Budapesti Erdőgazdaság turistaházat avatott Dabas Mántelken

Az esemény a gyóni Mesevár Óvoda zeneklubos nagycsoportosainak műsorával kezdődött.

Eztán Szalay László, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója mutatta be környéket és a beruházást.

A helyszín a Dabasi Erdészet része, mely 1992-ben még Táborfalvai Erdészet néven alakult meg. Az Erdészet területén van a 10 e ha-os táborfalvai lőtér (méretben második magyarországi) és más katonai objektumok is. Az Erdőgazdaság által kezelt területek elsődleges honvédelmi rendeltetéséből adódóan a katonai tevékenységek prioritást élveznek. Ezért itt az erdészeti feladatokat a honvédségi érdekek figyelembe vételével kell végrehajtani. Ez sokszor időbeli és területi korlátozást jelent.

A katonai tevékenység nem jár környezetrombolással. Hazánk Natura 2000 területeinek jelentős része katonai rendeltetésű, ami azt mutatja, hogy az eddigi katonai használat mellett számos, esetleg máshol alig vagy egyáltalán fel nem lelhető értékek fennmaradtak. A zömmel Dabas város határában található, Natura 2000 oltalom alatt álló Turjánvidék különleges természetmegőrzési terület, a közép-magyarországi régió egyik legnagyobb összefüggő vizes és homoki élőhely rendszere.

Az idén év végén záruló Turjánvidék LIFE projektben fő célkitűzés a természeti állapot visszaállítása, a terület természetességének fokozása. Az erdőgazdaság nyitott a társadalom felé, olyan erdei létesítményeket, ökoturisztikai berendezéseket hoznak létre, rendezvényeket szerveznek, melyek elősegítik az erdőt látogatók felüdülését, egészségének megőrzését.

A 63 m2-es épület valamikor erdészház volt, majd egy vadásztársaság használta. A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. 2011-ben megvette a Pilisi Parkerdő Zrt. nyilvántartásából.

Két tanösvényt készítettek az épület közelében: a Betyár dombi és a Rákóczi erdei tanösvényeket. Az épület hasznosítására a turistaház és az erdei iskola funkciót tűzték ki célul. A házban be tudják mutatni a Duna-Tisza köz természeti kincseit, a védett növény és állat fajokat, mint például a rákosi viperát, a túzokot, az éger-kőrises ligeterdőket, a lápréteket, alföldi reliktum kocsányos tölgyeket, a pusztai árvalányhajat, a pannon homokgyepeket, az óriás útifüvet és a magyar futrinkát.

A terület bekerítése után 2016-ban kezdődött az épület felújítása. A főfalak maradhattak, a többit el kellett bontani. Megmaradt a nagy közösségi helység, elkészült a mosdó, illemhely, konyha és egy pihenőszoba. Az összes nyílászárót, burkolatot, elektromos vezetéket, szennyvíz rendszert felújították. 2017-ben a ház körül is sikerült rendet tenni, majd elkészült a gyerek mászóka és hinta is. A felújításra eddig összesen 20 M Ft-ot költött saját forrásból az Erdőgazdaság. Az épület felújítását a Patina Kft. végezte el.

A cél, hogy az őszi iskolakezdésre teljes erdei foglalkozásokat lehessen adni óvodásoknak, kisiskolásoknak. Az épület, a tanösvények és a kapcsolódó létesítmények szabadon látogathatóak.

Bitay Márton Örs, állami földekért felelős államtitkár mondta a következő köszöntést.

A környéken lakóként különösen örült e szép beruházásnak. Bár a Budapesti Erdőgazdaság erősen kötődik a Honvédelmi Minisztériumhoz, mégis fordítanak energiát a közjóléti beruházásokra is.

A bakancsos turizmus reneszánszát éljük, sokan látogatják az állami erdőket. Számos új közjóléti beruházás készült 2010. óta. Azelőtt és még régebben az erdőgazdaságok elzárt világot jelentettek, s nagyon örül annak, hogy ebben jelentős változás van, s immár mindannyiunk kikapcsolódását szolgálják ezek az erdők. A kormány és az erdőgazdaságok majdnem 16 Md Ft-ot fordítottak közjóléti fejlesztésekre az utóbbi 8 évben. A Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen fejlődik az országos kék túra útvonala. Megalkotta a kormány a Bejárható Magyarország Keretprogramot. E beruházások eredménye is, hogy elképesztő méreteket ölt a turizmus és a turisztikai ágazatban elköltött pénz mennyisége. Egyre több pénzt fordítunk arra, hogy itthon felfedezzük Magyarország legszebb tájait.

A sok erdészeti közjóléti beruházás között kevés olyan van, amely csak helyi igényt szeretne kielégíteni. Azért tartotta fontosnak ezt a beruházást, mert ez a turistaház és erdei iskola nem illeszkedik a nagy országos túraútvonalakba, ezzel nem szólítják meg az ország távolabbi vidékeit, ugyanakkor a helyi iskolások, óvodások, az itt élő magyar családok el tudnak jönni ide és minőségi körülmények között tölthetnek el itt egy napot. Bíztatta az Erdőgazdaságot, hogy itt Dabas járásközpontban minél több hasonló beruházást valósítsanak meg, amivel ide lehet vonzani az iskolásokat, itt élő családokat.

Említést tett arról a helytelen gyakorlatról, hogy sokan még ma is az erdőbe hordják ki a hulladékot. Azt kívánja, hogy a környék természeti szépségét minél többen megismerjék.

Az Agrárminisztérium az új kormányzati struktúrában továbbra is partnere lesz az ilyen közjóléti fejlesztéseknek. Ha jól figyeli a kormányzati munka kialakítását, akkor az állami erdőgazdaságok a jövőben is számíthatnak az ő személyes segítségére az ilyen közjóléti feladatok elvégzésében. Reméli, hogy ennek eredményeként a következő négy év is legalább olyan sikeres lesz, mint az elmúlt négy év és legalább ugyanannyi forrást lehet majd biztosítani, hogy a magyar családok kikapcsolódjanak az ilyen gyönyörű környezetben.

Kőszegi Zoltán, Dabas város polgármestere

Nagy öröm a 17 ezer lakosú város polgármestereként és a térségben élő 35-40 ezer ember nevében ez a beruházás. Fontos, hogy a környék természeti kincseivel megismertessünk mindenkit, különösen a gyerekeket. 93 éves bácsi születésnapi köszöntéséről érkezett ide. Ahol ő él, majdnem ugyanolyan, mint ez a turistaház. A bácsi szomszédja pedig 95 éves. Ebből arra következtet, hogy a környezet nagyon sokat számít. A természettel együtt élni a hosszú élet reményét is adhatja. Az a feladatunk, hogy amennyire lehet mindenki minőségi környezetben élhesse le életét.

Néhány napja egy barátjától kapott négy baromfit, s négy gyereke közül volt, amelyik nem tudta melyik a tyúk és a kakas. Máskor is tapasztalja, hogy a vidéki gyerekek számára sem mindig egyértelmű, hogy milyen állatokkal, növényekkel találkoznak. nem ismerik a saját környezetüket a gyerekek. Már a vidéki gyerekek is elvárosiasodnak, nem élnek összhangban a természettel. Tehát meg kell mutatni nekik, meg kell ismertetni velük. Ehhez az erdőgazdaság turistaháza kiváló hely. Életre szóló élményt szerezhetnek itt a gyerekek.

Az erdészekkel, mezőőrökkel, vadőrökkel, az önkormányzat különböző szerveivel sokat küzdenek az ellen, hogy ne vigyék ki a szemetet, hulladékot a természetbe. Az erre tanítást a gyerekeknél kell kezdeni. Külön megköszönte, hogy az erdőgazdaság teljesen önerőből valósította meg ezt a beruházást. Igyekezni fogja ennek hírét vinni ahol erre lehetősége van. Azért is, hogy minél többen használják majd. Csodálatos alkalom e ház avatása, mely összehozta a jelen lévőket.

Czerny Károly okleveles erdőmérnök.

50 éve itt kezdte az erdész pályafutását. Akkor a mántelki terület a Ráckevei erdészethez tartozott. Nagy szeretettel emlékezik az itt végzett munkára. Érdekességként elmondta, hogy annak idején nem szekérrel hordták a fát, hanem szánkóval. Árvízveszélyes időszakban a ráckeveiek jöttek segíteni és a vizes területről is a szánkóval ki tudták vinni a fát.

A terület tartozott a Szolnoki, majd a Budapest, majd a Gödöllői, megint a Szolnokihoz, s végül ismét a Budapesti Erdőgazdasághoz tartozik.

Ő építész is lett és az épített és a természeti környezet összhangjával. Elmesélte esetét egy őzbakkal, mely éppen az agancsát hullatta, s azt a menyasszonya találta meg: ma is őrzik. Azt kívánja, hogy természet és a környezet összhangját ilyen szépen megőrizzék.

A beszédek után Szalay László, Bitay Márton Örs és Kőszegi Zoltán avatták fel a házat a nemzeti szín szalag átvágásával.

Balogh László plébániai kormányzó (Római Katolikus Egyházközség Táborfalva) szentelte meg a házat kívül és belül.

Az épített templomból átjött a természetbe, az Isten teremtette templomba. Ha teheti, esténként kiül a vadászlesére, ahova egyre többen követték őt, kíváncsiskodva: mi történik ott. Egyik fiatalembernek nagy élmény volt hallania az őz riasztását és a lappantyú hangját. Mindenkinek van tanulni való, nem szégyen tanulni.

Megkérték, hogy a házszenteléskor a hagyományos jelet rajzolja fel a szemöldökfára. Leginkább Vízkeresztkor szokás a házszentelést végezni. Vízkereszt a három napkeleti bölcs: Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatásának ünnepe, s ezt matricával készítették el. Nem szégyen tanulni, tehát elmondja mit jelent. Az aktuális évszám közé tették a G. M. és B. betűket: Gáspár, Menyhért, Boldizsár, de akik majd közelebbről megnézik, láthatják: az nem G, hanem C, ami nem tévedés, mert eredetileg valóban C volt, a latin kifejezés rövidítéseként: Christus Mansionem Benedicat, vagyis: Krisztus megáldja ezt az épületet. Ezt régen krétával rajzolták fel, ő pedig matricával tette fel a szemöldökfára.

Ezt követően elvégezte a ház megáldásának szertartását.

Készült csoportkép is:

A közösségi szoba:

Konyha és pihenőszoba.

Forrás: Az esemény
Leírta, fotó: Mőcsényi Miklós