Mocz András, a MEGOSZ elnökének beszéde

Tisztelt Miniszter Úr,

Tisztelt Államtitkár Úr,

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok, Erdőgazdálkodók, Erdészeti Szolgáltatók,

Kedves meghívott Vendégeink, Hölgyeim és Uraim!

Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit a Magán Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének 2019. évi nagyrendezvényén, amely egyben az Erdők Hete megnyitója is.

Már harmadik éve várat választottunk jeles rendezvényünk helyszínéül. Füzér és Egervár után idén Vajdahunyad várát, amely otthont ad mezőgazdasági ereklyéink őrzésére. Kitűnő helyszín a magyar magánerdő-gazdálkodás ünnepnapjának lebonyolítására.

Thomas Mann gondolata is alátámasztja ezt:

"A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája. Kellemes az ősökre emlékezni, ha az ember egynek tudja magát velük, és tudja magáról, hogy mindenkor az ő szellemükben cselekedett."

Ma azért ünneplünk, mert a MEGOSZ 25 éves lett, és ünneplünk azért is, mert a mai rendezvénnyel nyílik meg a XXIII. Erdők Hete rendezvénysorozat. Engedjék meg, hogy az elmúlt negyed évszázad történéseiből a jelentősebb mérföldköveket és történéseket felidézzem.

A magyar magán erdőgazdálkodás az alapok lerakásával kezdte meg a tevékenységét az 1990-es évek elején. A megalakult erdőszövetkezetek, erdőbirtokossági társulások, kft.-k és magánszemélyként erdőgazdálkodók, magukra utalva, spontán, a helyi adottságok és külső, részleges információk alapján kezdték meg gazdálkodásukat. Gépek, telephelyek, működő tőke hiánya jellemezte az akkori helyzetet, erdészeti szaktudással és kreativitással csak az erdész szakemberek rendelkeztek, a több mint 400.000 magánerdő tulajdonos nem. Az országban elsőként megalakuló magánerdészeti gazdaságok vezetői és tagjai felismerték, hogy a szervezett és hatékony munkához közös fellépésre, és az információ kölcsönös kicserélésére, gyors áramlására van szükség. Ez azt jelentette, hogy a döntéshozatali szintig el kell juttatni az információt, és a döntéshozataltól vissza kell juttatni azt a gazdálkodóig.

Ennek a kapocsnak a megteremtésére, 1994. őszén, dr. Csőtönyi József kezdeményezésére, 27 alapító szervezettel megalakult jogelődünk, a Társas Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége, és azonnal tagszervezete lett a FAGOSZ-nak is.

1996-ban elődszervezetünk elindította az öt éven keresztül működő Erdőgazda Napok rendezvénysorozatot, amely fontos találkozóhelye lett a magánerdő-gazdálkodást folytató szakemberek és tulajdonosok hazai közösségének. Az elért sikerek ellenére a szövetség taglétszáma alig növekedett, melynek fő oka az volt, hogy az erdőtulajdonosokat a társas erdőgazdálkodás történelmi tapasztalatai elriasztották.

Az alapítók ezért döntő elhatározásra jutottak és a Társas Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége jogutódjaként megalapították a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségét, a mai MEGOSZ-t, mely kompletten az összes magyar magán erdőgazdálkodó érdekképviseletét, a magán erdőgazdálkodás szakmai kultúrájának továbbfejlesztését tűzte ki zászlajára. Szövetségünk 1998. november elsejétől működik szövetségünk a jelenlegi névvel. A fenti döntés eredményesnek bizonyult, a szervezet elfogadottsága és az erdészeti integrációs rendszer megindulása jelentősen megnövelte a MEGOSZ tagságát. Az új szövetség világos programot készített az uniós csatlakozásig terjedő időszak teendőire vonatkozóan, és megtette a szükséges lépéseket a hazai és nemzetközi elfogadottság érdekében.

Ennek eredményeként a MEGOSZ megtisztelő meghívást kapott Brüsszelből, hogy az európai erdőbirtokosok szövetségének tagjává, és ezzel a magyar erdőtulajdonosok képviselőjévé váljon. Ezt a szerepet jelenleg is, egyedüliként a MEGOSZ tölti be. A szövetség célja lett

- a gazdasági, szakmai képviselet; érdekegyeztető feladatok ellátása;

- a tartamos magán erdőgazdálkodás megvalósítása;

- tagjai erdővagyonának megőrzése, növelése,

- az erdővagyon működtetésének segítése a tulajdonosok és a gazdálkodók javára.

- Feladata lett az erdészeti és erdőhasznosítási szakmai kultúra fejlesztése, terjesztése a magánerdőben, és

- a kiemelt természeti értékek megőrzése.

- Továbbá képviseli tagjait mindazokon a fórumokon, amelyeken az erdő, erdőtulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek kerülnek megtárgyalásra.

- Szövetségünk véleményezi az erdőtulajdonlást és a benne folyó gazdálkodást érintő jogszabály tervezeteket, ha szükséges és indokolt jogszabály-módosítást kezdeményez.

- Együttműködik, és kapcsolatot tart fent kiemelten az erdőhöz kötődő szakmai szervezetekkel, tulajdonosi, államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel, oktatási és kutatási intézményekkel hazai és nemzetközi szinten egyaránt, a hatékonyabb érdekképviselet ellátása érdekében.

Szövetségünk nemzetközi elismerését jelzi, hogy a CEPF, az Európai Magánerdő Tulajdonosok Szövetsége közgyűlését Budapesten rendezte meg 2004. november 6-9. között. Európa erdőgazdálkodásának 60 %-át képviselő, országos jelentőségű szervezetek elnökei látogattak el Magyarországra, és ismerték meg hazánk magánerdészeti kultúráját, gazdasági eredményeit és persze nehézségeit is.

Másik nagyon fontos feladata volt a MEGOSZ-nak, hogy a magán erdőgazdálkodókat nemzeti, majd európai uniós forrásokhoz juttassa. Ez a munka pályázat előkészítő munkacsoportokban folyt. Minden erdészeti jogcím meghatározásánál és ezek pályázati felhívásánál jelen voltunk. A 2014-2020-as ciklus 106 milliárd forint forrás felhasználását tette és teszi lehetővé 12 erdészeti jogcím keretén belül. Kiemelten a legfontosabb két jogcím az erdősítés és a géptámogatás. Az erdősítési jogcím népszerűtlensége miatt az agrártárca a felhívást módosítja, amelyben a támogatási összegek, mint ahogy azt miniszter úr is elmondta, 80-130%-kal emelkednek meg. Itt szeretném köszönetemet kifejezni dr Nagy István Miniszter Úrnak, Zambó Péter és Kiss Miklós Zsolt Államtitkár Uraknak a pozitív változásokért. Köszönöm a jó hozzáállást és kitartó munkát az Agrárminisztérium Erdészeti Főosztályának is.

A másik kiemelt támogatási jogcím a gépbeszerzés, amelynek újbóli megnyitása lehetőséget biztosít a magyar erdőgazdálkodás technikai színvonalának felzárkóztatásához. Ez a feladat a következő ciklusba is áthúzódik, hisz az agráriumban a lemaradásunk az ég és föld között viszonylatához hasonlítható. Ide kívánkozik az a gondolat, amit beszédemben immáron harmadik alkalommal teszek közzé: "Aki gyorsan ad, az kétszer ad!"

Kérjük, hogy a pályázatok elbírálását és a kifizetéseket naprakészen kezeljék.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szakmai tevékenységünknek meghatározó része volt az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításának előkészítése. A jogszabályt, mely 2017. szeptember elsején lépett hatályba, négy társadalmi szervezet: az Országos Erdészeti Egyesület, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Pro-Silva Egyesület és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége egyetértésben "gyúrta össze", és fogadtatta el szakmai álláspontját, sokat segítve ezzel a törvényt alkotó szaktárcának. A törvénymódosítást megelőző egyeztetések alatt a MEGOSZ mindvégig üdvözölte a gondolatot, hogy 1945. óta ez az első olyan törekvés, ami elismeri a magán tulajdont az erdőben, és megpróbálja megoldani az erdővel szemben támasztott igények, az erdő ökológiai szolgáltatásai, és ennek a tulajdonosra hárított kötelezettségei között feszülő ellentéteket. Minden erdőtulajdonnal rendelkező honfitársunk tisztában van vele, hogy az erdejének a fatermesztésen túl meghatározó szerepe van a természeti elemek, élőhelyek, fajok, életközösségek védelmében és a klímamegőrzésben. Tisztában van vele és elfogadja, hogy ezért áldozatokat kell hoznia, ami védelmi célú tér és időbeli korlátozásokban jelenik meg, ami számára gazdasági kiesést jelent.

Sajnálatos, hogy az európai szintű szakmai törvény még mindig kihívások elé néz, ugyanis a természetvédelmi endzsiók (NGO-k) az Alkotmánybírósághoz fordultak azzal az indokkal, hogy a hatályos Erdőtörvény visszalépést jelent a természetvédelem területén. Szövetségünk jogi lehetőségként - lépésként úgynevezett kéretlen hozzászólást küldött az Alkotmánybíróságra.

Sok vitában érlelődött az álláspont, ami megpróbálta meghatározni, hogy az egyes erdőtulajdonnal rendelkező állampolgárnak, magánszemélynek a köz érdekében mekkora áldozatot kell elfogadnia. Mekkora aránytalanság róható ki, ami kötelezően elviselendő az erdő tulajdonlása miatt a többi állampolgárhoz képest. Fontos kérdés volt, hogy a meghatározott határ után kivethető korlátozás miatt jár-e kompenzáció és milyen mértékben. Egyetértés alakult ki már az egyeztetések elején abban, hogy szükséges megállapítani a határokat, mert ezt korábban az Erdőtörvény nem tartalmazta. Emiatt, a szabályozási hiányosság miatt egymástól eltérő korlátozási gyakorlat alakult ki az országban, és előfordult, ugyanarra a védendő fajra többszörös, akár négy-hússzoros területen korlátozták az erdőgazdálkodást. Ezért lett megfogalmazva az Erdőtörvényben az alapkorlátozás úgy időben, mint térben, amit a tulajdonosnak viselnie kell, és az ezt meghaladó korlátozást - felső határ megállapítása nélkül - a tulajdonossal történő megegyezés után lehet bevezetni. A törvénymódosítás az eddigi, tényeket nem közlő, kirovó gyakorlatot igyekszik kommunikációra épülő felelős magatartásra változtatni, valamint a természetvédelmi célú korlátozásokkal szemben kompenzációs kifizetést tesz lehetővé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tehát eljutottunk napjainkig, de korántsem értünk munkánk végéhez. Thomas Mann szerint a jövőt illetően is rendben kell lenni a szénánknak. A szövetségre újabb feladatok várnak. Újra megszólítjuk a nem működő magánerdő tulajdonosi kört. Szeretnénk elérni az elkövetkezendő években, hogy az európai átlagnak megfelelő szintre, 10% alá szorítsuk vissza az országban található gazdálkodás alá nem vont területeket. Az európai forrásokon felül be kell vezetni nemzeti forrásból a szakirányítási támogatást, mellyel elkerülhető lesz a megbízásos szerződések lejárata után a rendezetlenség növekedése, esély lehet az inaktív területek 200.000 hektárról 100.000 hektárra visszaszorítására.

Kérem a szaktárca vezetését, hogy kiemelt figyelemmel kísérje a 2020. májusában lejáró megbízási szerződések megújításának folyamatát. A szabályozó rendelet hiánya és a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt kérjük a magánerdő működőképességének megtartása érdekében a segítségüket. Az erdőtörvényben meghatározott határidőt módosítani kell annak érdekében, hogy a mai kezelési szerződésekből a leendő újakra átszerződéshez elegendő időt engedve megjelenjen a szükséges, szabályozó miniszteri rendelet.

Fontos feladatunk a támogatási ciklusban már felhasznált jogcímek feltöltése, újra megnyitása, ami folyamatossá tudja tenni a már elindított folyamatokat, ilyen például az EKV forrásfeltöltése.

Részt kívánunk venni a következő európai támogatási ciklus jogcímeinek előkészítésében és a források ésszerű, a magyar magánerdőket megillető felhasználásában.

A fa nem kockázatos termék, így célszerű lenne az EKÁER listáról lekerülnie. A szürke gazdálkodás hófehér lett, így a tűzifa áfájának 5%-ra történő csökkentése sem jelenthet kockázatot.

Köszöntőmben külön szólítottam meg az erdészeti szolgáltatókat, akik jelen pillanatban nem tartoznak sehová, nem kíséri figyelemmel senki sem a boldogulásukat, pedig nélkülük a magyar erdők bajba kerülhetnének. Úgy érzem szövetségünk feladata az ő érdekképviseletük is. Rájuk gondolva már tettünk lépéseket korábban is, gondoljanak csak arra, hogy géptámogatásban már részesülhettek az erdészeti szolgáltatók is. A MEGOSZ mint rövidített név megmarad, de újabb tartalommal bővülhet. Amennyiben az erdészeti szolgáltatók elfogadják szövetségünket, úgy a jövőben tervezett teljes nevünk Magán Erdőtulajdonosok, Gazdálkodók és Erdőgazdálkodási Szolgáltatók Országos Szövetsége lesz. Ez a folyamat taglétszámunk növekedését eredményezheti, ugyanakkor kérek minden résztvevőt, hogy szólítsa meg tulajdonos társát, szomszédját, az  erdőhöz valamilyen szinten kötődő barátját, hogy álljon sorainkba. Nem vagyunk kevesen, de elegen sem, akik a magyar erdők, különösen a magánerdők ügyét szolgálják.

Ezen gondolatok jegyében köszönöm meg mindnyájuknak, hogy elfogadták meghívásunkat és az ünnep részesei lettek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Jó szerencsét, üdv az erdésznek!

Forrás: MEGOSZ

Kapcsolódó:

MEGOSZ 25. éves jubileumi nagyrendezvény FATÁJ 2019-09-30
Szeptember 28-án Budapesten, a Vajdahunyadvárban tartotta a MEGOSZ jubileumi nagyrendezvényét, amely egyben az Erdők Hete nyitóeseménye is volt. + MEGOSZ kitüntetettek és a kitüntetések indoklása.

Az eseményről 109 fotó látható a FATÁJ FB albumában.