gondos figyelmet fordítaniuk, hogy útjuk során csakis és kizárólagosan olyan növényeket gyűjtsenek be, amelyeknek faji jellegzetességeit biztosan ismerik, tehát nem téveszthetik össze hasonló kinézetű, mérgező növénytársaikkal.

 Fontos tudni, hogy az erdők tápanyagokban gazdag földjén megtermő, ehető finomságok (gomba, vadgyümölcs illetőleg gyógynövény) kereskedelmi gyűjtéséhez az erdőgazdálkodók írásbeli hozzájárulása is nélkülözhetetlen, ezért a 2 kg-os napi limit túllépése komoly bírságokat vonhat maga után.

 A nem állami területen gyűjtés csakis az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolható. Állami területen kereskedelmi mennyiséget (2 kg feletti mértékben, medvehagymát is) csak az állami társaságok erdészeteinél kiváltott engedéllyel lehet szedni. A gyűjtési engedély természetes vagy jogi személy számára adható ki, át semmilyen körülmények között nem ruházható, azt regisztrációs díj fejében minden esetben konkrétan megnevezett termék(ek)re, gyűjtési helyre és időszakra állítják ki.

Fotó: Wikipédia

 A növények begyűjtése kellő óvatosságot és gondosságot is igényel. Például a kikelet ehető hírnökeként megkezdődött a jellegzetesen fokhagyma illatú, vér- és vesetisztító medvehagyma szezonja, amelyet sajnos könnyű összetéveszteni a gyöngyvirággal (az ehető levélzetű medvehagyma dörzsölésre fokhagymára emlékeztető illatot áraszt, míg az édes illatú, mérgező gyöngyvirág a szárcsúcson nyíló, csillagalakra emlékeztető virágairól legegyszerűbben virágzás idején ismerhető fel).

 Hangsúlyos, hogy a gyűjtés az élőhelyek épségét, az erdőgazdálkodást és az erdei turizmust nem zavarhatja: tehát a gyűjtőknek mindig be kell tartaniuk az erdők látogatására vonatkozó szabályokat. Sőt! Védett természeti területeken a minimális mennyiség gyűjtéséhez is nélkülözhetetlen a természetvédelmi hatóság (illetékes kormányhivatal) engedélye.

 A megfelelő koordinációra az erdei ökoszisztéma, az élőhelyek védelme, megóvása érdekében van szükség, érdemes tehát alaposan tájékozódni, mielőtt egy kirándulás alkalmával úgy döntünk, hogy túránk közben erdőink kincseiből éléstárunkat is feltöltjük.

Forrás: FM Sajtóiroda

Kapcsolódó:

A medvehagyma leírása a Wikipédián, s ebből a fontos mondat:

"Gyűjtéskor fontos az óvatosság, mivel a medvehagyma könnyen összetéveszthető a - hasonló körülmények között élő - májusi gyöngyvirággal (Convallaria majalis) illetve az őszi kikericcsel (Colchicum autumnale). Mindkét esetben az eredmény súlyos, esetenként halálos mérgezés lehet, mivel az említett két növény levelei emberi fogyasztásra alkalmatlanok."

A talán legismertebb medvehagyma lelőhely a Mecsekben van, s ezekből jelentős területek gazdája a Mecsekerdő Zrt, mely honlapján térképet is közöl a védett, a fokozottan védett és a a medvehagyma kíméleti területekről.