Akadálymentes kilátás

A landmarkként is azonosítható könnyed fastruktúra, amely a tájba "tűzve" kilátópontként működik, természetesen nem új ötlet. Akár a Rintala Eggetrsson Architects 2011-ben megvalósított Seljord kilátójára1 vagy az ateliereenarchitecten holland alkotócsoport Reuselben épített tornyára2 gondolunk, az alapképlet igen hasonló. Amiben a seina¨joki építmény újat mutat, az szerkezetének sajátos, három rétegű kialakításában rejlik.

Külső felületét áttört lécborítás alkotja. Akárcsak Rintaláéknál, itt is többfunkciós e felület: a kiesés elleni védelem és a biztonságérzet megteremtése mellett árnyékol, részleges átlátást biztosít és határozott kontúrral rajzolja ki az egyszerű hasábformát. Helyenként ablakszerűen megnyílik, útközben újabb és újabb pillanatképeket tár fel a békés finn természeti környezetből. A legfelső szinten az addig töredékes kilátások után egyetlen hatalmas megnyitáson, mintegy Küklopsz-szemen át feltárul a folyóra nyíló panoráma.

.

A lamellás héj és a toronyba vezető lépcső tartószerkezetét fa oszlop-gerendaváz alkotja. Ortogonális rendszerben, kevés és rejtett kötőelemmel épült, oldalirányú merevítését és az esetleges húzófeszültségeket acélpászmák veszik fel. A nagyobb megnyitásoknál ugyancsak acélháló védi a fent tartózkodókat. (E választás eszünkbe juttathatja a hazai példák közül a Galya-kilátót.3 Igaz, ott éppen a torony és lépcsőjének láthatóságát, légies megjelenését hivatott elérni.)

Az épület különlegességét azonban nem a rácsszerkezet és lamellázatának együttese adja. A valódi tartalom ennél mélyebben – szó szerint az épület legbelső rétegében rejlik. A hasáb formájú torony négy oldalán felvezető lépcső ugyanis zárt "magot" foglal közre – akár a galyatetői kilátó esetében. A középső, enyhén törtvonalú tömeg azonban sem szállást, sem közösségi teret, de nem is valamiféle kiszolgáló funkciót fogad be. Üres légtere a kilátó akadálymentesítését szolgálja. Liftakna...? Egy finn folyóparton, mérföldekre a közművektől...? Nem! A legfiatalabb finn építészgeneráció ökologikus szemléletéhez híven nem a lépcsőt megmászni nem tudó embereket viszi fel a toronyba, hanem a kilátást hozza le számukra. Az építmény magja nem más, mint egy periszkóp.

Túl a szociális és környezetvédelmi megfontolásokon, kedves főhajtás ez Johannes Gutenberg 1430-as találmánya előtt. A periszkóp ősének tekinthető eszközt egy egészen másik közösségi esemény, az Aachenben húszévente megrendezett vallási fesztivál és zarándoklat során a tömeg hátsó soraiba kényszerülő zarándokok számára dobta piacra. A mára félig feledésbe merült, drónokkal, légifelvételekkel helyettesített optikai eszköz így a "Finnish Housing Fair" lezárulta után is nullenergiás megoldásként hozza közelebb a finn táj szépségeit 0-tól 99 éves korig.

Forrás: TervLap