Az erdőgazdálkodás szabályozásának változásai I.

A NAK ismeretterjesztő sorozatot indított az erdészeti szabályozás már bekövetkezett változásairól. Ennek első írása az alábbi.

Az erdőknek gazdasági jelentőségük mellett számos más hasznosságuk is van, továbbá az erdők és az erdőgazdálkodás hatással lehet más személyek vagy szervezetek gazdasági tevékenységére, illetve közérdekű feladatellátására is. Az erdőket és erdőgazdálkodást érintő számtalan elvárás egyidejű érvényesítése pedig bizony esetenként érdekellentétekkel jár, vagy legalábbis az érdekek megfelelő összehangolását igényli.

Néhány példa az erdő rendeltetései közül:

-  gazdasági rendeltetések: faanyagtermelés, szaporítóanyag-termelés, földalatti gomba termelés, vadaskert, mezővédő erdő, oktatási-, kutatási célú erdő;

-  védelmi rendeltetések: természetvédelem, talajvédelem, vízbázis-védelem, településvédelem, tájképvédelem, műtárgyvédelem, kulturális örökség védelem;

-  közjóléti rendeltetések: parkerdő;

-  különleges elhelyezkedésű erdők: árvízi védekezéssel érintett területen lévő erdők, honvédelmi, vagy határrendészeti területen elhelyezkedő erdők.

Az erdőgazdálkodók mindezzel tisztában vannak, és a gazdálkodásuk korlátozásának tényét, illetve lehetőségét elfogadják. Konfliktusok abból adódnak, ha

- a gazdálkodásuk korlátozására megalapozatlanul, vagy

- megalapozatlan mértékben kerül sor, ha

- a korlátozások nem kiszámíthatóak, illetve

- nem tervezhetőek, továbbá ha

- jelentős korlátozás esetén a korlátozás haszonélvezői - amely esetben ez felmerülhet - a korlátozás anyagi ellentételezéséről nem gondoskodnak.

Az erdőtörvény 2017. szeptemberében befejeződő módosítása során a fenti felvetések rendezése elsődleges szempont volt, melynek keretében az alábbi módosításokra került sor:

1. Az erdő rendeltetéseinek objektívebb alapokon nyugvó, és a tényleges elvárásokhoz igazított újradefiniálása, illetve az erdő elsődleges (kiemelt) rendeltetéséhez kapcsolódó indokolatlan privilégiumok megszüntetése.

2. Az erdő rendeltetéseihez kapcsolódó elvárások, korlátozások tekintetében a legkritikusabb esetekre vonatkozóan (pl. természetvédelmi rendeltetésű erdők) meghatározásra kerültek a korlátozások lehetséges keretei, illetve felhatalmazást kapott a miniszter a korlátozások rendeletben történő részletes meghatározására. Annak elkerülése* érdekében, hogy az erdőgazdálkodással szemben támasztott elvárásokat és korlátozásokat az érintett szakterületek képviselői (hatóságok, állami kezelő szervek) túlzóan szubjektív módon, gyakorlatilag korlátok nélkül határozhassák meg.

3. Pontosításra került a körzeti erdőtervezés, az erdőterv szerepe és tartalma. A körzeti erdőtervezés legfontosabb feladata - az erdők nyilvántartási rendszerének tízévente történő felesleges újraépítése, illetve a konkrét erdőgazdálkodási tevékenységek állami meghatározása helyett - az erdő aktuálisan nyilvántartott rendeltetéseihez kapcsolódó elvárások összehangolása, és ennek alapján az erdőgazdálkodás következő tíz évre vonatkozó kereteinek a meghatározása. A korábbiaktól eltérően immár elsődlegesen az erdőgazdálkodó elképzelési mentén.

4. A hatályba lépő új rendelkezések azzal is védik az erdőgazdálkodók érdekeit, hogy már csak kivételes esetekben engedik a hatóságok számára az erdőterv alapján elvégezhető erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtást közvetlenül megelőző korlátozását. Ilyen esetek korábban gyakran előfordultak, mely kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné tette az erdőgazdálkodást.

5. A törvénymódosítás további fontos eleme a magánerdőkre vonatkozóan az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása esetén az állami kártalanítási kötelezettség előírása. Ezzel megvalósítva az erdők többcélú hasznosításához kapcsolódóan a gazdálkodók és a társadalom közötti közös és arányos teherviselést.

Forrás: NAK/Szalai Károly

Kiegészítés:

* Az eredeti cikkben 2018-10-29-én délben az "elkerülése" szó nem szerepelt, de számunkra nyilvánvaló, hogy az ilyen értelmű mondat volt a szerző szándéka, ezért a FATÁJ-ba átvételnél e szót ide beszúrtuk.