Francia energetikai szakkiállítások

Január 30-31-én egyidejűleg három, az energetikai és hulladék-kezelési területhez köthető szakkiállítást rendeztek Rennes-ben, ezek a következők voltak:

Salon Bois Énergie - a fás biomassza energetikai célú fölhasználása

Regen-Europe - hulladék-újrahasznosítás

Biogaz Europe - biogáz-termelés

A rendező város a páratlan években Rennes, a páros években - így jövőre is - Nantes.

Ezekkel egy időben és ugyanazon helyszínen tartják a Carrefour des Gestions Locales de l'Eau nevű szakkiállítást is, aminek elsődleges célközönségét azon önkormányzatok jelentik, amelyek tulajdonában / kezelésében víziközmű-szolgáltató van.

A négy rendezvény közül egyértelműen a vízipari a legnagyobb, két nap alatt 12-15 ezer szakmai látogatót fogad, 470 kiállítót vonultat föl és 80, kisebb-nagyobb szakmai rendezvény kíséri.

Az energetikai és hulladék-kezelési szakkiállítások közül a biogázra fókuszáló a legjelentősebb, 25 ország 250 kiállítóját fölvonultatva négyezer szakmai látogató előtt. A fás biomassza energetikai hasznosításának területén 10 országból 100 kiállítót vonzott az esemény, amire háromezer látogató regisztrált, míg a legkisebb a hulladékkezelési szakkiállítás volt, 10 országból 50 kiállítóval és kétezer szakmai látogatóval. Természetesen mindegyik rendezvényen magától értetődik a B2B találkozók sorozata, melyek szervezésében a rendezők részéről "alapszolgáltatás".

A kiállításon látottak, tapasztaltak összhangban voltak a 2019. január végén napvilágot látott, a következő évek energetikai fejlesztési irányát meghatározó, úgynevezett "több éves energetikai programozással (PPE)". A kiállítások pontosan azokra a területekre fókuszáltak, amelyekre a kormányzat a következő években hangsúlyosan figyelni akar. A PPE 10 éves időintervallumot fed le, elkészítéséről a 2015-ben elfogadott, az energetikai átmenetről szóló törvény rendelkezik. A PPE összhangban kell, hogy álljon az ország széndioxid-kibocsátásának csökkentésével foglalkozó, 2050-ig szóló stratégiájával (stratégie nationale bas carbone, SNBC) is - ez utóbbi 2050-re tervezi elérni az ország karbonsemlegességét.

A PPP a 2012-es szinthez viszonyítva előirányozza az ország energia-fölhasználásának 7%-os csökkentését 2023-ig, 2028-ig pedig 14%-os csökkenéssel számol. Ugyanezen időszak alatt a fosszilis energia-fölhasználást 2023-ig 20, 2028-ra 35%-kal kell mérsékelni, azaz a fosszilis forrásból származó széndioxid-emisszió nem haladná meg a 227 millió tonnát éves szinten, ami 43%-kal kevesebb, mint 1990-ben. A terv azzal számol, hogy 2023-ig 74, 2028-ig 102-113 GW új megújuló villamosenergia-termelési kapacitás áll munkába, ez a 2017-es szint másfél, illetve kétszerese, valamint már 2023-ban 1,2 millió elektromos jármű futna a francia utakon.

Olyan magyar cégek számára lehetnek érdekesek ezek a rendezvények, amelyek valóban kipróbált, a piacra bevezetett, ugyanakkor innovatív és költségtakarékos megoldásokat, berendezéseket, eszközöket kínálnak és szeretnének megjelenni a francia piacon. Látogatóként azoknak a szakmai szereplőknek érdemes ezeket a rendezvényeket fölkeresniük, akik itt remélnek olyan termékkel, technológiával megismerkedni, aminek magyarországi és esetleg közép-európai forgalmazásra vállalkozhatnak, vagy saját termékkínálatukat, szolgáltatásaikat kívánják ilyen módon erősíteni a magyar piacon.

Somogyi Norbert, TéT-attasé (Párizs)

Kiegészítés:

Franciaország energiaforrásaihoz még az alábbiakat érdemes tudni:

A biogáz-termelés 2028-ra elérné a 14-22 TWh szintet - ennek azonban föltétele, hogy az előállítási költségek jelentősen (mintegy 30%-kal) csökkenjenek. A gazdálkodók szerint viszont az, hogy a gázfogyasztáson belül csupán 7%-ot irányoz elő a PPE 2028-ra, ez inkább visszatartó erő, nem pedig ösztönző.

A tervezet nem szab konkrét határidőt a szénerőművek végleges bezárására, ami valójában nem jelent érdemi hatást, mivel elenyésző az ilyen erőművek száma. A Loire-Atlantique megyei Cordemais-nál működőt a helyiek mindenképpen meg szeretnék tartani, hiszen fontos a helyi munkahelyek megtartása szempontjából - már dolgoznak azon a kompromisszumon, hogy belátható időn belül szénről biomassza-tüzelésre álljon át az erőmű.

2028-ig 4-6 reaktor leállításával számolnak, míg 2035-re összesen 14 reaktort állítanának le - ez mindenesetre könnyítés a korábban tervezetthez képest, mivel 2035-re kitolta azt a határidőt (2025 helyett), amikorra a francia energia-mixben 50%-ra csökken a nukleáris energia aránya.

A leállítandó reaktorok száma önmagában nem jelent sem érdemi kapacitás-csökkentési szándékot, sem politikai akaratot, mivel tervben van több új harmadik generációs (EPR) reaktor építése, amennyiben a Flamanville-nél most épülő és hamarosan (több éves késéssel) termelésbe álló első ilyen beváltja a hozzá fűzött reményeket. Bizonyos szempontból porhintés volt François Hollande folyamatos és vehemens reaktor-leállítási fogadkozása, ugyanis a várhatóan végleg leálló első (egyben legöregebb) fessenheim-i reaktorral ugyan 900 MW teljesítménnyel csökken a francia reaktorpark összes teljesítménye, viszont Flamanville-ben 1650 MW áll termelésbe - csak ezt a tényt rendszeresen "elfelejtették" közölni. A reaktorok leállítása elsősorban nem politikai, hanem nukleáris biztonsági és gazdaságossági kérdés, ugyanis most kerül sor az első és legöregebb reaktorok negyven éves fölülvizsgálatára és annak eldöntésére, hogy üzemben tarthatók-e még tíz évig, és ha igen, ehhez milyen beruházásokat kell az üzemeltető EDF-nek megvalósítania. Ha ezek költsége irreálisan magas lesz és az újabb 10 év alatt nem várható a megtérülése, akkor az EDF a leállítás mellett fog dönteni. Ha a politika kényszerítené ki a leállást annak ellenére, hogy rentábilis lenne az élettartam meghosszabbítása, akkor az EDF (ahogyan ezt már jelezte) mindenképpen kártérítést nyújtana be az állam felé részben az elmaradt haszon, részben az idő előtti leállást követő bontási és sugármentesítési munkák ellentételezésére, amit a francia költségvetés jelenlegi helyzetében nem tudni, miből fizetne ki a francia állam.

Somogyi Norbert, TéT-attasé (Párizs)