Guckler Károly Tanösvény avatása

15 millió forint saját forrásból épített tanösvényt a Pilisi Parkerdő Zrt. a budapesti Hármashatár-hegy oldalában futó Guckler Károly-sétányon. A 3,5 kilométer hosszú, összesen 14 interaktív táblát tartalmazó új turisztikai attrakciót a sokak által ismert sétaút 100 évvel ezelőtti kialakításának évfordulója alkalmából adták át.

Guckler Károly főerdőmester a XIX-XX. század fordulóján a fővárosi erdőterület megújításának kezdeményezője volt. Elkötelezett szakemberként irányította az addig tervszerű gazdálkodás hiányában folyamatosan romló fővárosi erdőterület növelését, és minőségének javítását. A filoxera vész kipusztította a környéken is a szőlőket. Az így kopáron maradt Hármashatár-hegy erdősítése fűződik nevéhez. Bécsi mintára talajképző szereppel feketefenyő erdőket ültetett, amik napjainkra lehetővé tették az őshonos fafajok visszatelepítését. Nevét ma is őrzi a Guckler-szikla, valamint a Szépvölgytől a Hármashatár-hegy lejtőin át egészen a Csúcshegyig kanyargó Guckler-sétány, melyet saját elképzelése szerint alakíttatott ki. Kereken 100 évvel ezelőtt az ő tervezése és irányítása mellett építették meg a Hármashatár-hegy, a Vihar-hegy és a Csúcs-hegy oldalában szinte végig szintben futó, azaz nagyobb emelkedő nélküli sétautat, ami napjainkban is a természetjárók, terepfutók egyik kedvelt célpontja.

A 100 éves sétaúton futó tanösvény kialakításakor két új kilátóteraszt is létesített a Pilisi Parkerdő Zrt., amelyek Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. A 14 interaktív ismeretterjesztő tábla mindegyikét ellátták QR-kóddal is, így az érdeklődők az interneten további információkhoz juthatnak a térség élővilágával és a kilátópontokról látható táj történelmével kapcsolatban. A tanösvény ismeretanyaga már az indulás előtt is megismerhető, vagy a túra után újra átolvasható a parkerdo.hu oldalon.

Ezen a helyen mind a 14 ismertető tábla teljes anyaga elolvasható: igen alapos munka, érdemes végignézni.

Megújult a tanösvény nyomvonala is: elvégezték a 100 éves sétaút felületének karbantartását, felújították az egykor kőből épített kilátópontot, öt pad-asztal garnitúrát és további öt padot helyeztek el, a Virágos-nyeregben pedig tűzrakóhelyet építettek ki. Pótolták a Tábor-hegyi barlanghoz vezető turistaút melletti korlát és lépcső hiányzó elemeit, és felújították az egykori terméskő padot is.

Az egyik kilátópont építésének folyamata megtekinthető a Pilisi Parkerdő YouTube-csatornájára feltöltött rövid time-laps videóban.

A november 20-ai átadáskor sajnos ködös, esős idő volt, így az eseményt nem a terepen, hanem a Hármashatár hegyi turistaházban lehetett megtartani.

Az Agrárminisztérium részéről dr. Tornyos-László Petra főosztályvezető asszony szólt. A sétány lehetőséget ad a főváros lakosságának a természettel közeli kapcsolatra. Az agrárminisztérium célul tűzte ki, hogy erdeink szépségeit minél többen fedezhessék fel. Ennek érdekében 2014. óta közel 6 Md Ft-ot juttatott a minisztérium az állami erdészeti társaságoknak közjóléti célokra. Ezt a folyamatot segítik a társaságok jelentős társadalmi szerepvállalással, közjóléti szolgáltatásaikkal a rájuk bízott erdővagyon tartamos kezelése mellett. A Guckler sétány felújítása, bővítése is ilyen nagyszabású közjóléti beruházás. Majd ismertette a sétányt és az erdőgazdaság több más közjóléti beruházását.

Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója:

A Hármashatár hegyi átadási időponttal úgy látszik óvatosan kell bánnunk, hiszen a turistaház és a kilátó 2016. júliusi átadásakor is hasonlóan kellemetlen volt az idő, igaz, akkor hó nélkül.

Most a Rotter Lajos Turistaházban vagyunk. Rotter lajos a magyar vitorlázó repülés talán legnagyobb alakja volt. A Parkerdő Gazdaság jövőre ünnepli 50. születésnapját. Az alapításkori koncepció lényeges eleme, amit dr. Madas László alapító igazgató fogalmazott meg, hogy a kirándulóknak kiránduló központokat kell létrehozni a Parkerdő Gazdaság területén. Ennek első jele volt a Mogyoróhegyi Kiránduló Központ. Ezt a 80-as évek elején sikerült a Parkerdő Gazdaságnál akkor éppen alámerülő Makovecz Imre tervei alapján felújítani. Azóta is igyekszünk ezeket a kiránduló központokat fenntartani és újabbakat hozunk létre. Ide sorolom a Budakeszi Vadasparkot is, ahol 90 ezerről 180 ezerre nőtt az éves látogatói létszám. Hasonló volt a koncepció 2007-ben, mikor a Hármashatár-hegyi fejlesztéseknek álltunk neki.

E térség természetjáró hálózatához kapcsolódik az új tanösvény is, melyen a XXI. századnak megfelelő megoldásokat alkalmaztunk: a QR kódok segítségével könnyen elérhető a részletes háttér információ.

Eztán ismertette Guckler Károly munkásságát.

Kovács Ferenc, a Budapesti Erdészet műszaki vezetője ismertette az 1800-as évek elejétől a terület történetét. 1882-ben kezdődött a filoxéra gyökértetű pusztítása, ami után néhány éven belül minden szőlő eltűnt a Hármashatár-hegyről. Utána a terület teljesen kopár lett. Guckler Károly 1880-as, 1990-es években erdősítette ezeket a kopárokat. A Fővárosi Közgyűlésben 1918-ban már köszönetet mondtak neki ebbéli sikereiért. Az út 1924-ben, egy évvel halála után nevezték el róla az utat. Akkor még alacsonyak voltak a fák, így az út panoráma útként is szolgált. Nagy időbeni ugrással ismertette a 2014. évi jégkárt - mely a Fenyőgyöngye fölötti magasságban az egész hegyet érintette - majd az utána helyreállítási munkákat.

A Hármashatár-hegyi Kiránduló Központban 2014-ben adták át az Erdei Iskolát, 2015-ben az éttermet, 2016-ban pedig a kilátót és a turista házat. E fejlesztés része, hogy éppen 100 évvel megépülte utánra elkészült a Guckler Károly út felújítása, fejlesztése. Az út érdekessége, hogy nagyjából szintben halad, a futók szintútnak is nevezik. Így kifejezetten alkalmas a gyerekek és az idősebbek kirándulásához is.

Az út két oldalát megtisztították a belógó ágaktól, növényzettől, a jégtörött fák maradványait eltávolították, az útfelületet elsimították, javítottak ahol kell. Az elődök igen jó munkát végeztek, az útfelületen kevés javítani való volt. Padokat, asztalokat, tűzrakó helyet tettek, ahova kell.

Mára a korábban panoráma útról már nincs kilátás. Ezért felújítottak egy kőből épült kilátóhelyet és két új kilátóteraszt készítettek. E helyeken Óbuda látványosságait mutatják be.

A sziklánál emléktáblát helyeztek el Guckler Károlyról.

A sétányról érhető el a Táborhegyi barlang, melynek környezetét is rendbe hozták.

A tanösvényen az erdő, mint természet és a város kapcsolatát igyekeznek bemutatni. A tanösvény jelmondata: "Fent és Lent, tanösvény a Guckler Károly úton.", hiszen a Hármashatár-hegyen: fent az erdő, lent a város. Az út az erdőben vezet, kilátással a városra. Szeretnének minél több embert ide csábítani, amihez a technikai eszközöket is segítségül hívták, így QR kódok vannak a táblákon. Ezzel válik interaktívvá a tanösvény.

Gadó György, erdőmérnök dolgozta ki az ismertető táblák tartalmát. Horváth Péter az Óbudai Múzeum munkatársa hívta fel a figyelmét arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés anyagai között találhat majd iratokat ezen úttal kapcsolatban.

Sorra vette az egyes táblákat és ismertette - több mellékszálat is kibontva - azok fontosabb elemeit.

A Táborhegyi barlanggal kapcsolatban a DINP Igazgatóság munkatársaival (Kézdy Pál, Halász Antal, Csáki Péter, Leél-Őssy Szabolcs, Főzi István, Orbán Zoltán) tökéletes volt az együttműködés: vigyázni kell a telelő denevérekre. Ezért az előcsarnok vasajtaja télire zárva van.

Az tanösvény grafikai kivitelezője Katkó Blanka volt, s számtalan fotót készített ehhez Vajda Bertalan és ő is. Zsoldos Márton kiváló rajzai szerepelnek a táblákon. Merkl Ottó javaslatára rovartanyát hoztak létre az a tábla mellett, ahol a rovarokat mutatták be.

Rittling István, a Budapesti Erdészet erdészetvezetője: Budapest területének mintegy 10%-a erdő, ami az ország erdeinek 0,5%-a. Itt viszont az ország lakosságának 20%-a nap-mint nap pihen vagy sportol. A Parkerdő Gazdaság budapesti erdeinek látogatottsága évente a 10 millió főt túllépi. Ez annyi, mintha Magyarország minden lakója évente egyszer ellátogatna a budapesti és környéki erdőkbe.

A közelmúltbeli közjóléti fejlesztéseknél turista számlálót helyeztek el. Így a látogatásról napi, óránkénti adatok vannak. Példaként az 52 nappal ezelőtt felújított Boldog Özséb kilátó esetében ez idő alatt 7300, tehát napi 140-150 látogató volt, azaz átlagosan a nappali időben átlagosan 5 percenként volt ott valaki. Ugyanakkor a csúcs: napi 1200 látogatás volt.

Köszönetet mondott kollégáinak. Krizsák Zoltán a terepi munkálatokat irányította. Gadó György a szakmai tartalmat (táblákon és interneten) állította össze. Blága István és csapata végezte a kivitelezést. A Parkerdő központja az anyagiakat adta mindehhez az Erdészet részére. A Nemzeti Park, a Múzeum, a Könyvtár személyen meg nem nevezett embereinek is köszönetet mondott.

A lakosságot várják szeretettel az erdőben:nem fogják megbánni, élménnyel gazdagabban térhetnek utána haza.

A rossz időjárás miatt sajnos nem lett volna célszerű kimenni és végigjárni az utat, ugyanakkor íme néhány fénykép, mikor szebb volt az idő.

Egy az ismertető táblák közül.

A két, most épített kilátópont egyike.

A Guckler szikla

A Hármashatár-hegy Szép völgytől (Fenyőgyöngyétől) Csúcs hegyig tartó szakasza, melynek kb felénél tatálható a Guckler szikla.

Forrás: Az esemény és Pazkerdő Zrt.
Fotó: Az eseményen: Mőcsényi Miklós, az útról: Parkerdő Zrt.

Kapcsolódó:

A Guckler szikla helye különböző térképeken: TuHu - OSM - GMaps

A Guckler szikla és Guckler Károly erdősítési munkájának ismertetése a termeszetjaro.hu helyen.

Kirándulás a Guckler sziklához a gyaloglas.hu leírása szerint.

Film beszámoló az átadásról: