Az Európai Parkettaszövetség elnöke és főtitkára tett látogatást a BEFAG Parkettagyárban

Az erdőgazdaság és két további hazai parkettagyártó már jó ideje tagja a Parkettagyártók Európai Szövetségének, a FEP-nek.

A Bakonyerdő Zrt. meghívására érkezett Zalahalápra a BEFAG Parkettagyárba október 6-án Lars Gunnar Andersen, a FEP elnöke és Isabelle Brose, a FEP ügyvezető igazgatója.

A gyárban Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója, Somogyi Imre, a BEFAG Parkettagyár igazgatója és kollégáik fogadták a vendégeket. A vendégek között köszönthették az Egererdő Zrt. vezérigazgatóját dr. Jung László volt ott. Hívták még a hazai szakmai szövetséget, a FAGOSZ-t is, melyet annak elnöke Sulyok Ferenc (KEFAG Zrt. vezérigazgatója), ügyvezető főtitkára Tóth János és a szövetség online szaklapjának a FATÁJ újságírója Mőcsényi Miklós képviselt.

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója bemutatta a cég egészét (62,5 e ha erdővel gazdálkodás, 550 alkalmazott, 30-31 millió Euró árbevétel, amiből 40-42% a faipar). Kitért az általános gazdasági helyzet néhány elemére, a növekedő költségek mellett fellépő szakember hiányra is. Majd áttérve az 1976-ban alapított parkettagyárra, átadta a szót Somogyi Imre gyárigazgatónak tevékenységük részletesebb bemutatására.

Somogyi Imre jó lokálpatriótaként először is dicsérte a Balatonfelvidék, mint turisztikai látványosság szépségét, majd bemutatta a gyárat. A gyár beszerzési és eladási szempontból is jó helyen van. Alapanyagának egy részét a cégen belüli, Franciavágáson lévő fűrészüzemből kapja, de ezt külső vásárlással is ki kell egészíteni. Az erdőgazdaság stabil pénzügyi hátteret biztosít a működéshez.

Felsorolta az 1976. évi indulás után bekövetkezett kilenc jelentősebb fejlesztési lépést, melyek eredményeként nagyon jól előkészített, szárított, kiegyenlített alapanyagból dolgozhatnak. Modern fedőréteg megmunkáló, terítékképző és felületkezelő sorral rendelkeznek, alkalmazzák az elemek összekapcsolásához a hagyományos csap-hornyos, a 2G és az 5G illesztést is. Kiváló terméket tudnak előállítani sokféle felületi kialakítással.

Filmen is bemutatta a helyi parkettagyártást és a társ fűrészüzemi fedőréteg lamellák előállítását. Reményét fejezte ki a további fejlesztéseket illetően.

A fedőréteg keményfája többnyire hazai, de előfordul import is az egzóta fafajok esetén. A középréteg lucfenyő lécecskéinek alapanyaga a környező országokból érkezik, az alsó réteg fenyő hámozott furnérja pedig a skandináv országokból.

Kétműszakos normál üzemben a maximális kapacitás 650 ezer m2/év. Napjainkban 80-85% körüli a kapacitáskihasználtság, ami jónak mondható. A dolgozói létszám a termeléshez és a technológiai adottságokhoz igazodik.

A készparkettát a felület kiosztását illetően egysávos, kétsávos és háromsávos változatban készítik. Utóbbinak a legnagyobb a részaránya. A gyártott készparketta minősége a vevők visszaigazolása szerint is jó. A pontos megrendelésektől függően általában 3-4 hetes szállítási határidőkkel dolgozó gyár jól kiépített, megbízható vevőkörrel rendelkezik. A termékek és a gyártás jó minősége érdekében rendelkeznek a minőségirányítási, környezetirányítási, energiairányítási rendszerekkel (ISO szabványok szerint) és FSC tanúsított parkettát is tudnak szállítani.

Az elmúlt években már háromszor nyerték el termékükkel a Magyar Termék Nagydíjat.

A gyár működésének részletes bemutatása után Kovács Miklós a cég kereskedelmi vezetője ismertette tevékenységüket és vázolta: milyen lépéseket tesznek az előállított kiváló termék minél jobb értékesítése érdekében.

Piaci sikereik elérését segíti a honlapjuk és a katalógusaik, melyeket egy-két évente megújítanak magyarul és németül is. Különböző vásárokon vesznek részt, számos külföldi helyszínnel. az európai és az ázsiai Domotex, a Surface Los Angeles, Bakuban, Moszkvában, Kijevben. Speciális ajánlatokat tesznek projektekhez, időnként kiárusítást tartanak a készletből, így kedvező áraikkal is népszerűsítik termékeiket.

Parketta értékesítési területeiket térképen mutatta be, mely alapján látható volt, hogy Európa szinte minden országában jelen vannak, de a kontinensen kívül az orosz, kínai, távol-keleti és az amerikai földrészen is vannak partnereik. Statisztikai diagramokkal az elmúlt 12-év eladási története is értékelésre került, melyben a különböző átrendeződéseket és tendenciákat is ismertette. Pl. a 2008-as válság hatása jól látható volt, vagy az elmúlt évben tapasztalt svéd piaci visszaesés, mely elsősorban a svéd korona jelentős esésével magyarázható. Az eladásaikat sok esetben egy-egy világpolitikai vagy gazdasági szankció is képes átrendezni. Pl. az amerikai-kínai vám intézkedés. Ingadozás figyelhető meg az olasz vagy német eladásokban is. Különösen érezhető sajnos az utóbbi pár évben az ukrán és orosz értékesítési visszaesés, melyeket elsősorban a távol-keleti és kínai eladások növekedése kompenzál.

Kereskedelemi összetételük megoszlása: 70-75% export,  a fentmaradó rész a belföldi eladásokban realizálódik. Az utóbbi évekre visszamenően viszonylag stabil volument képez. A termelés és értékesítés mennyisége a 2015-2016-ban volt a csúcson azóta kb. 15-20%-os a visszaesés.

Az értékesítési fafaj struktúrát elemezve megállapításra került, hogy az elmúlt években a tölgy fafaj kb. 73-75 %-kal volt domináns, így a fentmaradó részt képviselte elsősorban a bükk, kőris, dió, és egyéb fafaj.

A cég stratégiai elhatározása, hogy az egysávos parketták mennyiségi növekedése mellett, a korszerű 5G kapcsolódási rendszer és a pontos, vevőigényeknek megfelelő rövid kiszolgálást még inkább biztosítsa.

A házigazdákat követte az Európai Parketta Szövetség (FEP) bemutatása, amit Isabelle Brose, ügyvezető igazgató tett meg, részletes vetített anyaggal kisérve.

Mára 20 országból 80 tagjuk van, 79 európai és egy kanadai. A tagság: 51 a gyártó cég (közülük ketten jelen voltak), 8 nemzeti szövetség és 21 beszállító. Évente egyszer van Közgyűlés és kongresszus, a nagyobb esemény. Az elnökség 9 tagból áll. Lars Gunnar Andersen az elnök, a többiek többnyire parkettagyárakat képviselnek.

Jó kapcsolatban vannak társ fával foglalkozó szervezetekkel, szövetségekkel és az EU apparátusával. Folyamatosan részt vesznek a parkettagyártással összefüggő szabványok munkálataiban. Számos felmérést készítenek évente, pl. a fogyasztói szokásokról, vagy ami iránt a tagság érdeklődik.

Három sarokkövet említett. Az egyik a Realwood logó és honlap, valamint a marketing tevékenységük. A Realwood honlap 9 nyelven olvasható (köztük magyarul). 53 olyan gyártó van, amelyek használják a Realwood logót, tehát megvásárolták annak használati jogát. A következő  kezdeményezésük a FEP Díj, melyet kétévenként ítélnek oda olyan embereknek akik sokat tettek az iparágért. Van némi kommunikációs tevékenységük is: e-mail-ek, hírlevelek, sajtóközlemények, és egy-egy oldallal szerepelnek a Parketta Magazinban, továbbá az EU Bizottság részére állítanak össze anyagokat. Foglalkoznak a tartamossággal, a kereskedelemmel és technikai témákkal, statisztikákat készítenek. A tartamosság (fenntarthatóság) témája kiemelt, hiszen a parketta esetén természetes faanyagról van szó. A közeljövőben ki kell majd használni, hogy a hamarosan felálló új bizottság kiemelten fog foglalkozni a környezeti és tartamossági ügyekkel.

A FEP tagja az erdő alapú iparok szakértői csoportnak (FBI), együtt dolgoznak e csoportban az erdő alapú iparágak 2050-ig szóló stratégiáján.

Nos, nézzük a kereskedelmi ügyeket.

Európa nyitott, támogatják a korrekt kereskedelmet, a minőségi termékekkel versenyzést. Szeretnék elkerülni a magas vámokat, küzdenek a vámon kívüli akadályok ellen, mint pl. az USA helytelen termékbesorolása. Foglalkoznak Kína és India kereskedelmi gyakorlatával és a KN (HS) 2022-től várható átalakításával.

Ezen túl odafigyelnek az ukrán rönk export tilalomra és a további orosz, illetve fehérorosz kereskedelmi korlátra. Európán belüli eset a horvát tölgy rönk export korlátozása, amely megoldást nyert. Érdekes a faanyag források legalitása (EUTR) és tartamossága.

Fontos a Technikai Bizottságuk munkája, ezen belül is különösen a szabványosítás. Fontosnak tartaná, hogy e munkát a magyar fél is személyesen nyomon kövesse Brüsszelben egy kijelölt személy közreműködésével.

A műszaki bizottságban lényeges a VOC (illékony oldószerek) osztályba sorolásának harmonizálása, az építési termékek új német szabályozása is. Foglalkoznak a padlóburkolók életciklusára és újrahasznosítására vonatkozó előírásokkal, a padló alatti hűtési rendszerekkel és a parketta alatti rétegekre fennálló szabályokkal. További néhány téma: falemezek USA-ba bevitelével kapcsolatos szabályok. Pl. a 0,5 mm-es fedőrétegű (furnérozott) falemez, az nem parketta! A CE jelölés, az öko-címke (Eco-label) a fapor határérték, a "parketta" fogalom félreérthető használata. A bizottság következő ülése 2020. márciusában lesz Brüsszelben.

Munkájuk nagyon fontos része a marketing. Felméréseik azt mutatják, hogy mindenki számára fontos a parketta. Mégis az összes padlóburkolón belül a parketta részaránya 5%. Ez az arány Európában már igen hosszú ideje változatlan, ezért elindították az 5-2-7 marketing programot. [Angolul kimondva a five two seven és a five to seven azonosan hangzik. Tehát a projekt neve szójáték, s tényleges jelentése: lépjünk az ötről hétre, mármint az 5%-ról a 7%-os padlóburkolókon belüli parketta részarányra.] El kell érni, hogy az európai fogyasztó számára a parketta legyen A PADLÓBURKOLATI MEGOLDÁS. A projekt finomhangolásához pedig fel kell használni az InSites és a Realwood vagy más akciókból már rendelkezésre álló információt a fogyasztók, az építészek, a designerek és a kereskedők eléréséhez.

A weboldaluk mellett a közösségi médiát és minden egyéb csatornát is fel akarnak ehhez használni. A korábbi elemzésekből is tanulni akarnak, hogy megtudják: mikor és hogyan esik ki a parketta a fogyasztók döntési folyamatából. Növelni szeretnék azok arányát, akik egyáltalán észreveszik, érzékelik a termékkínálatban a parkettát. A környezettudatosságot is fel kell venni az érvek közé, hiszen ennek megfelel a parketta választása a más padlóburkolókkal szemben.

Összefoglalták miért is érdemes a parkettát választani (környezet, az eredeti, életstílus) és ezt 9 nyelven (közte magyarul is) tették közzé. A hozzá tartozó "szerszámkészletet" eszközrendszert, érvrendszert két héttel ezelőtt elküldték a tagságnak, hogy a cégek használhassák napi munkájuk során.

Évente nagy éves statisztikai jelentést készítenek, amit minden tagjuk megkap.

A következő Közgyűlés Hannoverben lesz.

A bemutatkozást Sulyok Ferenc, FAGOSZ elnöke folytatta: a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség 29 éves múltra tekint vissza, 1990-ben jött létre. A szövetségre a vertikális integráció a jellemző. A tagság az erdőgazdálkodás, a faipar és kettő közti kapocs: a fakereskedelem érdekeit igyekszik érvényesíteni. Május óta ő e szervezet elnöke az egyik állami erdőgazdaság vezérigazgatójaként, mely cégnek is jelentős faipari háttere van. Ők viszont nem parkettával, hanem raklappal foglalkoznak Magyarország legnagyobb raklapgyártójaként. A FAGOSZ főtitkára is új, aki a 29 éves szervezet életéből 27 évet testközelből élt át, így a bemutatkozást ő folytatta.

Tóth János, FAGOSZ főtitkár: A FAGOSZ országon belül igyekszik képviselni a vállalkozások érdekeit, nem csak egy termékcsoport mentén szerveződött, mint a FEP. Ugyanakkor szintén évente tart Közgyűlést, 3-4 elnökségi ülést, ezeken határozza meg a tagság és az elnökség a tevékenység céljait, tartalmát. A FAGOSZ kapcsolatot ápol a hatóságokkal, kormányzati szervezetekkel, kutatási, oktatási intézményekkel, társszervezetekkel, a jogalkotási folyamatokban a szakterületet érintő ügyekben aktívan dolgozik tagjai érdekében.

Munkájukban fontos hangsúlyt kapott az információgyűjtés és azok szelektált továbbítása a tagságnak és a velünk kapcsolatban lévő vállalkozásoknak. A működés zászlóshajója az online szakportál, a FATÁJ melyre naponta kerülnek fel hazai és nemzetközi szakterületi hírek, melyeket heti hírlevéllel és a közösségi média útján juttat el a titkárság a célközönségnek. Létrehozott a titkárság egy önálló fejlesztésű szak-adatbázist cégekre, szakmai intézményekre ez a Fatudakozó, avagy Woodinfo.

Évente kétszer szervez a szövetség Fakereskedelmi Konferenciát. A cégek számára kisebb szakmai napokon továbbképzésre nyílik lehetőség. Mindemellett szakkönyveket is forgalmaz, statisztikákat és elemzéseket készít a titkárság. Utóbbiak egy része publikus, más részét a megrendelő kapja meg.

A FAGOSZ-nak 70 vállalkozás a tagja, melyek 30%-a állami erdőgazdaság.

A vendégek közül az Egererdő Zrt. vezérigazgatója zárta a bemutatkozást. Dr. Jung László mint parkettagyártó társ erdőgazdaság mutatkozott be, hozzátéve, hogy az előző 2 ciklusban ő volt a FAGOSZ elnöke. Az Egererdő Zrt. egyik egysége a Mátraparkett Parkettagyár, mely szintén FEP tag. A három itt lévő erdőgazdaság, mint cég azonos cipőben jár: jelentős állami erdőterületeket kezel. Az erdőgazdaságokra korábban a vertikális integráció volt jellemző. Az erdőből kikerülő fa egy részét közvetlenül értékesítettük, vagy a saját fűrészüzembe, parkettagyárba, raklapüzembe szállítottuk. A 90-es évek elejei változáskor több irányvonal volt. A fő elvárás volt, hogy e cégek csak erdőgazdálkodjanak, így a faipar egy részét eladták, de volt olyan cég, ahol minden faipart privatizáltak, míg másoknál megmaradt valamennyi faipar. Az Egererdőnél speciális helyzet keletkezett. Az erdőgazdálkodás mellett jelentős fűrészüzem és parkettagyártás is volt. A jogelődök elsőnek a fűrészüzemet privatizálták, s mi ezt a helyzetet örököltük meg. Mivel nincs elsődleges faiparunk, ezért az erdei fát, így a rönköt eladjuk, a Parkettagyár pedig más piacokról vásárolja a fűrészárut, frízeket. Így a Parkettagyárat szoliter (egymagában álló) vállalkozásnak kell tekinteni, nincs közvetlen kapcsolata a cég erdőgazdálkodásával.

A Mátraparkettnél jelentős mennyiségű és kiváló tömör parkettát állítunk elő. 1972-ben mozaikparketta gyártására alapították a gyárat. Ennek óriási piaca volt a skandináv országokban és hazánkban.

A mozaikparketta nagyon kis elemekből készül, így az alapanyag minőségi igénye nem túl magas. Az elődök a gyárat az Északi-Középhegység gyengébb alapanyagára építették. A gyárat a jobb minőségű alapanyag feldolgozása céljából továbbfejlesztettük a csap-hornyos parketta felé. Ezek kereslete azonban kezd erősen korlátozódni i, így a mozaik parketta gyártását meg is szüntettük. Egyszerűsége ugyanis egyben az olcsó árat kínálta, s a megjelent laminátpadló lett a legnagyobb helyettesítő termék, ami korlázozta a mozaikparketta piacát. Ráadásul a laminálthoz képest komplikált a lerakása is.

Most nyitunk a magasabb minőség felé. A normál csap-hornyos parkettát felfejlesztettük a svédpadló méretre: 2400x180x20 mm a legnagyobb méret. Azonban ennek olyan magas minőségű az alapanyag igénye, hogy azt már a Mátrában és környékén lévő erdők nem tudják kielégíteni.

Ugyanakkor mindig életben tartotta a gyárat az ott lévő szakértelem, a magas technikai és technológiai szint, de egyre jobban küzdünk az alapanyag beszerzéssel. Szlovéniából, Horvátországból, Erdélyből hozzuk a fát. A vevők nagyon válogatósak a felületképzés terén. Látja a háromrétegű parkettát, de miért vegyen ennél drágábbat, amelyik tömör. A visszaigazolás és a legyártás gyakran komplikált folyamat a sok kis tétel miatt. A vevő sokszor nem csak a mintadarabot, hanem a gyártási folyamatot szeretné megnézni. Garanciát akar látni, ami viszont komoly beruházást igényel. Igyekszünk a termékünknek jó reklámot csinálni, a változatos vevői igényeknek megfelelően.

A FEP-nek és a FAGOSZ-nak is tagja vagyunk. A FAGOSZ rendkívül széles körben gyűjti az információt, munkaadói szervezet, a cégek érdekeit képviseli. Sok hatósággal, minisztériummal kell kapcsolatot tartani. Ma sajnos nem tudunk megnevezni egy minisztériumot, hogy oda tartozik a faipar.

Végül Mőcsényi Miklós a FATÁJ részéről megkérdezte: Hogyan ítélik meg a parkettagyártás jövőjét a FEP-nél?

Az első nagy döfés a parkettagyártásnak a lamináltpadló volt. A PVC és egyéb műanyagok már jó ideje jelen vannak, de a vinyl padló [LVT: Luxury Vinyl Tiles] eladása meredeken emelkedik az utóbbi 5 évben. Ez az újdonság jelentheti a következő komoly döfést a parkettagyártóknak.

A FEP-nél sok tanulmányt készítenek. Hogy látják: 5-10 éven belül az összes padlóburkolaton belül mennyi marad a normál parketta aránya? Például a bútorok esetében a laminált falemez minőségben, megjelenésben oda fejlődött, hogy Európában a fa furnér gyárak sorra bezártak, már alig vannak.

Isabelle Brose: Valóban, a lamináltpadló volt az első versenytárs és most is az, de talán egyre kevésbé olyan erős, mint korábban. Valóban a vinyl a nagy konkurencia most, mivel eladása drasztikusan növekszik. Ha eredményt akarunk elérni, akkor dolgoznunk kell a RealWood projekten. A szabványosítási törekvések is a parketta piaci pozícióját erősítik. Nem azt kell mondanunk, hogy a vinyl az rossz, hanem azt kell bemutatni, hogy miben, miért előnyösebb a fa.

Lars Gunnar Andersen: A 70-es években jelent meg a faltól-falig szőnyeg, mint padlóburkoló, s lett a parketta nagy versenytársa. Akkoriban 4-5% volt a parketta piaci hányada az összes padlóburkolón belül. Ez az arány többé-kevésbé állandó a mai napig. Ez a hosszú múltbeli tapasztalat ad reményt a jövőre. Az összes egyéb termék (fake product, amely utánozza a fát): laminát, LVT, sőt még a kerámia is fának akar látszani. Ennek ellenére megtartotta a parketta az 5%-os részesedését. Számunkra nagyon fontos a felmérésünk eredménye, hogy a fogyasztók 40%-a valódi fát szeretne padlóburkolatnak. Célunk, hogy piaci hányadunkat 5-ről 7%-ra emeljük. Véleményem szerint a parkettaipar túl fog élni a következő 10 évben is és azután is.

A beszélgetés után a vendégek vendéglátóik vezetésével megismerhették a Bakonyerdő Zrt. zalahalápi parkettagyárát.

Forrás: Az esemény,
Lejegyezte és fotó: Mőcsényi Miklós