Fenyvesek és Pagonyok, könyvbemutató

Az ország egyik fő karácsonyfa-termelő települése Surd, ahol a jelen a jövő és a múlt értéke összefonódik. A faluba érve nincs olyan porta, ahol ne találnánk rá a karácsonyfa termesztést, eladást büszkén hirdető táblákra. Az itt élő közösséget megtartó és összetartó erő a fenyőfa, melynek története hosszú múltra tekint itt vissza.

"Egy messziről jött család sarja végérvényesen megváltoztatja a falunk életét, arculatát." írja Kanász Viktor: Fenyvesek és Pagonyok, Pagony (Petrzilka) Károly és családja Surdon című most megjelent könyvének köszöntő szavában a falu polgármestere, Kanász János.

Kanász Viktor történész, a könyv szerzője és a könyvbemutató hallgatósága. Középen Cseresnyés Péter államtitkár és Pagony Péter, Pagony (Petrzilka) Károly unokája.

Ki is volt Pagony (Petrzilka) Károly, milyen értéket teremetett és milyen mintául szolgál a ma embere számára, azt megtudhattuk Száraz Csilla, a Thury György Múzeum igazgatója, és Alexa Péter, a Batthyány Lajos Gimnázium tanára élvezetes könyvbemutató előadásából. De megismerheti mindenki, aki az ízig-vérig erdész család története iránt érdeklődik.  Kíváncsi hiteles naplóleírásokra, a történelem viharait, a hadifogságot átélt idők embereinek sorsára, a magyar erdők felvirágoztatásának történetére.

A könyv megszületését véletlen találkozás hozta. A körmendi Vadászlak erdész generációi című 2017. 08. 23-án megjelent FATÁJ cikk nyomán a könyv szerzője, Kanász Viktor történész felvette a kapcsolatot Pagony (Petrzilka) Károly ma is élő unokáival. A történész mámorral fedezte fel Körmenden Pagony Péter, Veszprémben Pagony Rita tulajdonában lévő fontos családi és történeti dokumentumokat, a páratlan értékkel bíró közel 500 fotót tartalmazó fotóalbumot.

Petrzilka (Pagony) Károly 1887. január 10-én, Körmenden született, Herceg Batthyány Ödön főerdészének, Petrzilka Ferenc Károly első szülött fiaként. Az első világháborúból és orosz fogságból hazatérve Selmecbányán, az Erdészeti Főiskolán tanulmányai befejezését követően 1921. május 1-én került gróf Zichy Ödön úr zárkányi uradalmába mint vezető erdőtiszt.

"Szerényen kiválik valaki az erdészek közül, megáll a sorok előtt és magyarázni kezd. Pagony Károly főerdőtanácsos, volt surdi erdőgondnok, a kert apja. Húsz év küzdelmes munkáját mondja el pár mondatban. Egy erdész fáradhatatlan törekvéseit, kísérletezéseit, fontos tapasztalatait. Simogatja a csemetéket, apai kezekkel, s felcsillan a szeme egy-egy különleges érték láttára. A fáradhatatlan erdész munkájának gyümölcsei nemsokára elindulnak a terekre, parkokba, hogy frissességet, szépséget, áhítatos természetet varázsoljanak a fáradt és pihenni vágyó emberek köré" - idézi a szerző könyvében az 1948-ban megjelent Somogyi Hírlap írását.

És valóban hittel építette maga köré a természetet, és az embereket. Surdon egy mai napig is működő állandó csemetekertet is alapított. Visszahozta az őshonos fafajokat, de kísérletet tett az exoták megtelepítésre is.  Az exoták többsége fenyő volt: chamecyparis, thuja, cedrus, seqoia, sumipetta, taxodium, tuxus, piceapungens stb. és ezek különböző változatai- tudjuk meg a surdi erdész fiának, dr. Pagony Hubert erdőmérnök írásából. Mint ahogy azt is, hogy a néhány év alatt országosan is ismertté vált csemetekertből a Soproni Egyetem is sok anyagot kapott, többek között mamutfenyőket.

Surd település történetében olvasható: "a helyi csemetekertben közel 140 fajta fenyő és tuja, valamit kb. 35-40 fajta egyéb dísznövény, illetve díszcserje található. Nagyon híres a mamutfenyő sor. Ezt a kertet a század elején Petrzilka (Pagony) Károly alapította, mert ő volt a Zichy grófok erdésze. Nem kímélve fáradtságot, egész Európában gyűjtögette a magokat. Az első világháborút követő fogságból, a kabátja bélésében hozott fenyő magvakat a Kaukázusból. Itthon elültette, s az díszíti még mindig a kertet."

Erdészek csoportja a Zákányi erdőben 1938.

Pagony (Petrzilka) Károly fenyők iránti szeretetét Surd és a környező falvak lakosai őrzik tovább. Az erdész által ingyen adott magok bőségesen meghozták termésüket. Az iránta tanúsított tisztelet Surd, Belezna, Őrtilos, Zákány falvainak lakóiban ma is él. Kanász Viktor fiatal történész, kiváló történetíró munkája hálás köszönetet érdemel. Öröm volt látni, hogy ez a könyv mennyire fontos a közösségnek.

Pagonyné Mezősi Marietta
faipari mérnök, mérnök-tanár

Kiegészítés:

Az ifjú történész, Kanász Viktor könyvet írt a surdi csodáról zaol.hu 2019-10-16

Ma ünnepélyes keretek között sor került Kanász Viktor: Fenyvesek és Pagonyok című könyvének bemutatására. IKSZT Surd FB oldala 2019-09-28

A könyv beszerezhető Surd Község Önkormányzatánál.

Még fejlesztés alatt van, de hamarosan működni fog a

www.fenyvesekespagonyok.hu honlap is.