Az ország legrégebbi erdei iskolájában nyitották meg a XXII. Erdők Hetét

Az Erdők Hete idei témája a magyar erdők elmúlt évszázadbeli gyarapodásának ismertetése, amivel kapcsolatban bemutatták az Országos Erdészeti Egyesület "A növekvő erdők nyomában" című ismeretterjesztő filmjét is.

Alapításának 30 éves jubileuma alkalmából nyílt napon fogadta a visegrádi Madas László Erdészeti Erdei Iskola a helybeli általános iskolai és óvodai csoportokat, akik erdőpedagógusok vezetésével, játékos formában ismerkedhettek meg az erdők értékeivel. A Pilisi Parkerdő Zrt. 1988-ban alapított intézménye nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi erdei iskolájának számít. A Makovecz Imre tervei alapján készült épületekbe a mai napig évente több mint tízezer gyerek érkezik nyári táborokra, év közbeni programokra, akiknek a szakképzett erdőpedagógusok évente mintegy 1000 foglalkozást tartanak.

A jubileumi rendezvény egyben a XXII. Erdők Hete megnyitója is volt. Az október első hetében szervezett Erdők Hetét az Országos Erdészeti Egyesület indította útjára azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben ismertesse meg az ország legfontosabb természeti örökségének számító erdők értékeit a nagyközönséggel. Napjainkban országszerte mintegy 60 helyszínen, több mint 150 program várja az érdeklődőket. Az erdokhete.hu oldalon részletesen megismerhető programok között vezetett túrák, erdei sportversenyek, erdészeti nyílt napok, arborétumi és kisvasutas kirándulások, de könyvbemutatók és szakmai konferencia is helyet kap.

Az Erdők Hete eseményei nagyban alapoznak az erdészeti erdei iskolák módszertanára, amelyek közül több intézmény az Erdők Hetén veheti át az Országos Erdészeti Egyesület minősítő oklevelét, amely az ott folyó oktató-nevelő munka elismerése és garanciája is egyben.

Az nyitórendezvényen Nagy István agrárminiszter megnyitó beszédében az erdei iskolák tevékenységét méltatta.

Nagyon hálás vagyok, hogy itt lehetek, és Önökkel együtt ünnepelhetek. A fővárosból kijőve nagyon jó megtapasztalni, hogy vannak még csodák, van még természet és van, ahova vissza lehet vonulni. Hálás vagyok, hogy valamikor valakik ezt fontosnak ítélték és megmutatják a gyerekeknek a lehetőségeket, melyekkel élhetnek. Hálás vagyok az itt dolgozóknak, akik napról-napra kinyitják az erdőt az ide jövők számára. Olyan lehetőség van a kezükben, amely soha nem zár be. Ami minden nap más, ahol nincs belépőjegy, ami mindenki számára tárva-nyitva van, mindenki egyéni élményeket fedezhet fel. Van-e még a világon ilyen hely? Nincsen, ez a magyar erdő. Talán még egy ilyen hely van, amire szintén nagyon büszkék vagyunk, a nemzeti parkjainknak a területe, amire ugyanezek az állítások érvényesek.

Az, hogy Magyarországon ezek a helyek vannak, emberek ezzel foglalkoznak, az nagyon szép és előremutató. nagy tisztelettel köszöntöm mindnyájukat és nagyon örülök, hogy együtt lehetünk. A természetben eltöltött idő oldja a stresszt, segíti a memória működését, utat nyit az ismeretszerzésben és önmagunk megismerésében. Ahogy Lehoczki János fogalmazott: a felfedezés öröme nem abban rejlik, hogy nehéz a hátizsák és a tőr, vagy a bakancs, hanem abban, hogy magam személyesen élhetem át a befogadható természettel találkozás pótolhatatlan élményét. Hány iskolai tanórán tanítjuk a gyerekeket különböző dolgokra. Hányszor nem tanulják meg, hányszor marad el a felkészülés.

Amit itt meg lehet tanulni, amiért a gyerekek idejönnek és fölfedezik, az örökre nyomot hagy bennük és örökre megmarad. Úgy, hogy észre sem veszik, hogy tanulnak, hogy tanóra van, csak árad feléjük az ismeret. Milyen érdekes, hogy nincsen gát, nincsen ellenállás. Valamikor a civil életemben módszertant tanítottam az egyetemen hogy hogyan kell egyetemistákat képessé tenni arra, hogy ők befogadják az ismereteket. Ezt nevezzük különböző motivációs ismeretnek. A siker kulcsa az, hogy lehet, hogy ki kell bontani azt a gátat, amelyik akadályozza, hogy a gyerek kézbe vegye az információ forrását. Ha valahol ezt letudjuk bontani, az pont az erdei iskolák, kint a természetben. Úgy tudunk ismereteket átadni a gyereknek, hogy nem is veszik észre, hogy közben mennyi mindent tanulnak. Gondoljuk el, ha a tankönyvből kellene tanulniuk fogalom szerűen a dolgokat, vagy pedig itt letépek két növényt és megmutatom mi a különbség.

Mennyivel másabb a tapasztalati ismeretszerzés, mint a csak elméleti. Ez a nagyon nagy kincse az erdei iskoláknak és nemzeti parkoknak, hogy ezt az ismeretet játszva, gyakorlatorientáltan el tudják sajátítani.

Mit adnak nekünk a magyar erdők? Lehetőséget kínálnak pihenésre, feltöltődésre, helyet teremtenek felhőtlen családi együttlétekre, az erdőt járva megismerhetjük a természet változatos élővilágát. Felbecsülhetetlenül értékes ökológiai, társadalmi szolgáltatásokat nyújtanak. Mindenki számára nyitottak, bárki élvezheti az erdő csodáit. Az a célunk, hogy a hazai erdeink a társadalom minden igényét a lehető legmagasabb színvonalon kielégítsék. Ebben az erdészeti társaságok kiválóan együttműködnek. Tudjuk nagyon jól, ebben a körben nem is kellene mondanom, hogy 2 millió hektárnyi erdőterületünk van, ennek 56%-a van állami tulajdonban. Az állami erdőgazdaságok évente több milliárd forintnyi turisztikai, közjóléti fejlesztést hajtanak végre. Jelenleg az állami erdészeti társaságok 36 erdei iskolát üzemeltetnek több mint 1600 fős befogadóképességgel. Évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozás keretében közel 80 ezer gyermeknek nyújtanak tanulási, egyben kikapcsolódási lehetőséget.

Ebben nincs is benne az, hogy a gyermek mikor innen hazamegy, milyen élményekről számol be a családnak mindarról, amit itt fölfedezett, hogyan tudja az anyut, aput ide kicsalni, újra megmutatni, a tesóját felizgatni, hogy milyen kincseket ismerhet itt meg. Gondoljuk el azokat a pillanatokat, amikor a tv elől, a városból kiszabadulva, telefonokat otthon hagyva, a számítógépet letéve, az erdőt kezdjük el fölfedezni. A család így tölt el itt együtt egy hétvégét. Mit jelent egészségileg, a saját fejlődésében?

2010. és 2017. között összesen 13 erdei iskolát létesítettek és további 18-at újítottak fel. A Természetjáró Szövetség partnereiként az elmúlt évek során tevékenyen részt vettek az országos kék kör teljes vonalának megújításában. Ez az együttműködés a projekt lezárása óta is folyamatos. Az Erdők Hete rendezvénysorozat fontos küldetése az erdészeti ismeretterjesztés. megtanítják, hogy miközben élünk erdeink javaival, védenünk is kell azokat, nem élhetjük fel felelőtlenül erőforrásainkat, nem károsíthatjuk környezetünket következmények nélkül.

A 22. Erdők Hete kiemelt témája a növekvő erdők Magyarországon. Az erdőtelepítés történetét, módszereit, lehetőségeit mutatja be: hogyan tudunk fát ültetni, az erdőterületet növelni. Biztonságunk, jólétünk, jövőnk záloga az erdőtelepítés. Ma mintegy 40 intézménynek adjuk át az erdészeti erdei iskola minősítő oklevelet. Újabb esély és remény arra, hogy még több gyermek megismerje az erdőt, azt a jövőt, mellyel felelősen élnie kell.

Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy megköszönjem mindnyájuk munkáját, s gratuláljak ahhoz a tevékenységhez, melyet évről-évre végeznek. Azt az örömet éljék át, melyet a rácsodálkozó gyermek nagyra nyílt szeme, a csodálkozó szavai jelentenek, amikor megismer egy-egy állatot, növényt az erdőben. Legyenek büszkék, hogy olyan ismerettel és tudással látják el őket, ami egész eletükben elkíséri őket.

Zambó Péter házigazdaként, mint a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója és mint az Erdők Hete programsorozatot koordináló Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntötte a közönséget. Az ország legrégebbi erdészeti erdei iskolájának alapítási évfordulójának és a 22. Erdők Hete megnyitásának ünnepe ez. 1979-ben természetvédelmi tábort indított az erdőgazdaság, majd 1988-ban készült el ez az épület, s megnyitott az erdei iskola. az intézmény 2013-ban vette fel alapítója: dr. Madas László nevét. Ő adott akkor munkahelyet Makovecz Imrének, akinek segítségével az ide érkező gyermekek, az épületben különleges, csodálatos világban érezhetik magukat. A mogyoróhegyi erdei iskola napjainkban évente több mint 10.000 gyermeket fogad mintegy 1000 foglalkozáson. Ma már a 20-30 évvel ezelőtti gyermekek gyerekei érkeznek vissza a táborokba. Megköszönte az erdőpedagógusok munkáját.

Az erdészeti egyesület 22 évvel ezelőtt indította el az Erdők Hete programsorozatot, s szervezi meg azóta is minden év október első hetében. Ilyenkor az erdei iskolák és erdészek a legszélesebb nyilvánosságot hívják meg, hogy a lakosság az erdészek segítségével fedezhesse fel az erdő értékeit. Idén országszerte mintegy 60 helyszínen több, mint 150 program lesz. Az utóbbi években nagyon komoly eredményeket lehetett elérni az ismeretterjesztés, szemléletformálás terén.

Ismertette azt a szerteágazó tevékenységet, melyet az OEE folytat az erdőgazdálkodás közönségkapcsolata terén: Erdészeti Lapok, 250 szakmai rendezvény/év, erdészeti szakkönyvtár, kapcsolat AM-mel, NAK-kal, 2014. évi jégkár utáni adománygyűjtés, országos közvélemény kutatás, klímaváltozás és erdők kapcsolata ismeretterjesztés, idén harmadik Erdővarázs családi nap, fahatározó applikáció, erdőismereti tanulmányi verseny, vándortábor mozgalom, erdészeti erdei iskolák hálózata és ezek minősítése. Az idei Erdők hete központi témája az erdőterületek növelésének fontossága. Van még lehetőség további fásításokra, az erdőterület növelésére, ami a klímaváltozás idején különösen felértékelődő formája a tájhasználatnak. E folyamatot segíti az OEE az erdőtelepítéssel kapcsolatos ismertető filmjével, amit most láthat először a közönség.

Puskás Lajos, OEE Erdészeti Erdei Iskolák Szakosztály elnöke örömét fejezte ki, hogy a szakosztály tagjai e patinás erdei iskola falai közt és jelentős eseményen kaphatják meg kemény munkájuk után, a megfelelő színvonat igazoló oklevelüket. Fontos e minősítés 3 évenkénti megújítása. Dinamikus, megújulásra képes az erdész szakma, hiszen a legújabb kihívásokra is helyes válaszokat tud adni. A minősítésüket átvevő erdei iskolák ezt a munkát kiválóan végzik. Köszönetet mondott az erdei iskolák munkáját támogató minisztériumnak, az állami és magán erdőgazdaságoknak az iskolák működtetéséért, az iskolák dolgozóiknak pedig munkájukért.

Ezt követően Nagy István miniszter, Zambó Péter és Puskás Lajos elnökök átadták a most minősített erdészeti erdei iskolák képviselőinek az okleveleket.

Bakonyerdő Zrt.: Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola és Balatonfelvidéki Erdészeti Erdei Iskola

DALERD Zrt.: Gyulai Erdészeti Tájékoztatási Központ

Egererdő Zrt.: Mátrafüredi Erdészeti Erdei Iskola és Szilvásváradi Erdészeti Erdei Iskola

Gemenc Zrt.: Gemenci Erdészeti Erdei Iskola

Gyulaj Zrt.: Turisztikai és Természetismereti Központ

Ipolyerdő Zrt.: Bernecebaráti Domszki Pál Erdészeti Erdei Iskola

KEFAG Zrt.: Vackor Vár Erdészeti Erdei iskola

KAEG Zrt.: Ravaszdi Erdészeti Erdei Iskola

Mecsekerdő Zrt.: Kikerics Erdészeti Erdei Iskola és Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola

Mocz és Társa Magánerdészet Kft.: Somogyszobi Erdészeti Erdei iskola

Napkori Erdőgazdák Zrt.: Harangodi Erdészeti Erdei Iskola

NEFAG Zrt.: Szolnoki Erdei Művelődés Háza

Nyírerdő Zrt.: Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola és Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola

Pilisi Parkerdő Zrt.: Madas László Erdészeti Erdei Iskola

SEFAG Zrt.: Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola

Szombathelyi Erdészeti Zrt.: Stájerházi Erdészeti Erdei Iskola

VADEX Zrt.: Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvoda

VERGA Zrt.: Hubertusz Erdészeti Erdei Iskola

Zalaerdő Zrt.: Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola

Az erdészeti erdei iskolák minősítő okleveleinek átadása után a Parkerdő Zrt. faültetésre invitálta a vendégeket. A Madas László Erdészeti Erdei Iskola mellett 30 külünböző régi gyümölcsfajta csemetéi voltak ültetésre előkészítve. Több fajhoz is egy-egy híres ember neve kapcsolódik, így pl. Petőfi Sándor körtefájáról származó oltványt, Benedek Elek kertjében növő kék almát, gróf Széchenyi Istvánról elnevezett almát is lehet ültetni. 30 fa elültetése már nagy munka, ezért felkértek minden vendéget, hogy vegyenek részt ebben a klákában. A közvetlen az iskolaépület mögötti fa elültetésében Nagy István miniszter is közreműködött. Utána az egybegyűltek serényen elültették a többi csemetét is.

A XXII. Erdők Hete témája a magyar erdőterület növekedésének bemutatása a trianoni időszaktól napjainkig. Az Alföld-fásítási program, majd a kopár- és hullámtér-fásítások, a zöldövezeti erdőtelepítések, és a 90-es évek óta a magán erdőtelepítések eredményeként az elmúlt évszázadban csaknem megduplázódott Magyarország erdőterülete. Ezt a kevesek által ismert folyamatot követi végig az Országos Erdészeti Egyesület ismeretterjesztő filmje, amit "A növekvő erdők nyomában" címmel mutatnak be az Erdők Hete alkalmából. (37 perc)

Szintén az erdőtelepítés, fásítás lesz a témája a középiskolásoknak szóló erdőismereti verseny, a "Fedezd fel az örökséged!" vetélkedő harmadik fordulójának, amire az Erdők Hetén még jelentkezhetnek a 9-12. osztályos diákok háromfős csapatai.

Az alábbiakban pedig az esemény 78 fotója tekinthető meg:

Forrás: Az esemény, OEE sajtóanyag,
melyet kiegészített és fotó: Mőcsényi Miklós
A Madas László Erd.Erd.Isk fotója: AM/Kovács Zoltán

Kapcsolódó:

Erdők hete 2018. október 1-7. FATÁJ 2018-09-27
Az idei a XXII. Erdők Hete, amelynek jelmondata - "Növekvő erdők Magyarországon" - az elmúlt közel 100 év alatt megduplázott erdők és a további fásítások, erdőtelepítések fontosságára hívja fel a figyelmet.