Az UNESCO elismerte a természetvédelmi összefogást a Pilisben

A munka eredményeit november 29-én közös fórumon mutatták be Esztergomban, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek részvételével.

Az UNESCO 1970-ben hozta létre a "Man and Biosphere" (MAB), azaz "Ember és bioszféra" programot, amelynek a modern világ egyik legfontosabb kérdésére kell választ adnia: hogyan lehet összeegyeztetni a biodiverzitás és a biológiai erőforrások megőrzését azok fenntartható használatával? A kezdeményezés nyomán jelenleg világszerte 122 országban, 686 bioszféra rezervátumban folyik aktív természetkezelő munka, amely a legváltozatosabb élőhelytípusokat menti meg az utókor számára.  Hazánk az elsők között csatlakozott a programhoz, és hat térségben indított komplex természetmegőrzési munkát: az Aggteleki-, a Fertő-tavi-, a Hortobágyi-, a Kiskunsági-, a Pilisi és a határon átnyúló (horvát-magyar) Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumban, amelyek mindegyike három részre, az úgynevezett puffer és átmeneti zónákra, valamint a legértékesebbnek számító magterületre tagolódik.

1981-ben dr. Madas László, a Pilisi Parkerdő Zrt. egykori igazgatója kezdeményezésére létesült a Pilisi Bioszféra Rezervátum, amely a magyarországi természetjárás bölcsőjét, a Pilis védett területeit és a környező településeket foglalja magába. A térség az utóbbi évtizedekben a társadalmi igényeket figyelembe véve vált a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás bevezetésének színterévé. Mivel a bioszféra rezervátum státusz megőrzéséhez nem elegendő a természeti értékek hagyományos értelemben vett védelme, hanem a terület használatával összekapcsolódó aktív természetmegőrzési munka szükséges, 2015-től átalakult a pilisi rezervátum működése. Létrejött a Pilisi Bioszféráért Fórum, ahol a helyben érintett települések és civil szervezetek hangsúlyosabban képviselhetik magukat a döntéshozatalban. Az ő együttműködésükkel újratervezték, és jelentősen megnövelték az átmeneti zóna területét, amivel megerősítették a térségben hagyományos tájhasználatok szerepét. A Pilisben folyó gazdálkodás a fenntarthatóság legtágabb értelmezését ülteti át a gyakorlatba a jövő generációinak érdekében, akiket több erdészeti és nemzeti parki erdei iskolában és oktatási központban ismertetnek meg a fenntartható gazdálkodás alapjaival. Mindezek alapján 2018-ban az UNESCO felülvizsgálta, és megerősítette a térség bioszféra rezervátum státuszát, ami túlmutatva a nemzetközi elismerésen és rangon elsősorban a térség számára hasznos, mert előremutató, értékalapú együttműködési formát honosított meg a természeti értékek kezelése területén.

Az Esztergomban 2018. november 29-én tartott fórumon a területen folyó gyakorlati munkát és a kutatások eredményeit mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, akik mellett a környékbeli települések vezetői, helyi és természetvédelmi civil szervezetek képviselői vettek részt az eseményen. A fórumon a résztvevők megválasztották a Pilisi Bioszféráért Fórum Tanácsadó testületének tagjait, akik a következő időszakban a területtel kapcsolatos koordinációért felelnek.

Forrás: Parkerdő Zrt.

Kapcsolódó:

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bemutatása a Pakerdő oldalán

A Kis-Villámról ősszel készült felvétel.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum a Wikipédián

Az UNESCO Man and Biosphere programjának oldala

Ebben: Európa

A Magyar Nemzeti Bizottság összetétele.

Hazai Erdész film az eseményről: