Osztatlan közös földek, erdők

Nagy István a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület agrárkonferenciájának zárónapján kifejtette: több mint 2,5 millió hektár földet és 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája, ami sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt "blokkol mindent".

Az egyeztetéseken már átjutott törvényjavaslat szerint nem lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése, csak kérelemre. Az eljárásokat a mostani több mint 2,5 év helyett egy évre tervezik rövidíteni, és kiterjesztik majd az erdőbirtokok rendezésére is - mondta az agrárminiszter.

Nagy István jelezte: a magántulajdont tiszteletben tartó szabályozás készül, így értékesítés esetén az elérhetetlen tulajdonosok vagy örökösök esetében elkülönített számlára kerülne a vételár. Meg kell húzni ugyanakkor a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret, ezek esetében a hagyatéki eljárásban meg kellene egyezniük az örökösöknek.

A miniszter az öntözésfejlesztést az agrárium egyik legnagyobb kihívásaként jelölte meg, hogy miként tudják a megváltozott időjárási körülmények között is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségi vizet. Öntözés nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni, ezért fejleszteni kell az elhanyagolt csatornákat, hogy újra működőképesek legyenek - jelentette ki.

A terv az, hogy a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület nagyságát 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás során jelenleg szükséges 29-féle engedély és több mint 2,5 éves folyamat jelentősen csökkenjen - ismertette a szakminiszter.

Nagy István kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözés elterjesztésére, de törvényi segítség kell ahhoz, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán ne lehessen egy-egy tulajdonosnak megakadályozni a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan évente 17 milliárd forintot kap 2030-ig, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.

Kifejtette ugyanakkor, hogy a búza- és kukoricatermesztés helyett - mert ez hosszabb távon már nem lesz elég versenyképes a világban - nagyobb súlyt kellene kapnia Magyarországon a szántóföldi zöldségtermesztésnek, amihez megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásra is szükség van. Példaként említette, hogy éppen most hiánycikknek számít a hazai burgonya a megfelelő tárolókapacitások hiánya miatt.

A tavalyi támogatások kifizetése kapcsán a politikus arról beszélt, hogy 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki január végéig, de március végére 95 százalékos lesz a kifizetési arány. Arra hívta fel azonban a gazdák és a termelők figyelmét, hogy az európai uniós támogatásokra nem nyereségként, hanem fejlesztési önrészként kellene tekinteni.

A Vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeit sorra véve elmondta: jelenleg 40 milliárd forint pályázati lehetőség van nyitva élelmiszeripari, 10 milliárd borászati, 12 milliárd ökológiai gazdálkodási, illetve 35 milliárd energiahatékonysági beruházásokra. Idén új, kamattámogatásos hitelprogramot is indít a tárca, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit hivatott segíteni, nagyon alacsony kamatozás és legalább 10 év futamidő mellett.

Az EU-s kifizetések tervezett átalakításával kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a mostani javaslat, hogy a 60 ezer eurónál magasabb kifizetéseket kötelezően csökkenteni kell, de az jó felvetés, hogy a munkabér és a járulékok összege levonható legyen a támogatás összegéből, mert ez fehérítheti a gazdaságot.

Nagy István komoly kihívásnak nevezte az agrárium munkaerőgondjainak megoldását, hogy miként tudják a fiatalokat rávenni arra, hogy életcéljuk legyen a mezőgazdaság. A robotizáció és a modern termelési módszerek javíthatnak a gondon - bár mindez pénz kérdése -, ugyanakkor elengedhetetlenül szükség van továbbra is a kétkezi munkára, a középfokú végzettségűekre.

Az állattenyésztést nevezte Nagy István az egyik legkritikusabb helyzetben lévő ágazatnak, amelynek azonban sikerült stabilizálni a helyzetét. "Tejtermelésben jó a pozíciónk, sőt egyre több tejipari befektető érkezik Magyarországra. A sertéságazatban hiányzik a "hízóalapanyag", vagyis az elegendő malac, a hungarikum szalámikhoz, kolbászokhoz való húsmennyiség előteremtéséhez ezért a háztáji gazdaságokra lehetne nagyobb mértékben számítani" - mondta előadásában az agrárminiszter.

Forrás: MTI, kormany.hu