Erdőterület alakulása rendeltetés szerint

A KSH-nál érdekes adatsorok érhetőek el. Így átvettük PhD Mózes Csabának az erdőterülettel és élőfakészlettel foglalkozó írását, majd FATÁJ elemzést tettünk közzé a bruttó fakitermelés fafajonkénti alakulásáról. Látható, hogy a tölgy és a cser kitermelése csökken, a bükké lényegében változatlan. A akác hektikus ugrásokkal nő. A nemesnyár remélhetően továbbra is tartja a visszaemelkedett szintet. A fenyő hosszabb időn át növekedése csökkenésbe ment. (Részletek a hivatkozott cikkben.)

Most nézzük mi olvasható ki a KSH erdőterület 2000-2018. elsődleges rendeltetés szerint adatsorából.

Itt a bontás kétféle:

(1) A Gazdasági és a Védelmi rendeltetés mellett 2000-2008. időszakban az Egészségügyi-szociális és turisztikai rendeltetés és az Oktatás-kutatás célját szolgáló erdők jelennek meg, majd 2009-2018. között az Eü+Szoc+T és az Okt-Kut összeolvad Közjóléti erdőkké (gyógyerdők, parkerdők, tanerdők, kísérleti erdők és a vadasparkok) és a gazdasági erdőkből kiválnak a Faültetvények. A alábbi grafikonban az egyszerűsítés és a hosszú idősor összevethetősége érdekében a teljes időszakra összevontan jelenítem meg a közjóléti erdőket, a faültetvényeket pedig hozzáadtam a gazdaságiakhoz. (A grafikon "csak" a faállománnyal borított terület adatsorát mutatja, az egyéb részletekkel itt nem foglalkoztam.)

Aki megnyitja a KSH hivatkozott kapcsolóját, számszerűen is láthatja, hogy az összes erdőterület (faállománnyal borított) 2015-ig kisebb-nagyobb mértékben, de folyamatosan nőtt, majd a 2016. évi kicsi csökkenés után 2017-re majdnem elérte a 2016. évit, s 2018-ra picit ismét csökkent.

Ennél azonban érdekesebb, hogy a gazdasági erdők (faültetvénnyel) területe 2000. és 2018. között 9,2 e ha-ral nőtt, de a 2008. évi csúcsponttól a gazdasági erdők területe 2018-ig 16 e ha-ral csökkent. A védelmi erdők területe pedig 2000-2018. között 153,6 e ha-ral, 2008-2018. között pedig 55,1 e ha-ral nőtt. A közjólétiek területe 2000-2018. között 11,0 e ha-ral illetve 2008-2018. között 3,3 e ha-ral csökkent.

Az erdőterület (fával borított) mindösszesen 2000-2018. között 151,8 e ha-ral, 2008-2018. között pedig 35,8 e ha-ral bővült.

Az utolsó évtizedben tehát észrevehetően csökkent a gazdasági rendeltetésű erdők területe, a mindösszesen, illetve a védelmiek növekedése alapján nyilván gazdaságiak védelmibe sorolása miatt. Ha e folyamat folytatódik, annak hatása lesz a hazai fakitermelés mennyiségére és annak minőségi, átmérő összetételére is.

(2) A KSH adatsorban a faállománnyal borított erdőterület faanyagtermelő és különleges rendeltetés szerinti bontásban is szerepel. Ezen túl a különlegesen belül megismerhetjük a természetvédelmi rendeltetésűek adatait és így számítható az egyéb különlegesek adatsora. Így mutat ez grafikonban:

A faanyagtermelő erdők területe 2000-2018. között 8,9 e ha-ral, de 2008-2018. között 25,6 e ha-ral csökkent! Az összes különleges erdők területe pedig 2000-2018. között 160,7 e ha-ral, 2008-2018. között pedig 61,4 e ha-ral nőtt. A következtetés azonos az (1)-nél írtakkal.

A különleges erdők területi megoszlásának összetétele pedig az alábbiak szerint alakult:

2000-2018. között a természetvédelmi erdők területe 85,6 e ha-ral, az egyéb különleges erdőké pedig 75,1 e ha-ral nőtt (együtt +160,7 e ha).

Az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért felelős Államtitkárságának statisztikával foglalkozó oldalán sok egyéb között erdészeti adatsorok is elérhetőek. Az Erdészeti adatok zip-ben megtalálhatóak az Erdőterület, stb. mérlegek a 2006-2017. időszakra. (A 2018. évi mérleg ebben ma még nincs benne.) A mérlegekből némi munkával kimásolhatóak és idősorba rendezhetőek az igen részletes szektorbontás szerinti területi adatok. Ha nem merülünk el a részletekben, s csak a 3 fő szektor adatsorát rendezem grafikonba (egyéb részletek nélkül, csak a faállománnyal borított), akkor ez látható:

A vizsgálható 2007-2017. időszakban mindhárom szektor erdőterülete nőtt, összesen 49,2 e ha-ral. Ezen belül az államiak többlete 13,9 e ha, a közösségieké +1,0 e ha, a magántulajdonúban 34,3 e ha a növekmény.

Ha külön veszem az állami és a magán szektor rendeltetés szerinti adatait, jól látható az erősen eltérő belső megoszlás. (A közösségiekkel itt kis mennyiségük miatt nem foglalkoztam.)

Az államiak mindösszesen 13,9 e ha-ros növekedésén belül a gazdasági erdők területe 33,0 e ha-ral csökkent, az egyéb erdők területe pedig 46,9 e ha-ral nőtt. A magánosoknál a 34,3 e ha-os összes növekedésen belül mindkét rendeltetés nőtt, a gazdasági 21,1 e ha-ral, az egyéb pedig 13,2 e ha-ral.

Igazából nagyon jó lenne ezt főbb fafajok, fafajcsoportok szerint is végignézni (szintén szektorbontásban), s más információs forrásokat is hozzá kapcsolva lehet hogy érdekes következtetéseket lehetne levonni a jövő várható fejleményeire, lehetőségeire is.

Forrás: A cikkben hivatkozottak.
Az elemzést készítette: Mőcsényi Miklós

Kiegészítés:

Az erdők egy része gazdálkodó nélküli. A fenti számokban ezek is benne vannak. Most idősor nélkül nézzük csak a 2017. évi állapotot. (Fával borított erdőterület.)

Az összesen 1.068.327,65 ha állami erdőterület (fával borított) tehát jelentősen meghaladja a 851.892,47 ha magánerdők összterületét. Ugyanakkor a működő gazdasági erdők esetében a magánosok 551.389,00 ha-ja már 2017-ben mintegy 10%-kal több volt, mint az állami 500.927,49 ha.

A várhatóan és remélhetően ismét fellendülő erdőtelepítési kedv hatására a működő gazdasági erdők terén a magánosok többlete tovább fog nőni. Ugyanakkor a két szektor erdeinek és nettó fakitermelésének is a fafajösszetétele jelentősen eltérő. Így a faipar számára rendelkezésre álló faanyag fafaj és méret összetételében közép-hosszab távon lehet hogy akár jelentősebb eltolódással is számolni kell majd.

Észrevétel:

Az adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek, akit a téma érdekel az alapadatok alapján ezt vagy ennél részletesebb elemzést is bármikor összeállíthat. (Hozzávalók: kedv, idő, energia.)