Beszámoló az 56. FAGOSZ Fakonferenciáról

A FAGOSZ Fakonferencia iránt idén tavasszal is hagyományosan jó volt az érdeklődés.

Dr. Jung László, a FAGOSZ elnökének bevezetője. (7:14) Ismertette, hogy a Konferencia előtt volt a FAGOSZ elnökségének ülése, ahol elfogadták a pénzügyi és a tevékenységi beszámolókat és terveket. Ugyanakkor az elnökség elfogadta, hogy Mőcsényi Miklós főtitkár felmentését kérte e beosztásból, valamint hogy javaslatára Tóth János legyen a főtitkár április 1-től. Majd jelezte, hogy az eredeti program szerinti - állami erdőgazdálkodással foglalkozó - előadása helyett Lomniczi Gergely ad tájékoztatást a Földügyi Államtitkárság részéről az aktualitásokról.

Az első előadó tehát Lomniczi Gergely volt, az Agrárminisztérium Földügyekért Felelős Államtitkárság főtanácsadója, előadása címe: Aktualitások az erdőgazdálkodás főhatósági pozícióját illetően. Örömmel vett részt a Fakonferencián, hiszen a FAGOSZ az Agrárminisztérium egyik stratégiai partnere.

Február 18-val voltak a személyi változások az Államtitkárságon, ekkor nevezte ki a köztársasági elnök Zambó Pétert államtitkárnak. Ezzel az Államtitkárság feladatköre, szerkezete nem változott meg. A minisztériumban ez a legnagyobb államtitkárság a 12 feladatból 6 ide tartozik: a földügyek, ingatlan nyilvántartás, térképészet, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás és vadgazdálkodás. Az államtitkárság létszáma 116 fő és ők is jelentős bérfejlesztést kaptak. Csókáné, dr. Szabados Ildikó lett a titkárság vezetője. Az erdőgazdálkodási főosztály éléről Tornyos-László Petra távozott és dr. Csépányi Péter, a Parkerdő Zrt. korábbi főmérnöke a főosztályvezető. Változni fog a Vadgazdálkodási Főosztály vezetése is: Kovács Ferenc - aki korábban a Budapesti Erdészetnél dolgozott - lesz a főosztályvezető április folyamán. Lomniczi Gergely az Államtitkárság főtanácsadója lett.

Ismertetése egészét mutatja az alábbi videó. (32:49)

Dott. For. Andrea Barban, az AL.WOOD di Alasia Corrado nevű, nyár fajták fajtanemesítésével és faiskolai szaporítóanyag előállításával foglalkozó olasz vállalkozás igazgatója (Operation Manager) magyar tolmácsolás mellett angolul tartotta meg előadását Új nyár fajták rétegeltlemezhez, és más falemezekhez, valamint energia célra címmel. Ő cégüknek az észak- és kelet-európai kapcsolataival foglalkozik. Magyarországon már 20 éve jelen vannak. A cég É-Ny-Olaszországban, Torinóhoz közel van. A csemetekertjük mintegy 100 ha területű. Vevőiknek folyamatos szaktanácsadást biztosítanak. Alasia úr 1983-ban alapította a vállalkozást.

Előadása egésze látható az alábbi videón. (20:33)

Az előadás vetített anyaga. (pdf, 14,5 MB)

A Fakonferencián külön előadást nem tartottak, de az aulában kiállítói standdal volt jelen a METAMOB cég Erdélyből, Szatmárnémetiből. A vállalkozás rönkhasító szalagfűrész gépekhez gyárt szalagfűrészlapokat. Hutton István ügyvezető a fakonferencia szünete előtt néhány mondatban bemutatta vállalkozásukat és termékeiket.

A Metamob Kft. 1994-ben a famegmunkáláshoz szükséges szerszámok értékesítésével kezdte meg tevékenységét, majd 1997-ben szalagfűrészek és gatterlapok gyártásába kezdett. Mára termeléssel (asztalosipari szalagfűrészlapok, rönkhasító szalagfűrészlapok és gatterlapok), szolgáltatással (fűrészlapok karbantartása, technikai szaktanácsadás, szalagfűrész kerekek felszabályozása) és értékesítéssel (körfűrész lap, gyalukés, kiegészítő, segédeszköz) foglalkoznak.

A Metamob Kft 2007 májusában megszerezte a TÜV RHEINLAND által kibocsátott SR EN ISO 9001:2001-es minőségbiztosítási tanúsítványt, majd 2010-ben az SR EN ISO 14001:2004-es környezetirányitási tanúsítványt is, mely által a cég igazolja, hogy tevékenységét szabályozott és ellenőrzött körülmények között végzi.

A kávészünet után PhD. Horváth Attila, a SoE-EMK Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet tudományos munkatársa tartotta meg előadását Fakitermelő gépek, gépcsoportok Magyarországon (felmérésük, gazdaságosság, összehasonlítás, stb.) címmel. A cím szerinti széles témakörön belül a folyamatgépesítéssel foglalkozott előadásában. A kézi eszközös fakitermelést követte a műveletek gépesítése, mára pedig a teljes folyamatok gépesítése van soron, illetve egyre inkább terjed. A gépek több műveletet csoportosítva végeznek el. Így kevesebb gépkezelőre, de annál nagyobb szaktudásra van szükség. A negyedik szint pedig majd (valamikor) az automatizált termelés lesz.

Előadása egésze az alábbi videóban látható. (23:46)

Az előadás vetített anyaga. (pdf, 3,3 MB)

Ezt követően Tóth Béla Ákos, a CGPI Kft. kereskedelmi igazgatója bemutatta, hogy cégük 2019-től az osztrák Latschbacher GmbH magyarországi képviselete is és ismertette a GLM rendszert. Az oktatásban e cég termékei még nincsenek igazán jelen, ugyanakkor a gyakorlatban szinte mindenki találkozott már Latschbacher kalapáccsal és lapkával. Az osztrák székhelyű cég mára nemzetközi vállalatcsoporttá fejlődött. 1967-ben szabadalmaztatták az első rönklapkát, tehát több mint 50 éve vannak a piacon. A rönklapka gyártás 1968-ban kezdődik ipari méretekben, majd idővel megjelentek a számítógépek és a digitalizáció is. 1986-tól kínálnak számítógépes terepi eszközt, 1995-től speciális szoftvert. Mára integrálták ezeket a rendszereket egymáshoz, így jött létre a globális web alapú rönk-nyomkövetés, a GLM (Global Log Management).

Az előadása egésze az alábbi videóban látható. (16:34)

Az előadás vetített anyaga. (pdf, 3 MB)

Végül Miszori Krisztián, a CGPI Kft. független szakértője mutatta be a lengyel erdészeti térinformatikai rendszert, a tMap-ot. A lengyeleknél is papíralapú térképekkel kezdtek. Az amerikai GPS rendszerek korlátozott hozzáférését 2000-ben oldotta fel Clinton, az USA akkori elnöke. Így mára a legkülönbözőbb civil célokra is használható.

A tMap mobil (tablet, telefon) alkalmazás, Androidon fut, térképi navigációra és adatgyűjtésre egyaránt használható. Hasonló, zárt rendszer a magyarországi erdőgazdálkodók számára is elérhető. A lengyel megoldás nyitott rendszer. Egy eszközön akárhány térkép lehet, ebben nincs korlátozás. A térképek letölthetőek, így offline, internet kapcsolat nélkül is használhatóak. A pontosság a GPS vevő pontosságától függ. A tMap az erdészeknek, az erdőben munkát végző vállalkozóknak és az erdőtulajdonosoknak is hasznos szoftver.

Bemutatója végén azt javasolta: Mi is térképezzünk Androidon, használjunk Androidos eszközöket, ezt tudja javasolni korszerű terepi adatgyűjtő megoldásként az erdőgazdálkodásban.

Előadása egésze az alábbi videóban látható. (11:36)

Az előadás vetített anyaga. (pdf, MB)

Forrás: FAGOSZ,
összeállította és fotó: Mőcsényi Miklós
a videók: Hazai Vadász