Agroerdészet témában nemzetközi konferencia volt

Az ENSZ FAO és az FORESTRY EUROPE budapesti rendezvénye a fenntartható jövő érdekében a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás ötvözését javasolta.

Méhkaptárak egy erdő mellett. (Kép: CFAO/Tofik Babayev)

Ha a művelhető földterület elhanyagolható részéért cserébe mintegy 20%-kal növelhető a termelékenység, az kecsegtető ajánlat. Az eredmények meggyőzőek, az agrár-erdészettel, vagyis a fás növényzettel borított területeken folytatott mezőgazdasági tevékenységgel mindez lehetséges. Ráadásként ez a megoldás még a klímaváltozás hatásainak megfékezésében is segít.

Bitay Márton Örs államtitkár megnyitó beszédet tart. Szedlák Tamás (EU-AGRI) elnököl. (Fotó a Forest Europe FB oldaláról.)

Ezen fenntartható módszer jobb megértését célozta a kétnapos budapesti nemzetközi találkozó, amit a FOREST EUROPE, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal (NAIK) közösen rendezett. A résztvevők több mint 20 európai országból, Kanadából és számos nemzetközi szervezet képviseletében érkeztek.

A konferencia résztvevői: mintegy 80 fő. (Fotó a Forest Europe FB oldaláról.)

"A szándék az volt, hogy összekössük a mezőgazdasági és az erdészeti szakembereket," - mondta Winkler-Ráthonyi Norbert, a FAO szakértője, "hogy ismereteik és tapasztalatuk megosztásával egy közös tudásbázis jöhessen létre, ami aztán magalapozhatja az együttműködést a jövőben."

Az agrár-erdészet dinamikus, ökológiai alapú természeti erőforrás gazdálkodási módszer, ami magában foglal hagyományos és modern talajhasználati megoldásokat egyaránt. A fák bevonásával a mezőgazdasági termelésbe, ezen megközelítés szélesíti a termelés spektrumát és jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti előnyhöz juttatja a gazdálkodókat.

A mezőgazdasági területek nagy részén fellelhető valamiféle környezeti probléma, melyek egy része ezzel a módszerrel kiküszöbölhető lenne. Segít a talajromlás és elsivatagodás ellen, megóvni a biológiai sokféleséget és a talaj termékenységét, és a megfelelőbb vízgazdálkodásban is. Emellett csökkenti az erdőtüzek gyakoriságát és intenzitását, melyek a mediterrán országok mellett hazánkban is előfordulnak.

"A találkozó során áttekintjük az agrár-erdészet legfőbb mozgatóit és akadályait, illetve lehetséges jövőbeli lépéseket és javaslatokat is megfogalmazunk az európai kontinensre," - mondta a FOREST EUROPE pozsonyi irodájának vezetője, Ludmila Marušáková. "Célunk hozzájárulni az agrár-erdészet terjedéséhez és ezáltal a mezőgazdasági területek ellenálló képességéhez is."

A konferencia második napja. (Fotó a Forest Europe FB oldaláról.)

A találkozó során előkerültek olyan témák, mint az erdei gazdálkodás a rövid értékláncokért, és a városi, város környéki és vidéki területek közti kapcsolatok élénkítése a körforgásos gazdaság alapelveit követve. Megjegyzendő, hogy bár sok helyen feledésbe merültek, de számos európai országban hagyományosnak mondhatók az agrár-erdészeti megoldások. 2007 óta ez az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának támogatását is élvezi.

A legelterjedtebb a legeltető állattartás ötvözése erdővel borított területekkel. Ausztria és Svájc hegyi lankáin, illetve a Mediterráneumban ezek gyakran gyümölcsfákat jelentenek. A szélfogó erdősávok főleg a posztszovjet köztársaságokban gyakoriak; Ukrajnában például több mint 200 éve használják ezeket. Közép- és Kelet-Európában azonban, Magyarország kivételével, nem jellemző az agrár-erdészet támogatása.

Egy másik példa, amit bemutattak a találkozón, Írországé, amely az állattartás széndioxid-terhelését igyekszik csökkenteni agrár-erdészeti módszerek bevetésével.

A találkozó zárásaként tanulmányi kirándulás keretében a résztvevők megtekintintették a NAIK agrár-erdészeti bemutató területét Gödöllőn, illetve a Pilisi Parkerdő Valkói Erdészetének tölgyesét.

Forrás: agronaplo.hu, kiegészítve
a Forest Europe FB oldal fotóival

Kapcsolódó:

Agráredészet és az európai táj kölcsönhatása FATÁJ 2018-09-26
Az esemény meghívója és előzetes programja.