Erdészeti génmegőrzési programot indított a Gyulaj Zrt.

Gőbölös Péter, a társaság vezérigazgatója az erdészeti génmegőrzés lehetőségeiről hétfőn, a Tolna megyei Lengyelen rendezett tanácskozás után az MTI-nek elmondta: a két fafaj genetikai állományának megőrzése céljára a hőgyészi és a pincehelyi erdészet területén jelöltek ki önálló területet.

"A klímaváltozás hatása egyértelműen tetten érhető, és sokszor bizonytalanná vált, hogy stabilan fel tudjuk nevelni az erdőket. Ezért olyan genetikai erőforrás-gazdálkodást kezdtünk el, ami biztosítja a hosszú távon megvalósítható erdőgazdálkodást" - mondta.

Emlékeztetett: az erdészet már 2003-ban létrehozott egy magtermesztő plantázst, ami hosszabb idő alatt hoz eredményt. Az aktív törzsfák feltérképezését - erdőjárással - 1-1,5 éve végzik intenzíven.

A gyulaji erdészetnél termelt szaporító anyagok később akár kereskedelmi forgalomba is kerülhetnek, és  használhatják a Kárpát-medencében végzendő erdőfelújításoknál - jelezte a vezérigazgató.

A konferencián Borovics Attila, a  Nemzeti Agrártudományos és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás miatt melegebb és szárazabb nyári időjárásra kell számítani Magyarországon, a júliusi csapadék már jelenleg is nagyon hiányzik az erdőknek. Ezért a dunántúli tölgyesek helyét több helyen a szárazságtűrőbb cser veheti át, az Alföld középső részén viszont nagyobb problémát okozhat a változás, ott az a kérdés, hogy megmarad-e az erdő, vagy sztyeppövezet veszi át a helyét - tette hozzá.

Emiatt állománykiegészítéssel kell felújítani az erdőket, amiben nagy szerepe van az új szaporítóanyagoknak - mondta.

A szakember az MTI-nek kifejtette: a fák által termelt magok, pollenek, magkészlet genetikai diverzitása akár egymilliószorosa is lehet más növényfajoknak, a klíma megváltozása ellen azonban az örökítő anyagok sokszínűsége kevés. A jelenleg zajló klimatikus folyamat ugyanis sokkal gyorsabb, mint az, ahogy a fafajok diverzitásukkal alkalmazkodni tudtak a körülményekhez.

A probléma egyik megoldása lehet az, hogy szárazabb éghajlaton honos fajok szaporító anyagát is felhasználják az erdősítésnél. Tolna megyében például Romániából, Bulgáriából esetleg Törökországból származó szaporító anyagokkal újítanak fel tölgyeseket.

Fontos a meglévő fajok genetikai diverzitásának megőrzése is - tette hozzá. A gyulaji erdészet mellett Sárváron például a klímaérzékeny, őshonos vadcseresznye génmegőrzését végzik, és a kocsánytalan, illetve a kocsányos tölgy esetében is zajlanak hasonló programok.

A hazai, erdővel borított egymillió 867 ezer hektáron az akác után a második legnagyobb területen, 387 ezer hektáron élnek tölgyfajok. Cser 211 ezer, nyár 196 ezer, bükk 111 ezer hektárt borít.

Fotók: Hazai Vadász, Forrás: MTI

Kiegészítés:

Itt olvasható az eseményről a NÉBIH beszámolója.

Itt pedig az elhangzott előadások Hazai Vadász által készített videói tekinthetőek meg:

Dr. Bordács Sándor, NÉBIH osztályvezető előadása (11:52):

Az erdészeti génmegőrzés szerepe az erdőgazdálkodásban

Nagy László, NAIK-ERTI előadása (18:12)

Az in situ génmegőrzés lehetőségei

Dr. Bordács Sándor, NÉBIH osztályvezető előadása (22:37):

Az ex situ génmegőrzés módszereinek bemutatása a Gyulaj Zrt. példáján keresztül

Pintér Beáta, NÉBIH előadása (19:54):

Szaporítóanyag-források és ex situ gyűjtemények az erdőművelés szolgálatában

Cseke Klára, NAIK-ERTI előadása (15:24):

DNS alapú vizsgálati módszerek az erdészeti génmegőrzésben

Dr. Borovics Attila, NAIK-ERTI intézetigazgató előadása (20:47):

Szaporítóanyag választás a klímaváltozás tükrében

Áttekintő film az eseményről: