|
|||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
|
2019-10-29
Születőben egy kreatív faipari stratégia
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) új campusán október 8-án megtartott rendezvény témája a 21. századi fa- és bútoripar - azaz az iparág jövője, távlati lehetőségei.
A már régóta aktuális, valamint a manapság felmerülő kérdéseket nem mások, mint az iparág szereplői fogalmazták meg, és törekedtek/törekednek annak megválaszolására is. Íme egy jó példa a szakmai összefogásra és az előrelátó gondolkodásra. A beszélgetés alapját a Kreatív Faipari Stratégia 2019. elnevezésű kutatási anyag adta, amit az OAFSZ és a Bútorszövetség közösen finanszírozott és végzett el - nemzetközi és hazai szakmai szervezeteket, kis- és nagyvállalatokat, államigazgatási és oktatási szakembereket bevonva. Annak érdekében, hogy ezt a több mint kétszáz oldalas jelentést hatékonyan lehessen feldolgozni a workshop alatt, néhány szakmai szereplő több héttel a rendezvényt megelőzően áttanulmányozta, majd a találkozón négy alkalmi csoportot alakítva egy-egy csoport témavezetőjeként előadta azt.
Az így kialakult kerekasztal-beszélgetések aztán bőven alkalmat adtak arra, hogy a munkacsoportonként összeültetett tíz-tizenkét ember megoszthassa elképzelését az adott témakörrel kapcsolatban. Az érintett témakörök és az ide kapcsolható kérdések-válaszok a következők voltak.
OKTATÁS Alapvető kérdés: Milyen oktatási stratégiára van szükség, hogy a jövőben ugrásra kész fiatalok tudjanak munkába állni? Pagonyné Mezősi Marietta faipari mérnök, mérnök-tanár, a csoport szóvivője a középfokú oktatás kapcsán elmondta, hogy olyan ütőképes és országosan egységes marketingkampánya van szükség, ami képes megmutatni a jelenlegi Z generáció tagjai számára a faipari szakmákat, mint vonzó életpályát. Szó esett továbbá arról, hogy egy olyan, ún. élmény alapú oktatásra van szükség, ami 21. századi színvonalra emeli a tanulók képzését.
DESIGN-SZEMLÉLETŰ GONDOLKODÁS Alapvető kérdés: Mire van szükség ahhoz, hogy egy ütős és a világon mindenütt jól eladható dizájn legyen jellemző a magyar bútorgyártók termékeire? Dr. Bendzsel Miklós, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, a csoport szószólója elmondta, hogy olyan, az iparág jövőjét meghatározó holisztikus magatartásra van szükség, ami a piac igényeire termékekben jelentkező válaszokat lesz képes adni. Más szavakkal szemléletváltoztatásra van szükség. Az a szemlélet lesz "befutó", ami felismeri, hogy mikor mit kér a piac, ehhez milyen képességeket/technológiákat kell fejleszteni. S ez a szemlélet segít felismerni azt is, hogy ezek elsajátítására milyen oktatásra lesz szükség önmagunk számára és milyen edukációt kell alkalmazni a fogyasztók felé.
DIGITALIZÁCIÓ Alapvető kérdés: Mely digitális technológiákra és digitális fejlődésre van/lehet szükség ahhoz, hogy digitálisan felkészültnek tudjuk tekinteni önmagunkat is, vállalkozásunkat is? Árkossy Bálint, az Árkossy Bútor Kft. munkatársa szóvivőként elsőként az üzemek digitális értelemben vett gyártási- és vállalatszervezési elmaradottságára hívta fel a figyelmet. Ezeket oktatással, eszközökkel, a legfontosabb szoftverek telepítésével lehet csökkenteni. Továbbá a máshol bevált módszerek tanulmányozása hatékony megoldás tud lenni, például szervezett tanulmányutak keretében. Ehhez persze szükség van a változás képességére irányuló törekvésre is. A másik fő gond a munkaerő nem megfelelő (elő)képzettsége a digitalizációra. Itt ugyanis alapvető hiányosságok is vannak (pl. táblázatkezelési ismeretek, levelezőprogramok használatának hiányosságai stb.), továbbá a CNC programhasználatban is vannak elmaradások. A munkacsoport úgy ítélte meg, hogy a faipari szaktudásnak magában kell foglalnia az informatikai szaktudást is, úgymint bútor- és/vagy látványtervező program használatát, vállalatirányítási rendszert működtető program ismeretét stb.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Alapvető kérdés: Melyek a fenntartható fejlődés elkerülhetetlen szempontjai a faiparban? Wilheim Gábor, a Bútorszövetség elnöke, mint a negyedik munkacsoport szóvivője a hasonló módon való hibás gondolkodásból eredő közös problémákra igyekezett rávilágítani. Ezeket három pontban határozták meg. Az első a vásárlók szemléletformálására irányuló törekvéseink, amiket aktív marketingmódszerek alkalmazásával kell elérnünk. Második pont egy olyan online információs rendszer szükségessége, ami összehozza a piaci szereplőket, rövidíti az értékesítési láncokat (az alapanyag-előállítóktól a késztermék gyártókig és kereskedőkig mindenki közvetlenül tudja megtalálja a másikat), továbbá figyeli és jelzi a piaci tendenciák változásait. A harmadik fontos szempont a termékek életciklusának meghosszabbítására való törekvés szorgalmazása. Ez vonatkozhat például az alapanyaggyártásban a hulladékfeldolgozás mennyiségének növelésére, továbbá a (el)használt termékek újrahasznosítására, illetve ezek alkatrészeinek szelektív gyűjtésére egyaránt. Cselényi Krisztina, a Bútorszövetség főtitkára kérdésemre elmondta, hogy a kerekasztal-beszélgetésen megfogalmazott kérdésekre adott válaszokat és a felvetődött ötleteket a két említett szövetség az érintett jogalkotói és döntéshozói szervek felé fogja továbbítani. A cél, hogy olyan szabályozások és útmutatások szülessenek (látva az egységes álláspontot), amelyek hozzásegítik a faiparban tevékenykedőket, hogy Európa figyelemreméltó szereplőivé válhassanak a jövőben.
Forrás: faipar
|
| |||||||
|