Kreatív faipari szakképzés jövője

A Magyar Bútor és Faipari Szövetség 2 pilotprogramot indított a kreatív faipari szakembermegújítás céljából. A Learniture és az EQ Wood olyan új módszertanra épülő, pilot jellegű kreatív faipari képzési programok, amelyek más iparágak által is adaptálhatók.

Céljuk a kor kihívásaihoz igazodó oktatási tematikák bevezetése, melyek struktúrája az osztrák duális képzés rendszeréhez hasonlítható, a jelenlegi magyar szakképzési rendszernél gyakorlat-orientáltabbak, rugalmasabbak.

A képzésekkel a magyarországi fa-és bútoriparban jelentkező szakemberhiányt szeretnénk orvosolni. Mivel nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati tudás megszerzésére, a projekt sikerének kulcseleme a gyakorlati képzés biztosítását vállaló faipari vállalkozások bevonása.

Célkitűzés: Az osztrák képzési modell megismerése és az egyeztetésen résztvevő vállalkozások tapasztalatainak összevetése a pilot projekt eddigi tapasztalataival a szakember képzés megújítása céljából.

Wilheim Gábor a Magyar Bútor és Faipari Szövetség elnöke köszöntötte a vendékeket, majd bemutatta a szervezet szakképzési tevékenységét. Más iparágakhoz hasonlóan a bútoripari vállalkozók is rengeteg kihívással szembesülnek, ezért szükség van innovációra különösen termék- és folyamatfejlesztésekre, hogy fel tudják venni a versenyt a nemzetközi szereplőkkel, és követni tudják a változásokat. Egy jól felépített oktatási-képzési terv létfontosságú ahhoz, hogy a cégek lépést tudjanak tartani a fejlődéssel, a legújabb technológiákkal és növeljék hatékonyságukat. A mai nap fókuszában az innováció és a szakemberképzés áll, és szeretnénk visszajelzést kapni arról, hogy a cégek számára mi a legnagyobb kihívás.

A Magyar Bútor és Faipari Szövetség 2018-ban csatlakozott az EQ Wood projekthez, ami 7 ország 9 szervezetének az együttműködésén alapszik. (Belgium, Olaszország, Franciaország, Németország, Spanyolország, Bulgária, Magyarország).

A projekt olyan innovációs menedzseri képzés létrehozásán dolgozik, mely az EU fa-és bútoriparának versenyképességét és innovációs képességének fejlődését tekinti fő céljának.

A képzés egyaránt betekintést nyújt a környezettudatosság, a digitalizáció és a marketing világába, valamint segíti a hallgatókat abban, hogy elsajátítsák mindazokat a speciális, európai szintű kompetenciákat, melyek a szektor fejlődéséhez, működéséhez és a vállalaton belüli termékfejlesztéshez szükségesek. Az EQ-Wood él a szakképzés innovatív gyakorlataival, kombinálja a hagyományos osztálytermi oktatást az e-learninggel, emellett nemzetközi gyakorlóteret biztosít.

Mind a Learniture, mind az EQ Wood programok más ágazati projektek által már elvégzett, különböző készségekre vonatkozó átfogó elemzésén alapulnak.
Tervünk szerint az oktatási anyag úgy kerül kialakításra, hogy az részben vagy egészben átültethető és akkreditálható legyen a projektben részt vevő országok szakképzési rendszerébe. Mindezeken túl a projekt az európai fa- és bútoripar képzési és minősítési hálózatának fejlesztésére is irányul oly módon, hogy a képzés tervezésén és létrehozásán túl annak újragondolását is képes szem előtt tartani, amennyiben ezt a technológiai és piaci változások megkövetelik.
A Szövetség elkötelezett a pályaorientációs tevékenységét illetően is, ennek jegyében egyéb nagy sikerű programok - mint például a Woodlike - kialakításához is tevékenyen hozzájárult és eredményeket ért el.

Jürgen Schreder, Budapesti Osztrák Nagykövetség kereskedelmi irodájának tanácsosa szerint a szakember utánpótlás mindkét országban hasonló kihívásokkal küzd, azonban ezeket a problémákat a versenyképesség fenntartása érdekében mindenképpen meg kell oldanunk.

A két ország hagyományosan jó kapcsolatokat ápol egymással, a kereskedelem eléggé kiegyensúlyozott, az oda-vissza irányú export-import közel azonos szinten van, és évről évre dinamikusan növekszik. Magyarországnak Németország után Ausztria a 2. legnagyobb kereskedelmi partnere, továbbá Hollandia és Németország után Ausztria a 3. legnagyobb befektető.

Minden évben kutatás készül arról, hogy a magyarországi osztrák cégek mennyire vannak megelégedve a hazai viszonyokkal. Alapvetően pozitív a kép, hiszen a magyar kormány kedvező környezetet biztosít a befektetőknek (az alacsony társasági adó miatt "magyar adóparadicsomról" is szokás beszélni). Ugyanakkor, ha a munkaerőkérdés merül fel, a cégek visszajelzései alapján az elérhetőség, a hatékonyság és a képzettségi szint a legnagyobb probléma.
Ausztriában a 9. év után - az alap illetve az általános képzés után - dönthetnek a diákok arról, hogy az általános képzést folytatják vagy átlépnek a szakképzésbe.

A diákok 24%-a marad az általános képzésben (ami Magyarországon a gimnáziumnak feleltethető meg) és tervez továbbtanulni, 40%-uk szakképző iskolába megy, míg 36%-uk már ebben a korban egy cégnél helyezkedik el és a duális képzés keretében sajátítja el a szakmát és a további ismereteket (vagyis összesen 76%-uk választja a szakképzés valamilyen formáját). A duális képzés fókusza a "learning by doing". A diákok a leendő vállalattal állnak szerződéses kapcsolatban, nem az iskolával. A szakképzés 2-4 év, de a diákok ezt le is rövidíthetik.

Általános felfogás, hogy az ember tudása érettségi nélkül nem sokat ér, azonban át kell minősíteni ezt a gondolkodást. Gyakorlati szakemberekre van szükség, akik adott esetben meg tudnak javítani egy mosógépet, nem csillagos ötös érettségizett emberekre. Ugyanakkor meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a szakképzés végén a diákok mégis leérettségizzenek és egyetemre is tovább tudjanak menni, ha mégis azt szeretnék. Non sense ugyanakkor, hogy mindenki egyetemre akar menni, tehát a társadalomnak magának meg kell változtatnia a gondolkodását.

Ausztriában csak olyan cégek lehetnek képzőhelyek, akik egy bizonyos minőségi szintet megütnek. Egyszerre kell teljesülnie egy jogi valamint egy üzemi megfelelőségnek.

Ami a didaktikus részt illeti, a diákok a cégeknél életszerű helyzetekkel, a munkás hétköznapokkal találkoznak, részei a tényleges munkának, amiért pénzt is kapnak. Ez kellő motivációt ad nekik. Kétféle módon zajlik a gyakorlati oktatás:

. hetente 1 nap elméleti oktatás + 4 nap gyakorlati oktatás

. vagy egy több hetes elméleti blokkot a gyakorlati blokk követi egyben

Munkafolyamatokban sajátítják el a szakmát a diákok oly módon, hogy 65% a gyakorlati képzés, 35% az elmélet. Min. 1 idegen nyelvet is tanulnak.

A finanszírozás megoszlik az állam (központi és önkormányzati egyaránt) és az üzem között, azonban a cégek visszajelzései alapján számukra ez nem teher.

Az 5 év képzési folyamatot tekintve Ausztriában 70%-os a szakképzésben résztvevők száma, Magyarországon - bőven az EU-s átlag alatt - 30%-os. A korai iskolaelhagyók aránya Ausztriában 7% körüli, Magyarországon megközelítőleg 13%, míg a fiatalok munkanélküliségi rátája Ausztriában
10%, Magyarországon 11%. Fontos szempont ugyanakkor a munkahatékonyság: ez Ausztriában 116%-os az EU-s átlaghoz képest, Magyarországon 67%-os.

Igaz, ez az arány nem csak a képzéstől függ, de nagyon fontos tényező.

A rendezvény jegyzőkönyve itt olvasható.

A szakmai nap három legfontosabb konklúziója:

- nyitottság szükséges az összes érintett részéről újfajta, innovatív képzési programok, tematikák kialakítására és működtetésére;

- a bútoripar a saját tapasztalatai alapján visszaigazolja, hogy az osztrák modell ígéretes és inspiratív lehet a magyar szakképzési rendszer modernizációja esetében azzal, hogy a modellt a hazai viszonyokra szükséges testre szabni;

- továbbá teljes ágazati összefogás kell a faipari szakképzés megújításához.

Forrás: MBFSZ