Parkerdő Zrt.: denevérkutatás, Vadaspark, őserdő közeli Erdőanyai-völgy

22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén.

A fenntartható erdőgazdálkodás és az erdőgazdálkodók természetvédelmi tevékenységének egyik jelentős eredményét mutatja be a Pilisi Parkerdő Zrt. Környezetvédelmi Világnapra elkészített kiadványa, amelyből a Pilisben és a Visegrádi-hegységben folytatott Dunazugi Denevérkutató Programot ismerhetik meg az érdeklődők.

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Rejtett életmódjuk miatt szinte csak alkonyatkor, vadászat közben csodálhatjuk meg ezeket a kivételes repülő emlősöket. Megmaradásuk feltétele az erdőterületen lévő odvas, álló holtfa jelenléte, valamint táplálkozó- és telelő helyeik ismerete. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre, így védelmük megalapozása is nehézségekbe ütközik. E sérülékeny emlőscsoportra irányuló rendszeres adatszerzésnek és tájékoztatásnak ezért rendkívüli a fontossága.

A Pilis és a Visegrádi-hegység denevérfaunájára irányuló kutatások 2010 tavaszától a Dunazugi Denevérkutató Program keretében folynak. A kutatómunka kiterjed a térségben előforduló összes denevérfajra, amely az állatok aktív időszakában az erdei élőhelyeken és a nászbarlangoknál végzett monitoringot jelenti. A nyugalmi időszakban a barlangokban és bányavágatokban telelő denevérek ellenőrzése, fajok és egyedek számolása történik. Ezen kívül, a Magyar Denevérgyűrűzési Központ által jóváhagyott kutatási tervek alapján néhány célfaj gyűrűzésével a kolóniák szálláshelyeit és kapcsolatrendszerét is feltárják.

"Nekünk, erdészeknek meggyőződésünk, hogy a többkorú és változatos fafajú örökerdők kialakításával, az erdei vizes élőhelyek fenntartásával, az inváziós fafajok visszaszorításával fontos aktívan tenni a természet védelméért. Munkánkat csak akkor tudjuk jól végezni, ha együttműködünk a kutatókkal, legyen szó madarak, hüllők és kétéltűek, denevérek vagy más állatcsoportok szakértőiről. Büszkék vagyunk az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályával és a Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal való együttműködésünkre, amely során elkészült a térség herpetológiai, azaz kétéltű- és hüllőtérképe. A denevérek táplálkozóhelyeiként is fontos erdei kistavak kotrását a szakértőkkel egyeztetve végezzük. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete is nagyban segítette munkánkat erdeink természetességének felmérésével. Kutatásaik bizonyítják, hogy a folyamatos erdőborítással kezelt erdők természetessége jobb, a bennük lévő holtfa mennyisége is több. Jelenleg a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek közel 40%-át folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezeljük." - foglalta össze a Pilisi Parkerdő Zrt. természetvédelmi munkáját Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének vezetője.

A Dunazugi Denevérkutató Programot bemutató kiadvány.

40 éves volt május végén a Budakeszi Vadaspark.

Különleges gyermeknapi programokkal várta a látogatókat a Budakeszi Vadaspark, amely május utolsó hétvégéjén ünneplte fennállásának 40. évfordulóját. Az intézmény célja kezdetektől fogva az őshonos fajok bemutatása és a gyermekek természeti nevelése volt, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően pedig a vadaspark mára az egyik legnépszerűbb Budapest környéki kirándulóhellyé és valódi családi élményközponttá vált. A jubileumi év kapcsán a Budakeszi Vadaspark az őshonos háztáji állatokat bemutató parasztudvarral is bővült.

1979. tavaszán az akkor még Vörös-hegynek nevezett, mintegy 20 hektáros területen nyitotta meg kapuit a Budakeszi Vadaspark, amelynek célja a kezdetektől fogva az volt, hogy természetes élőhelyükön mutassa be a Kárpát-medence őshonos állatfajait. A frissen telepített erdőkben kezdetben gímszarvasok, dámok, őzek, muflonok és vaddisznók találtak otthonra, ma pedig 50 faj mintegy 200 egyede él a parkban - a már említett növényevőkön túl számos kis- és nagyragadozó (róka, aranysakál, mosómedve, nyest, farkas, hiúz, barnamedve), valamint egy sor különleges madárfaj (pl. pusztai sas, hóbagoly) is várja a látogatókat. A 40 éves jubileum alkalmából a gyermeknapi születésnapi hétvégén a vadasparkban az őshonos hazai háziállatok bemutatására alkalmas, modern parasztudvart adtak át. A vadaspark elmúlt 40 évét bemutató fotókiállítás is megtekinthető volt.

Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, dr. Madas László 65 éve indította el a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő természetességi állapotban van.

Május 22-én volt a biológiai sokféleség nemzetközi napja. Világszerte a fajok megőrzésének fontossága az érdeklődés középpontjában áll. Miközben szervezetek, szakemberek és társadalmi támogatók sokasága igyekszik felhívni a figyelmet a fajok pusztulására és tesz erőfeszítéseket a biológiai sokféleség megőrzésére, érdemes a jól működő megoldásokat is számba venni.

Ilyen jól működő, egy élőhely biodiverzitását megtartó megoldást indított el 1954-ben Dr. Madas László erdőmérnök, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság (jelenleg Pilisi Parkerdő Zrt.) későbbi alapítója és emblematikus vezérigazgatója, amikor az Erdőanyai-völgyi erdőrészletet az akkori kor szakmai környezetében forradalminak számító, úgynevezett "szálalóvágásos", természetközeli gazdálkodással kezdte gondozni. A több mint 60 évvel ezelőtt indult program eredményességét az elmúlt években Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének vezetője mérte fel az Erdőanyai-völgyben található erdőrészlet átfogó természetességi vizsgálatának keretében.

"Az erdők természetessége a gyakorlatban azt jelenti, hogy milyen mértékben képesek sokféle növény és állatfaj számára olyan élő-, illetve termőhelyet nyújtani, amely ellenálló a klímaváltozás negatív hatásaival szemben. Az Erdőanyai-völgyben a több mint 60 éve folyó természetközeli gazdálkodás kifejezetten kedvező természetességi állapotú erdőt eredményez, és ezt háromféle módszerrel készült vizsgálatokkal is sikerült alátámasztani. A dr. Madas László személyes irányításával megkezdődött munka szellemében és korszerűségében messze megelőzte korát. Az itt 65 éve indult gyakorlatot, a mai folyamatos erdőborítást hirdető erdőkezelés, az úgynevezett örökerdő-gazdálkodás egyik legfontosabb hazai előfutárának tekinthetjük. Ez a szemlélet később alapja lett eleinte a Pilis-Visegrádi-hegység erdeiben, majd a Parkerdő teljes működési területén folytatott erdőgazdálkodásnak" - foglalta össze Némedy Zoltán erdészetvezető.

Az Erdőanyai-völgyben található erdőterület természetességi vizsgálata a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjából négy tényre mutatott rá.

- A folyamatos erdőborítással kezelt erdőkben az erdőgazdálkodás az esetek magas hányadában rendkívül jól harmonizálható a természetvédelemmel,

- a szálankénti és csoportos szálaláson alapuló erdőhasználat rendkívül kíméletes az élőhelyek védelme tekintetében,

- a változatos szerkezetű erdőkben a fajok megtalálják a különböző igényeiknek megfelelő élőhelyeiket, továbbá

- a változatos struktúra egyaránt emeli a növény- és állatfajok számát.

Forrás és fotó: Parkerdő, Budakeszi Vadaspark