Újra az agrártárcához kerülhet a vidékfejlesztés

Nagy István parlamenti államtitkár váltja Fazekas Sándor leköszönő tárcavezetőt az agrárminiszteri poszton. A miniszterváltás jelentős változást jelent abból a szempontból is, hogy agrárvégzettségű politikus veszi át az agrártárca vezetését - írja az Agrárszektor.hu.

Ezen kívül arról is kiszivárogtak információk, hogy a vidékfejlesztés feladatköre is visszakerülhet az agrártárcához. Ez a terület 2014-ben került a Miniszterelnökséghez, mely kidolgozta a magyar Vidékfejlesztési Programot (VP) a 2014-2020. időszakra. Az 1.300 milliárd forintot tartalmazó program keretében meghirdetett pályázatokról és a források odaítélésének legnagyobb részéről már döntött a Miniszterelnökség, így Nagy István agrártárcájának a 2020. utáni új vidékfejlesztési program kialakításában lesz jelentős feladata.

A portál hozzáteszi: Rövidtávon sokkal nyitottabb kérdés, mi lesz a Miniszterelnökségen belül kialakított, eddigi agrár-vidékfejlesztési államtitkárság sorsa, amelyet az előző kormány 2014. után Kecskemétre költöztetett. Államigazgatási szakértők szerint e struktúra nem igazán vált be, de a kecskeméti helyszín azonnali megszüntetése annak beismerése lenne, hogy a korábbi döntés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért az valószínűsíthető, hogy a kecskeméti államtitkárság nem rögtön, hanem fokozatosan települ majd vissza az agrártárca budapesti intézményébe.

Forrás: palyazatihirek.hu,
Fotó: kormany.hu

Kiegészítés:

A hivatkozott agrarszektor.hu cikkből érdemes a végzettségeket illető egész bekezdést ide emelni:

"Nagy István előléptetésével az egyik alapvető változás az lesz, hogy agrárvégzettségű politikus veszi át az agrártárca vezetését a jogi diplomát szerzett Fazekas Sándor helyett. Nagy Istvánnak az agrármérnöki végzettség mellett aranykalászos méhészgazda és hivatásos vadász képesítése is van."

Ugyanakkor a témával kapcsolatban nagyon érdekes az agrarszektor.hu mai "Beáldozták a vidékfejlesztést a területalapúért" című cikke is. (Érdemes elolvasni az egész cikket!)

A kétpilléres rendszerben a minap közzétett 2020. utáni EU agrár költségvetési javaslatban a közvetlen kifizetések terén (földalapú) csak 4%-os, ugyanakkor a második pillérben a vidékfejlesztés terén 10%-os csökkentésre tettek javaslatot. Az egyes pillérben elvárt "több környezetvédelem" = a területalapú támogatáshoz egy sor "zöld" feltételt is szabnak, ezért az agrár-környezetgazdálkodási vagy Natura jogcím "kiürülése" várható. (Erdészeti ügyekkel a cikk nem foglalkozik, de ha az AKG és az agrár-Natura "kiürül", akkor mi lesz az EKG-val és az erdészeti-naturával?)

A cikk pedig ezzel zárul:

Ma Magyarország pontosan kétszer annyi pénzt költ el közvetlen kifizetésekre, mint megpályázható vidékfejlesztési célokra (beleértve a hazai hozzájárulást is). Az agrártámogatás tehát sokkal inkább jövedelemstabilizáló, szociális jellegű juttatás, semmint hatékonyságnövelő pluszforrás.

Most úgy tűnik, a támogatási torta zsugorodása a rendszer szociális jellegének erősödését hozza, és a vidékfejlesztés terhe egyre inkább a tagállamokra hárul. Minden azon múlik, hogy Magyarország ezzel a helyzettel hogyan kíván élni, és mit jelent a kormány olvasatában a hatékonyságnövelés.

Erdészeti szempontból ez különösen érdekes lesz, hiszen szakterületünk jogcímei a második pillérben szerepelnek. Úgy tűnik, hogy a második pillért az általános csökkentés veszélyén túl a két pillér közti szerkezeti változás, illetve az EU és nemzeti források egymás közti arányának lehetséges változása is befolyásolni fogja. Ha a mezőgazdaságban a földalapú lényegében továbbra is változatlan lesz idehaza, akkor nagy valószínűséggel az erdőtelepítés iránti érdeklődés sem fog érdemben változni a közelmúlt évekéhez és a jelenlegihez képest.

Erdészeti oldalon tehát különösen figyelni kell majd a 2020. utáni vidékfejlesztési program tartalmára, az erdőgazdálkodók pozíciójára.

A hivatkozott források alapján
összeállította: Mőcsényi Miklós