AB határozat környezet- és természetvédelem ügyében

Ötvenkét országgyűlési képviselő nyújtott be indítványt az Alkotmánybírósághoz. Álláspontjuk szerint a jogalkotók a területi közigazgatási szervezetrendszer átalakításával felszámolták a környezethasználat engedélyezéséhez kapcsolódó garanciákat. Az indítvány azokat a szabályokat sérelmezte, amelyek a szakhatósági közreműködés alternatívájaként a szakkérdés vizsgálatát iktatták törvénybe, és amelyek a zöldhatóságokat a kormányhivatalokba integrálták.

Az Alkotmánybíróság kiemelte: az állam nem csökkentheti a környezet- és természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. A visszalépés tilalma a környezet- és természetvédelmi hatósági rendszer anyagi jogi, eljárásjogi és szervezeti szabályozására egyaránt vonatkozik.

Az Alkotmánybíróság összevetette a szakhatósági és az integrált szervezeti felépítés sajátosságait. Vizsgálta azt is, hogy mennyiben nőtt a természeti értékeket vagy környezeti elemeket sértő hatósági döntések meghozatalának a kockázata. A testület megállapította: önmagában a zöldhatóságok kormányhivatalokba történő beolvasztása nem minősíthető a környezetvédelem védett szintjétől való visszalépésnek akkor, ha a hatósági hatáskör címzettje, a kormánymegbízott vagy a járási hivatal vezetője a döntéshozatal során a környezetvédelmi szempontokat nem rendeli az egyéb ágazati érdekek alá.

A környezet- és természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos döntési hatáskörök gyakorlása pedig akkor felel meg az Alaptörvényben foglaltaknak, - akkor válik a közigazgatási bíróság által is kontrollálhatóvá -, ha a döntés és annak indokai egyértelműen megjelennek a hatósági határozatban. Az Alkotmánybíróság ezért aláhúzta: a környezeti elemet vagy természeti értéket érintő hatósági döntésnek világosan kifejezésre kellene juttatnia a szakkérdésre adott választ és annak indokait. Ezt azonban az irányadó jogi szabályozás nem írja elő. A testület mindezek miatt mulasztást állapított meg, és felhívta az Országgyűlést arra, hogy jogalkotási feladatának 2019. június 30-ig tegyen eleget.

A döntéshez különvéleményt fűzött dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Juhász Imre, dr. Salamon László és dr. Szívós Mária alkotmánybíró.

Az ügy adatlapja.

A határozat és annak indoklása pdf-ben. (A mintegy másfél oldalas határozathoz a különvéleményekkel együtt 47 oldal indoklás tartozik.)

Forrás: AB